Az ország, ahol harminc éve nem emelkedtek a fizetések
Mondjuk, nem is volt rá szükség.
Mondjuk, nem is volt rá szükség.
Egy év alatt több mint 10 százalékkal drágultak az alapvető élelmiszerek.
Áprilisban 0,4 százalékkal csökkentek az árak, az egy évvel korábbihoz képest.
OECD, G20-csoport, euróövezet: lábra kapott az infláció.
Második hónapja tart a defláció, ami rövid távon jó a fogyasztónak, de hosszú távon rossz a gazdaságnak.
Pedig a súlyosbodó munkaerőhiány miatt emelkedniük kellene a béreknek és így az inflációnak is.
Mínusz 0,3 százalék az áprilisi adat, de a zöldségek és a gyümölcsök 8,3 százalékkal drágultak.
Az olcsóbb üzemanyag és a rezsicsökkentés miatt esnek az árak. Persze van, ami drágul.
A JP Morgan elemzői abban is biztosak, hogy az MNB kamatot fog csökkenteni.
Két héten belül sok minden eldől Európában. Sok a baj: a D betűs rém, a görögök, a túl sok megszorítás. A forintot is ezek az erők gyengítik.
A megszokott drágulás helyett csökkentek az árak az eurózónában. Ez már szinte defláció, ami nem jó.
Sokak régi álma, hogy ne mindig csak emelkedjenek az árak. Hát most ez is eljött, de ez nem túl jó.
Kereskedők szerint az eurózóna jegybankja csak jövőre öntheti a pénzt az európai gazdaságokba.
Na jó, ez talán túlzás, de tény, hogy alacsonyabb árak voltak szeptemberben, mint egy éve.
A Fitch elemzői mindenre felkészültek: defláció esetén kétévnyi stagnálás jöhet.
Most nincs pánik, pedig annyira lelassult a kontinens gazdasága, hogy az már nem normális. Az eurózóna vezetői tanácstalanok, a kilátások elég sivárak hosszú távon is, ami nekünk is rossz.
Egy év alatt 0,3 százalékkal csökkentek az árak.
Nem kell félnünk a deflációtól. Európa nem Japán.
Megint meglepetés: -0,1 százalék az éves infláció.
Pedig náluk azért emelkedhetnének az árak.
Mi ez egyáltalán? Minden egyre kevesebbe fog kerülni, és mi egyre kevesebbet keresünk? Rossz lesz nekünk vagy jó? Elmagyarázzuk.
Áprilisban minimálisan, de csökkentek a fogyasztói árak. Nagy baj lehet, ha ez így marad.