A fenntarthatóság krédése az egyetlen olyan téma, melyben a rendszerváltás óta konszenzus van a parlamenti pártok között. Ennek szellemében vízügyi ENSZ-konferenciát hoznának Budapestre Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére a Rio+20 után egy évvel, 2013-ban.
Mind az öt parlamenti párt képviselői részt vettek – a frakció nélküli Gyurcsányékat leszámítva – azon az egyeztetésen, amire Áder János köztársasági elnök hívta meg őket az a Rio de Janeiroban, jövő héten megrendezésre kerülő környezetvédelmi konferencia előtt. Az egyeztetésre szerinte azért volt szükség, mert a fenntartható fejlődés egy ciklusokon, sőt életeken átívelő kérdés.
A korábban az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának tagjaként dolgozó államfő a Rio+20 névre keresztelt, fenntartható fejlődéssel és szegénységgel foglalkozó ENSZ-konferencián fel fogja vetni egy 2013 őszére tervezett, budapesti vízügyi ENSZ-konferencia lehetőségét is a jövő héten. Ebben a parlamenti pártok egyöntetű támogatását élvezi.
A frakciók képviselői egyébként kivételesen az államfő előtt mondták el beszédeiket, képviselői létszámok szerinti fordított sorrendben. Az LMP nevében Schiffer András jelent meg. Szerinte a 92-es riói Föld-csúcs – amire a konferencia elnevezése is utal – utáni évek nem nevezhetőek sikeresnek. Ezt azzal támasztotta alá, hogy bár megállapodtak abban, hogy a vízkészlet az egyik legfontosabb védendő érték, de ugyanebben az évben egy szabadkereskedelmi konferencián a vízpiacok szabadsága mellett álltak ki más szervezetek. Ezután arról beszélt, hogy globális paradigmaváltásra lenne szükség, mert az ökológiai válsághelyzet a globális kapitalizmus válságát is magával hozta.
Felhozta Sólyom László korábbi ötletét is egy környezetvédelmi világszervezet létrehozásáról. A vizes témán és a magyar érdekeken kívül szerinte az élelmiszer-önrendelkezés mellett is fontos lenne kiállni, hogy megszűnjön a jelenlegi állapot, amikor "élelmiszerterrorista cégek" kiszolgáltatottságában kell élnünk.
Balczó Zoltán, a Jobbik frakcióvezető-helyettese kiemelte, hogy a hazánk delegációját vezető államfő környezetvédelmi szakpolitikus is egyben. Arról is beszélt, pártja megtiszteltetésnek érzi, hogy egyik frakciótársuk, Kepli Lajos is a Brazíliába utazók közt lehet. Szerinte a folyók tisztaságának megőrzésére van szükség, amihez megfelelő mérnöki tudással és technológiával is rendelkezünk. A fenntartható fejlődés az ő elképzelésében az életminőség javítása a környezeti erőforrások megőrzése mellett. Szerinte szép és jó, hogy az unió számára is fontos a kérdés, de amíg a vezetők ez ellen cselekszenek – például azzal, hogy a központi intézmények megerősítésén keresztül tovább növelik a tagállamok közti gazdasági szakadékot – addig nem lehetnek sikeresek.
A szocialisták frakcióvezetője, Mesterházy Attila is kihangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság kérdése ciklusokon átívelő dolog, valamint reményét fejezte ki, hogy az államfő hazaérkezése után is ilyen aktívan képviseli majd ezeket az értékeket. A tanácskozáson ő a zöldgazdaság erősítését javasolta, ami a fenntarthatóság kérdésein és az életminőség javításán kívül munkahelyeket is teremthet.
Harrach Péter szerint nemzetközi összefogásra van szükség teremtett világon, azon belül is az édesvízforrások megmentésére. A KDNP frakcióvezetője különleges élménynek nevezte a találkozót, mert kivételesen nem volt ellentét a parlamenti pártok között. A jó hangulatnak, az eredményes szakmai találkozónak egyébként minden résztvevő örült, legalábbis az elhangzott beszédek alapján.
A Fidesz újdonsült frakcióvezetője, Rogán Antal szerint ez az ötpárti egyeztetés annak a tanújele, hogy Áder államfővé választása helyes döntés volt, mert Áder olyan ember, aki minden nézőpontból igyekszik megvizsgálni a dolgokat, mielőtt döntést hozna valamilyen ügyben. A vizek kérdését ő már nem akarta tovább firtatni, inkább pártja javaslatairől beszélt. A Fidesz szerint a természetes erdők védelmére is nagy hangsúlyt kell fektetni a jelenlegi nehéz helyzetben is, amikor hazánkban nem lehet fákat kivágni azért, hogy erőművekben felhasználhassák, viszont egyes szomszédos államokban erre van lehetőség, sőt még exportálnak is. Ezért van szükség erős nemzetközi összefogásra szerinte.
Másik javaslatuk egy olyan adórendszer kialakítása, mely a munka helyett a fogyasztási cikkeket sarcolja, mert az a fölösleges fogyasztás visszaszorítására ösztönöz. Ők már példamutatóként az első lépéseket már meg is tették ebbe az irányba - mondta. Szerinte a fenntarthatóság érdekében más országokban is át kéne alakítani az adórendszert a miénkhez hasonlóvá.
Áder több adattal is indokolta a vízkérdés központba helyezését. Először is bolygónk vízkészletének 2 és fél százaléka édesvíz, és ennek is csak 0,6 százaléka hozzáférhető. Ha továbbra is ugyanilyen mértékben nő vízhasználatunk, 20 év múlva 40 százalékkal több értékes vizet fogunk elhasználni. Áder ENSZ-es felmérések adataira hivastkozva azt is hozzátette, hogy 2025-re a vízhiányban szenvedők száma elérheti a 2 milliárdot. Állítása szerint a kórházi ágyak felén is olyan betegek fekszenek, akik a rossz minőségű víz miatt kerültek oda. A szennyezett víz napi 10 ezer gyerek halálát okozza. Áder a vizet az emberi élet alapjának nevezte.
Szerinte a politikai szándék megvan, már csak cselekvésre van szükség. Ezt remekül mutatja, hogy az Európai Parlament még tavaly ősszel konferenciát tartott a Rio+20-on való közös fellépésről, illetve az Európai Bizottság is kiállt több dokumentumban az együttműködés mellett. Az együttműködés azért is fontos, mert rengeteg folyó van, mely több országon is áthalad, ezért tényleg közös érdeknek tekinthető a tisztán tartásuk. Ahogy ő fogalmazott, nem jó, ha a bal kéz nem tudja, mit csinál a jobb. Az azonban nem derült ki, hogy Áder vizes konferenciájának ötletét az EU-s kollégák támogatják-e.
Hazánk szempontjából azért is elengedhetetlen, hogy a fenntarthatóságot szem előtt tartsuk, mert egyes kutatások szerint egy éghajlatváltozás a régiónk többi országánál sokkal intenzívebben érintené a Kárpát-medencét.