Kétnapos rendkívüli külképviselet-vezetői értekezlet kezdődik ma a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Az eseményt Orbán Viktor nyilvános beszéde nyitja meg. (MTI)

Legutóbb tavaly augusztus végén tartottak ilyet. Ezen Orbán azt mondta a nagyköveteknek, hogy józan ésszel és bátorsággal kell képviselniük külföldön a magyar intézkedéseket, és mindent meg kell tenniük azért, hogy minél több befektető érkezzen Magyarországra. Szijjártó Péter az ATV-nek korábban arról beszélt: a világban zajló változások túl gyorsak, túl jelentősek ahhoz, hogy elég legyen évi egy nagyköveti találkozó. Ezért ezentúl évente két ilyen tanácskozást tartanak, tavasszal és ősszel.  

Az eseményt a kormány honlapján közvetítik, ahol most jelent meg élőkép. A helyszín inkább egy nagyobb sajtótájékoztatóra vagy egy kis konferenciára hasonlít. 

Lehet, hogy a tiranai nagykövet és az ulánbátori tiszteletbeli konzul időben ideért, de Szijjártó Péter és Orbán Viktor még sehol 15 perccel a meghirdetett kezdés után.

A szokásosnál is szigorúbb a biztonsági készültség, telefonálni sem lehet a külügy épületében, mert zavarják a jelet – mondta az Indexnek egy külügyes munkatárs.

Orbán már negyed kilenckor megérkezett. A rakpart felőli részen vitték be, ott, ahol most minden fel van túrva, nem lehet autóval közlekedni.

Szijjártó Péter azt mondja, újdonság, hogy mostantól évente kétszer találkoznak majd a nagykövetek. A világ gyors, olyan folyamatok zajlanak, hogy évente kétszer kell ezt megbeszélni.

...aki a végpontokon dolgozik. 

Még egy-két éven keresztül félévente kell nagyköveti értekezletet tartani. A külpolitikai gondolkodásmódban egy kis változás megvalósítása is nehéz. Nehéz ezt a napi gyakorlatba átfordítani.  

Változtatni akartak a nagykövetségek irányításában. Legyen egyértelmű, hogy egy irányítási szervezeti vezető van, ez pedig a nagykövet a külképviseleteken. Érdemes erről kasszát csinálni, hogyan sikerült ezt elérni.

Nehéz önálló külpolitikát folytatni egy más külpolitikát folytató országban. Több nagykövet panaszkodott, hogy az adott országban nem kedvelik. Korábban mindig olyan politikát folytattunk, ami az adott országnak kedves volt. Most ha két-három kérdésben nem értünk egyet, azt megmondjuk, de ez feszültségeket szülhet egyes országokban, miközben mi szeretnénk jóban lenni és együttműködni ezekkel az országokkal.

Az új világrendek régen gyorsan, vágásszerűen alakultak ki, általában egy háború után. Most másfajta változás zajlik. Az új világrend nem kötődik háborúkhoz, területi átrendeződésekhez, ez most a gazdaság saját logikája mentén zajlik, mondja Orbán a nagyköveteknek. 

Mint amilyenek között most valamelyik nagykövet elkezdte a munkát. 

Szokatlan dolgok történnek, folytatja Orbán a jövendölést. Fajtajellemző, hogy rendkívül dörzsöltnek tartjuk magunkat, értjük a csíziót, de közben sokszor nem az történik, amit gondolunk. Idejön az orosz elnök, és megijedünk a reakcióktól, közben az olaszok egy egymilláird dolláros megállapodást kötöttek velük, és a németek is szerzdőtek Moszkvával.

Nem értelmiségi dörzsöltségre, hanem kereskedelmi dörzsöltségre van szükség. 

A mindenkori magyar elit itt dolgozott a külügyben. Most nem egészen ez a minőségi tudás a fontos, hanem egyfajta gyakorlatias tudás, fogalmaz Orbán. 

Gondolkodni a kisökörnek is szabad.

Nyugati nyitás nincs. Magyarország a Nyugat része, ezért oda nincs hova nyitnunk, mondja Orbán. Azt, hogy a Nyugat része vagyunk, két népszavazással (NATO, EU) döntöttük el. Ezt semmilyen politika nem tudja felülírni vagy eltörölni. 

A NATO-n belül közös katonai akciókban veszünk részt. Ezért ment el Orbán Litvániába is a hadgyakorlatra. Az Iszlám Állammal szembeni fellépést is nagyon fontosnak tartja:

A Nyugathoz tartozni nem deklaráció kérdése, hanem a mindennapok része.

A lengyelektől a horvátokig vannak népek, amelyekkel közös szenvedéstörténetünk van, ezért a közép-európai sorsközösség majdnem olyan fontos Magyarországnak, mint a saját érdekeink. Ez jelenjen meg a hétköznapi munkában, tanácsolja Orbán. 

A magyar külpolitika érdekei nem esnek egybe annak a nagyhatalomnak az érdekeivel, amelynek az érdekszférájába tartozunk.

Nem esnek teljesen egybe az érdekeink a németekkel vagy az oroszokkal vagy az amerikaiakkal. Egy országgal esnek egybe az érdekeink, és ez Magyarország. Ez nem ördögtől való gondolkodás. A külpolitikai doktrínánk alapja tehát a nemzeti érdek. 

A németek vagy az oroszok érdeke az kell, hogy legyen, hogy Magyarország sikeres legyen. Így lehet összehangolni az érdekeket. Közös érdek például a németekkel, hogy a délnémet régió sikeres legyen. A legtöbb cég pedig, amivel fontos szerződésünk van, amerikai. 

Az oroszokat is érdekeltté kell tenni a magyar sikerekben. A jó kapcsolat alapja, hogy mi pontosan fizessünk az energiáért. Nem vagyunk az oroszok ellenségei, de tiszteljük a nemzetközi jogot Ukrajnával kapcsolatban. 

A nagy méretkülönbség miatt Kínával nehéz, de nem lehetetlen megteremteni a közös érdekeltséget. És itt vannak a törökök. Magyarország sorsát régóta a németekkel, az oroszokkal és a törökökkel való viszony határozta meg, legalábbis Orbán azt állítja, hogy ő most is ezt a három országot figyeli.  

Megvannak-e a reális pillérei a nemzeti alapú külpolitikának? – teszi fel a kérdést a kormányfő. Nincs számottevő haderőnk, jelentős nyersanyagforrásunk, és a piacunk is kicsi. Az ország jövőjét a gazdaságra kell helyeznünk. A lengyelek jól csinálták: a gazdaságuk növekedése egyetlen egyszer sem torpant meg Európában, még a válság éveiben sem, mert biztosan állnak a saját lábukon.  

2014-ben Magyarország gazdasági növekedése 60-70 éve először végre nem hitelfelvételre épült. A külpolitikai magabiztosságunk erre alapul, de nehogy úgy járjunk, mint a Tigris a Micimackóból, aki sokat ugrált, aztán úgy maradt. 

Exportunk aránya 5 százalékkal csökkent az EU-ba, de a volumene nem. 2018-ra el akarjuk érni, hogy az exportunk egyharmada az EU-n kívüli piacra menjen. 

De a számokon még vita van. Az exportunk a keleti országokba amiatt tudott visszaesni, mert a Nokia bezárta az itteni gyárát, ahonnan keletre szállítottak. 

A kapu nyitva van, most már csak közlekedni kell rajta és vigyázni arra, nehogy becsukja valaki . Más irányba kell fordulnunk: délre fordulunk. Arra számítunk, hogy Afrikában stabilizálódik a helyzet és növekedés indul. Eddig kötelező és letudandó feladat volt a magyar külpolitikában Latin-Amerika. 

Orbán most még Szingapúrba, Malajziába és Mongóliába utazik, Szijjártó pedig délre indul. A  2016-os évben a minisztrelnöki munkát már a dél határozza meg.