A Szózat lecsendülésével hazamentek a képviselők. 19 nap múlva folytatják.

Nagy meglepetés nem volt, a három helyettes az előre beharangozott három politikus lett: Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs. Döntöttek a fizetésükről is. Épp most tették le esküjüket.

Az esküt Tarlós mondta elő, és bár az Isten engem úgy segéljen kitételet egyénileg lehet hozzátenni, ő azért ezt is előmondta. Ezután, bármit is gondoljon az eskütevő ennek szükségességéről, elég nehéz lehet csendben maradnia.

Gy. Németh Erzsébet nem érti, miért kapja Bagdy György a főpolgármester illetményének 80 százalékát, Szeneczey a 75 százalékát, ám Szalai-Bobrovniczky csak 70 százalékot. Tarlós óvatosan fogalmazva azt mondta, ő „konzervatív politikus”, ezért szerinte fontos, hogy számítson a tapasztalat, és az is, hogy milyen súlyú területet érintő feladatokat látnak el a jelöltek. Azt végül nem mondta, hogy a nőknek kevesebb jár.

Gy. Németh Erzsébet megjegyezte, hogy a három főpolgármesterhelyettes-jelöltből kettőt egyáltalán nem ismer. "Bemutatkoznának, vagy kaphatnánk önéletrajzot tőlük, mielőtt szavazunk" - kérdezte a szocialista politikus. Szeneczey Balázs és Szalay-Bobrovniczky Alexandrea ezután röviden bemutatkozott.

Hiába a remélt együttműködés, Horváth Csaba megjegyezte, hogy a szervezési működési szabályzat (szmsz) Fidesz „szája íze szerinti” átírásával „csak az MSZP-vel babráltak ki” – hiszen a Fidesz mellett egyedül a szocialisták alakíthattak volna frakciót, amire ezentúl nincsen mód.

Horváth Tarlós beszéde kapcsán elmondta: csak az ünnepi hangulat miatt nem reagált a főpolgármester Brüsszelt lemoszkvázó megjegyzésére. „Ez olyan mondat volt, aminek nem kellett volna elhangoznia” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez mosolyt is csalt a kormányfő arcára. Hogy azért-e, mert Orbán most épp nem mondana ilyet, vagy, mert mókás volt ugyanezt más szájából hallania, az nem derült ki.

Zugló polgármestere lapunknak elmondta: először meglepődött, hogy egy százalékos szám jelent meg a neve mellett a szavazási táblán, de aztán megjött az önbizalma, amikor rájött, hogy az a lakosságszám arányát jelzi, és a harmadik legnagyobb a képviselők között. Tarlós beszédéről Karácsonynak az a véleménye, hogy a főpolgármester valószínűleg a miniszterelnök kedvéért szólt be Amerikának, mivel a fővárosnak kevés köze van a külpolitikához. Viszont, tette hozzá, ha a fővárosi fejlesztési pénzek megszerzéséhez ezek a széles nyelvcsapások kellenek, akkor iszik rá egy unikumot, és azt mondja, hogy hajrá!

„A kormányfő békés szavakat ütött meg” – mondta Horváth Csaba, remélve, hogy ezután valódi együttműködés fog kialakulni a főváros és a kormány között. A szocialista képviselő szerint eddig csak diktátumokkal operált a kormány, az együttműködésnek jele sem volt, hiszen a fővárostól elvont feladatokkal 600 milliárd forintot is elvett Budapest költségvetéséből, amit további 200 milliárd forinttal kurtított meg.

23 igen, 7 nem és három tartózkodás mellett elfogadta a közgyűlés az új működési szabályzatát, aminek a részleteiről korábban már írtunk. A szavazatokat megjelenítő monitoron a voksok mellett feltűnt az is, hogy az igennel szavazók a főváros lakosságszámának 78%-át képviselik.

Gy. Németh Erzsébet azt kérdezi, milyen szakmai indoka van az önkormányzati tanácsnok kiválasztásának. A választás Kocsis Máté VIII. kerületi polgármesterre esett. Tarlós szerint ez segíti őt abban, hogy jobban bevonja a munkába a polgármestereket. Ugyanakkor úgy érzi, nehéz olyan választ adnia, amit Gy. Németh Erzsébet elfogadna.

A képviselők asztaláról eltűntek az előző ciklusban megszokott kis zászlóerdők. Ezek a kis asztali zászlók akkor kezdtek elszaporodni, amikor Budapest új zászlót kapott, mert az ellenzéki asztalokon válaszul feltűntek a régi Budapest-zászlók. A zászlócsata elburjánzott: a fideszeseknél megjelent a magyar zászló, válaszul a szocialistáknál az uniós, amit a jobbikosok még megfejeltek a székely zászlóval. Végül a képviselők már alig láttak ki a zászlóbozót mögül. Ennek egyelőre vége.

Horváth Csaba a szocialisták nem létező frakciójának vezetője reméli, hogy a kormány tisztelni fogja Budapestet. A politikus ezt kifejezetten a köszöntőbeszéd kapcsán tartotta fontosnak elmondani.

Tarlós Brüsszelt lényegében lemoszkvázó beszédéről, amelyben az EU-t a keleti nagytestvérhez hasonlította, amelynek néha úgy tűnik, hogy más fogalmai vannak a demokráciáról, mint Budapestnek, Horváthnak egyetlen szava sem volt.

A szavazást bonyolító új szabály, hogy egy érvényes döntéshez kevés a képviselők többségének a szavazata. Emellett meg kell szavaznia a 23 polgármesterből legalább annyinak, ahánynak a kerületi lakosságszáma együttesen meghaladja Budapest teljes lakosságának a felét. Ebből a második kitételből az következik, hogy nagyon nagy szava lesz a közgyűlésben Hoffmann Tamás újbudai, Bús Balázs óbudai és Karácsony Gergely zuglói polgármesternek. Az ő kerületük lakosságszáma ugyanis a legnagyobb, egyenként meghaladja a 120 ezret.

Az átlagos lakosságszám képviselője Kocsis Máté, józsefvárosi polgármester, ezért ő az etalon képviselői mértékegység, azaz az egy alapmandátum. Ebből számolva Hoffmann mandátuma 1,95 Kocsist ér, Karácsony Gergelyé 1,65 Kocsist, Láng Zsolté pedig 1,18 Kocsist. A legkevésbé népes kerület, Soroksár polgármesterének, Geiger Ferencnek a szavazatának 0,3 Kocsis az értéke, Hoffmann Tamáshoz viszonyítva pedig azt lehet mondani, hogy 1 Hoffmann egyenlő 6,62 Geiger-mandátum.

Tarlós eddig kizárólag úgy említette a nem fideszes színekben nyert képviselőket, hogy „ellenzékinek mondott”.

A terem oldalánál Nemcsák Károly is megjelent. (Aki szerint a Szomszédokban alakított karaktere nem lehet a politika része, aztán mégis megjelent egy plakáton.) Az ülésteremben minden szék foglalt, nem csak a képviselőké, és a teremben 70 ember álldogál. Kunhalmi Ágnes szerencsésebb volt, neki jutott szék.

Tarlós figyelmeztette a képviselőket, hogy átvehetik az íveket a vagyonbevallások megtételéhez, aminek a határideje november 14.

Öt perc technikai szünet következik.

Soha se veszítsék el a viszonyt a hétköznapok világával - mondta Orbán, aki szerint a Sziget sikere, a romkocsmák, a virágzó startupok, a tűzfalak lefestése, mind mind budapesti civil vagy üzleti vállalkozások - mondta az egyébként romkocsmákat előszeretettel ekéző, a netadó felvetésével a startupokat megijesztő Orbán, majd Cseh Tamással Budapest című dalának refrénjével zárt.

Az új szabályokhoz tartozik az is, hogy a közgyűlésben nem lesznek mostantól pártfrakciók. Ez jelenthetné azt is, hogy a polgármesterek területi vagy érdekalapon alkotnak más-más csoportokat az egyes szavazásoknál, de szinte biztos, hogy nem így lesz. A 33 főből ugyanis 20 fideszes, tízet a baloldal pártjai adnak, míg egyet-egyet-egyet a Jobbik, az LMP és a civilek. (Mint arról korábban beszámoltunk, ha nem változott volna meg a választási törvény a választások előtt, akkor a Fidesznek nem lett volna meg a közgyűlési többsége.)

A szavazások tehát valószínűleg továbbra is pártalapon fognak eldőlni legtöbbször, és mivel a Fidesz többségben van, nem is lesz sok vita. A szavazási papírformát csak néhány olyan téma boríthatja fel, ami mondjuk inkább a népesebb külső kerületeket érinti, és ezek polgármesterei meg akarják mutatni a választóiknak, hogy nem véletlenül választották meg őket.

2002-ben a fővárosi közgyűlés díszülésén Medgyessy Péter például jégpályát ígért a Kossuth térre. A kezdeményezés jóval maradandóbbnak bizonyult Medgyessy  két és fél évnyi miniszterelnökösködésénél, hiszen azóta már többször is suhanhattunk a jégen a Parlament előtt egy hónapon át.

Nem szabad félni a konfliktusoktól, mondta beszédében. Abban azonban igazat adott a főpolgármesternek, hogy ebben is az arány és a mérték a lényeg. Demokráciában nem lehet konfliktusmentes politikát folytatni, kivéve, ha nem csinálunk semmit. Magyarország viszont az elmúlt években sokat tett. 

A mostani választás még több és nagyobb lehetőséget nyitott Budapest számára, mondta a miniszterelnök. Olyan vezetői lesznek, akiket közvetlenül választottak meg, nem pártlistákról kerültek be a közgyűlésbe. Nagy lehetőség az is, hogy Tarlós István személyében olyan főpolgármestere lesz Budapestnek lesz, aki mindig is tudta milyen a főváros valódi arca.

A három főpolgármester-helyettesre vonatkozó javaslat szerint

• Bagdy Gábor leendő pénzügyi főpolgármester-helyettes havi illetményét 1  037 057 forintban állapítja meg, amihez 155 559 forint költségtérítésre lenne jogosult
• Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős helyettes havi 972 241 forintot kaphat, költségtérítése pedig 145 836 forint lehet 
• a humán területek főpolgármester-helyettesi posztjára jelölt Szalay-Bobrovniczky Alexandra illetménye havonta 907 425 forint lehet, költségtérítése pedig 136 114 forint.

Orbán Viktor beszédét ezzel kezdte: Budapest történelmi címerének készítésekor fontos volt, hogy kifejezze a város és az ország egységét. Húsz év után 2010-ben valósult meg újra ez az egység. A főváros 20 éven át inkább vitában állt az országgal, ezért inkább gyengült, és ezen a budapestiek vesztettek. Budapest és az ország csak akkor lehet erős, ha szövetségre lép egymással.

„Mai magyar helyzetünk záloga a magyar egység fennállása. Hosszú távon is képesek vagyunk egységet teremteni, minden sikeres európai ország ennek köszönhette eredményét” – mondta Orbán, aki szerint a sikeres választások igazolták, hogy „nem szalmalángról van szó, hanem tartós és hosszú távú egység” jött létre. „Erre az összefogásra építve megvalósíthatjuk a magyar fellendülés korszakát.”

Négy éve szövetség született Budapest és Magyarország között – derült ki Orbán beszédéből, amely szerint Budapestből sikeres nemzeti fővárosnak kell lennie. Nem olyan Budapestet akarunk, „ahová a vendégnek százszor is vissza kell jönnie, hogy úgy érezze, mindent megtekintett”. Orbán megköszönte, hogy a Luca székeként épült metró végre befejeződött. A rom csak a kocsma szó elé illik – mondta Orbán, ezért újult meg a Zeneakadémiától kezdve a Várkert Bazáron át számtalan épület. „A nemzet fővárosa ma már felmutathat jelenős eredményeket.”

Hogy Tarlós István az USA szemére hányja, amiért Washington nem tekinti azonos súlycsoportúnak Magyarországot: szerinte ez nem demokratikus. Egyszer szívesen megkérdezném, hogy a nagy és a kicsi erőviszonyát tekintve  az elmúlt 4,5 évet, a sarkalatos törvényeket, új alkotmányt és az önkormányzati törvény egyoldalú átírását, aminek köszönhetően megint többsége lett a ma alakuló közgyűlésben, demokratikusnak tekinti-e.

Tarlós István ezzel kezdte beszédét: Budapest mindig szuverén, szabad város volt. Azért mondja, mert volt régen nagy kommunista barátunk, most van nagy demokrata barátunk, úgy tűnik, akkor is, most is meg akarták-akarják mondani, mit szeressünk és mit tegyünk. Mi akarjuk eldönteni, milyen demokráciát akarunk, közölte a főpolgármester, majd hozzátette: ennyit a nagypolitikáról.

Pártállástól függetlenül akar együttműködést. Az „ellenzékinek mondott képviselőket illetően” is van Tarlós szerint olyan, akivel már 1994-ben is barátságban dolgozott –mondta beszédének praktikus részére rátérve, miután moszkva-brüsszelezett egyet.

A főpolgármester közölte, hogy a maga részéről az eskü végéhez hozzáteszi, hogy „Isten engem úgy segéljen”. Mindenki hozzáteheti, „aki ezt lelkiismerete szerint valónak tartja” – mondta Tarlós. Nagyjából mindenki hozzá is tette a képviselők közül.