Hát akkor megtudtuk, mi a Fidesz álláspontja.
Délelőtt tíztől tartja alakuló ülését a parlament, amelyben már csak 199 képviselő kapott helyet. Az ülést Áder János köztársasági elnök nyitja meg, majd Orbán Viktort javasolja miniszterelnöknek. Az Országgyűlés vezetését korelnökként a fideszes Turi-Kovács Béla veheti át. A napirend elfogadása után Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke számol be választási tapasztalatairól. A képviselők leteszik esküjüket. Megválasztják az országgyűlés elnökét, aki ismét Kövér László lesz. Ezután az országyűlési alelnököket választják meg. A Fidesz Gulyás Gergelyt, Lezsák Sándort, Jakab Istvánt, a KDNP Latorcai Jánost, az MSZP Hiller Istvánt, a Jobbik pedig Sneider Tamást javasolja a posztra. Megválasztják az országgyűlés tíz jegyzőjét is, majd a házelnök javaslatára a háznagyot is. Az ülésen Orbán Viktor is beszédet mond, majd megalakulnak az országgyűlési bizottságok is.
Megérkezett a parlamentbe a Fidesz-KDNP krémje, Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Kósa Lajos, hogy csak a legnagyobb neveket említsem. De itt van Fazekas Sándor is.
A kisebb parlamenthez átalakították az üléstermet is. Több lett a hely, és szépen rendbe hozták a padokat, pulpitusokat, díszeket. Tesztünk szerint azonban a bivalybőr borítású ülőkéken székekben lehetetlen normális munkát végezni: aki írni szeretne, annak előre kell görnyednie, mint egy elsőosztályosnak, amikor írni tanul. Hátradőlve viszont olyan pozícióba kerül a honatya, amihez talán a karóba húzás áll a legközelebb.
Az előző, 2010-14-es ciklust a két új ellenzéki párt, a Jobbik és az LMP is rögtön parlamenti performansszal kezdte, ezek közül Vona Gábor gárdistamellényes eskütétele maradt emlékezetes. A ciklus során aztán az ostortól a hangosbeszélőn és a kisvonaton át egy rahedli molinóig rengeteg mindent becipeltek magukkal az ellenzékiek az ülésterembe, összeszámolni is nehéz, mennyi mindent. Ezt Kövér László jól meg is elégelte és elkezdte osztogatni a büntetéseket, de a Jobbikot és az LMP-t, na meg a belőlük kivált PM-et ez nem különösebben zavarta.
Úgyhogy könnyen lehet, a Jobbik, az LMP, a DK, na és az Orbán-szobordöntést kitervelő Kónya Péterrel erősítő Együtt-PM ma sem fog beleférni a bőrébe.
Több olyan képviselő is leteszi ma az esküt, akik egy hónapon belül már tovább is állnak.
A parlament előtti nagy teret lezárták, így most oda nem lehet bemenni senkinek. Arra, hogy ne is menjen be senki, civil ruhás emberek vigyáznak. A tér előtt, a villamos síneken már néhány tüntető is felbukkant. Ők a Gaudi-Nagy Tamás szervezte EU-ellenes demonstrációra érkezhettek. Köztük van Budaházy György is, de láttunk Magyar Gárda egyenruhába öltözött embert is. A parlamentbe regisztrált újságírók munkáját egyébként megnehezíti, hogy átalakították a Kossuth teret. Korábban a beléptető kapuknál egy számítógépbe pötyögve ellenőrizte az őr, hogy regisztrált-e előzetesen a vendég/újságíró, ma rádión keresztül intézik ezt, ami kisebb káoszhoz vezetett.
Gyurcsány Ferenc (DK) és Mesterházy Attila (MSZP) éppen megérkezik, amikor Vona Gábor (Jobbik) már rég interjút ad.
De tényleg. Az ülésterem előtt zenészek bazseválnak a tisztelt képviselőknek.
A képviselőknek a 2012-ben hatályba lépett új alaptörvényre kell esküt tenniük, ami nem lesz egyszerű, hiszen az ellenzék különböző mértékben, de elutasítja az alkotmányt. Mesterházy Attila 2011-ben kijelentette, ők ugyan nem hajlandóak az új alaptörvényre felesküdni – hamar kiderült azonban, hiába lép hatályba a Fidesz alkotmánya, a már megválasztott képviselőknek nem kell arra újra felesküdniük. Most viszont igen. Mi várható?
Reggel Istentisztelettel kezdtük a napot a frakcióval, utána átvonultunk a Batthyány-örökmécseshez, ahol egy szál virággal emlékeztünk Magyarország első szabadon választott miniszterelnökére, most pedig készülünk az alakuló ülésre.
– írta a fideszes Kucsák László Facebookján. Ő egyébként a XVIII. kerületből jutott be egyéni képviselőként a parlamentbe, a Simon Gábor helyett indított Kunhalmi Ágnest legyőzve.
Az ülésrned másképpen alakul mint az ábrán. Az elnöki pulpitusról nézve az ülésterem jobboldalán a III-VI. szektorokban a Fidesz és a KDNP frakciói ülnek, mellettük az LMP, aztán a Jobbik és az MSZP. A független képviselők az ellenzéki frakciók által elfoglalt szektorok felső üléssorában ülnek majd.
Ami rögtön feltűnt, hogy jó sok fideszes képviselőnő fehér blézerben jelent meg, akárcsak az LMP-s Schmuck Erzsébet és Szél Bernadett. A szocialista Kunhalmi Ágnes piros felsőt húzott, ami meglepő választás tőle, hiszen általában a kéket vagy a feketét preferálja.
A volt köztársasági elnök egy hölggyel beszélgetett az ülésterem előtt, amikor elsuhant mellette Németh Szilárd rezsiharcos. A háttérben Rogán Antal (háttal) telefonál, valószínűleg arról kérdezi a feleségét, hogy nőtt-e a lakásuk, mióta elment otthonról és ha igen, hány négyzetméterrel.
A nyakkendője viszont érdekes.
Minden képviselő felállt.
Bevonult az ülésterembe, és közben azt mondta az őt videózó újságíróknak, hogy
Jó napot!
Őrület, mi lesz itt ma még?
Majd eléneklik a Himnuszt. Egész jól énekel a nagyrészt férfiakból álló parlament.
Ők döntöttek az Országgyűlés összetételéről és arról, kikre testálják az ország vezetését. A jogorvoslati eljárások lezárultak, megszületett a végeredmény, az Alkotmánybíróság döntött a választási rendszerről. Ezek után senki sem kérdőjelezheti meg a választások tisztaságát és a leendő kormány legitimitását.
Ahogy az már tudható volt.
Megtudtuk, mire készül Gyurcsány Ferenc és csapata. A probléma a következő: elutasítják a Fidesz által elfogadott alaptörvényt, arra viszont mégis esküt kell tenniük. Legalábbis ha képviselők akarnak lenni. Sőt, ezen túl az esküokmányt is alá kell írniuk.
Ezt a dilemmát úgy próbálják meg áthidalni, hogy az esküjüket kiegészítik egy saját szöveggel. Ebben várhatóan kétségbe vonják az alaptörvény legitimitását, sőt, az esküokmányhoz is hozzácsatolják a kiegészítést.
A rendszerváltás utáni szabad választások között az április 6-i a 7. volt, mégis az első. Mert a külhoni magyarok is szavazhattak. Ebben az Országgyűlésben a nemzeti kisebbségek szószólói is helyet kaptak, és az új alaptörvény alapján jött létre. A választás üzenete világos volt. Lezártnak tekintik a múlt terméketlen vitáit. Arról, hogy köztársaság vagyunk-e, vagy jogszerű-e az alaptörvény. Nem vállalunk közösséget a múlt diktatórikus rendszerivel, sem a fasiszta, sem a kommunista rendszerrel.
Nem lehetséges, hogy ebben az országban származása vallása, nemzetiségi hovatartozása miatt bárkit megbélyegezzenek, vagy azt gondolja, hogy mások fölött áll. Ebben a szellemben végezzék a képviselők a munkájukat.
Az LMP frakcióvezetője az Indexnek azt mondta, az ő esküje is rendhagyó lesz. A magát ateistának valló Schiffer azt nem egészíti ki a szokásos „Isten engem úgy segéljen!″ sorral.
Magyarország polgárai szabadságot és jólétet akartak a rendszerváltás idején. Abban bíztunk, hogy felzárkózhatunk Nyugat-Európához. E két reményünk nem egyformán vált valóra. Szabadságvágyunk követelményei teljesültek, a tisztes polgári lét feltételei nem mindenkinek adatnak meg. A jólét megteremtésében korántsem voltunk annyira sikeresek, mint a szabadság megteremtésében.
Az elmúlt 25 évben sok időt felemésztett a múltról szóló viták lezárása. A nemzet mostanra befejezettnek tekinti ezeket a vitákat. A szimbolikus ügyekben folytatott árnyékbokszolás sehova nem vezet. A magyar embereket az érdekli, miként tehetjük jobbá az életünket és a boldogulás feltételeit hazánk minden p
olgárának.
A fenntartható fejlődés nemcsak egy jól hangzó szlogen, hanem eleven húsunkba vágó kérdés, amit minden döntés előtt érdemes bölcsen mérlegre tenni.