Lázár szerint nem volt felesleges a nemzeti konzultáció a bevándorlásról akkor sem, ha végül megépül a határzár. A nemzeti konzultáció válaszai alapján törvények fognak születni. Eddig 610 ezer ív érkezett vissza a 8 millióból.

Ha az lenne a javaslat, hogy Németország, Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szerbia közösen oldja meg a határzárat, akkor lehet délebbre is a kerítés – mondta Lázár.

Ha az Európai Bizottság hajlandó arra, hogy az EU-n kívül hozzák létre a menekülttáborokat, akkor a menekültáradat Magyarországot nem éri el. Egyelőre azonban nem itt tartunk – mondta Lázár. Idő nincs a várakozásra, hétvégénként háromezer ember jön át a határon.

Sikeres bevándorláspolitika volt azokban az államokban, ahol összegyűjtötték a menekülteket és kiválogatták szakmai kvóta szerint azokat, akiket integrálni akartak. Így bántak az 56-os menekültekkel – mondta Lázár. Az nem sikeres politika, hogy az EU más tagjaiból visszatoloncoltakat befogadjuk.

Ha valaki menekül és menedéket keres, akkor a legális határátlépési ponton is bejöhet – mondta Lázár.

De például egy jazidi menekült ide legálisan nem juthat el. Hiszen aki Észak-Irakból menekült, akkor átjön Törökországon, Görögországon, Macedónián, Szerbián át. Tehát átjön biztonságos helyeken – mondta Giró-Szász.

Aki menekült, nem mehet olyan helyre, ahol élni szeretne, ez a konklúzió. Örüljön, hogy életben maradhat egy biztonságos országban, ha van vállalható menekültkezelő rendszere, ha nincs.

Nem fair a kérdés – válaszolta Lázár a 444.hu-nak arra, hogy Kósa már annyira kisember-e , hogy nem értesül egy olyan projektről, mint amilyen a kerítés megépítése a szerb-magyar határon.

A kormánynak nem tagja Kósa és Rogán sem, ezzel magyarázható, hogy nem értesültek. Giró-Szász András szóvivő Lázár mellett azt is megjegyezte, hogy a kormány döntése a francia lépés hatására született, Kósa ezelőtt nyilatkozott.

"Azt várjuk miniszterelnök úrtól, hogy tisztázza cége helyzetét" – mondta Lázár, a protokollnak megfelelően kormányfőnek nevezve Gyurcsány Ferencet. Lázár három levelet írt az Európai Bizottságnak csak.

50 milliós játszótérépítésnél is vizsgálják az építtető és a polgármester közötti összefonódást. "Remélem, hogy az EU 40 ezer büröratája meg tudja állapítani, hogy az Altus pofára kapta a pénzt haveroktól vagy sem. Kínos az ügy az Európai Bizottságának, de mi ragaszkodunk hozzá, hogy az EU a transzparencia szabályai szerint megvizsgálja az ügyet."

Városliget projekt véglegesítése folyamatban van. A Városligetben lévő épületek felújítására sor kerül, és a Magyar Zene háza is megfog épülni. A 25 milliárdos programban szerepel az állatkert és a nagycirkusz felújítása is. A leendő Nemzeti Galéria pályázatáról még nincs eredmény.

Idővel a várba költözik a miniszterelnökség, a karmeliták épületébe."A törvényhozás épületében a végrehajtó hatalomnak nincs keresnivalója, érvelt Orbánt idézve Lázár."

A Direkt36-tól Pethő András kérdezte Lázár Jánost a zürichi és milánói utazásának költségeiről. A Miniszterelnökség fizette közvetlenül, amit Lázár később maga is megtérített a minisztériumnak.

Pethő András felidézte, hogy Lázár Milánóban 450 ezer forintot költött a sofőr szállására és egyéb ellátásra. Zürichben pedig  280 ezer forintot költött egy autó két napos bérlésére.

Lázár nem emlékszik, milyen autó volt a zürichi, "nem hagyott benne mély nyomot" Egyébként is, "leszoktam az autószeretetről az önök tevékenységének hatására" – mondta Lázár, aki lényegében meg is hívta Pethőt, a következő útjára, ha már annyit foglalkozott az ő költéseinek ügyével. Az Origo egykori főszerkesztő-helyettese elfogadta, azzal, hogy a saját költségét ő maga állja.

Főszereplő lett a kémény a tájékoztatón. Lázár felidézte a sajtótájékoztató elején, hogy a mostani szabályozás szerint kistáglából nem lehet kéményt építeni, csak olyanból, amelyet két svájci cég gyárt. A lobbitevékenység Lázár szerint sokszor előjött máshol is, például az M6-os megépítésénél.

Lázár szerint a 2014-2020-as költségvetési időszakban a Magyarországra jutó EU-s pénzek 60 százalék gazdaságfejlesztésre, a kkv-k támogatására megy el, a korábbi 17 százalékról. "Az a cél, hogy a pénzekből ésszerű infrastruktúra, kórház, iskola épüljön". 

A Gripen-balesetek kapcsán Lázár elmondta: A kecskeméti repülőcsapat jelentős költségvetési támogatáshoz jutott, 5 év alatt 30-40 százalékkal nőtt a repülési idő. A feltételek tehát javultak. "Az érintett katonák legmagasabban képzett, szakmai tapasztalattal bíró katonák."

Lázár Hende Csaba tájékoztatására hivatkozva elmondta, hogy Magyarország továbbra is ellátja Szlovénia légvédelmét. Az őszi hadgyakorlaton Magyarország részt vesz és helyt áll a balti államokban is, a csehországi és a kecskeméti baleset nem befolyásolja kötelezetségei teljesítésében.

"A svédekkel tárgyalásban vagyunk", Lázár szerint a kormány azon van, hogy Magyarország új, de legalábbis egy másik gépet kapjon Csehországban javíthatatlanul megsérült vadászgép helyett.

A kormányülésen 20-25 milliárd forint hangzott el, de ezt többen túlzónak találták, mondta Lázár, ezért pontos ár egyelőre nincsen. A megépítés ütemezésének terve is a jövő héten készül el. 

Mivel évek óta dolgozik már kormánybiztosként. Sőt, nem is ő az egyetlen, aki C-típusú átvilágítás nélkül dolgozik, de hogy ki a többi, arra szintén nem válaszol. Hogy ennek a hibának lesz-e valamilyen következménye?

Ezt majd a Miniszterelnök Úr eldönti.

A végül is nem túl bonyolult megoldást a Hvg.hu újságírója vetette fel. Lázár szerint azonban a határzár valódi védelmet jelent, a próbálkozók száma hetedére, tizedére esik vissza ott, ahol van ilyen. Azért nincs Horvátország és Románia esetében terv egy határzár kiépítésére, mert ha onnan érkeznek menekültek, akkor oda minden további nélkül visszaküldhetők, hiszen schenegenen kívüli, de EU-tagállamokról van szó.

De megint csak azt kell írnom, hogy Lázár nem tartja saját felelősségének azt, hogy a hozzá igen közel álló Continental-csoporthoz tartozó Tabán Trafikból

• nyilvános pályázat nélkül,
• a nyilvánosság teljes kizárásával
• a várható 5-10 milliárd forintos haszonhoz képest nevetségesen kevés pénzért 600 millió forintért

lett hivatalos nemzeti trafikellátó.

Konkurenciaharcba sem most, sem a jövőben nem akarok belefolyni.

Ha kiengednek valakit a szerbek, de mi nem engedjük be őt? A váalsz:

Ez a szerbek gondja.

Igen, az történik, ami a címben szerepel.

Azt mondja, hogy nem akarnak belefolyni az ORÖ ügyeibe, pedig az egyik hivatalvezető pont az ő keze alatt fog dolgozni, és hát ugye Farkas Flórián is a Fidesz képviselője.

A Magyar Nemzet úgy tudja, folynak az határőrizet költségeiről szóló európai uniós tárgyalások, melyen 40 millió euró elosztásáról van szó. Ebből a kormány egy centet sem kért a kerítésre.  Lázár erre panszkodik egy sort, és azt mondja, hogy egy eurócentet nem kaptunk menekültekre az EU-tól, ami konkrétan nem igaz: tavaly 1,5 millió eurót, azaz 456 859 000 forintot kapott az ország a befogadóhelyek bővítésre és fejlesztésre. Lázár azt is mondja, a jelenlegi kapacitások mellett a Nyugat-Európából hozzánk visszatoloncolt 15 ezer embert nem tudjuk elhelyezni. 

Azt sem értjük, hogy miután fideszes vezetők a múlt héten még elvetették a kerítés ötletét, a kormány most mégis hirtelen előjött a drót ötletével. Ezt az ellentmondást ebben a cikkben latolgattuk, de most a feloldását kértem Lázártól, aki csak magát ismételte:

Nem tudunk várni. A helyzet fokozódik, a nyomás az elmúlt hetekben sokkal nagyobb lett.

„Na de mi lett az aprótéglákért lobbizó két svájci céggel?” - kérdeztem Lázárt, aki nem válaszol egyenesen, hanem azt mondja, majd elküldi a neveket, de akár meg is kérdezhetjük az "építésztársadalmat". Lázár kérdésemre elismeri, hogy puccsszerű változások jönnek az állam működtetésével kapcsolatban. 

Ami nem sikerül belülről, az sikerülhet kívülről.

Ezért keresett  szövetségeseket többek között a kamarákban, a Államháztartási Tanácsban. A járási hivatalokban dolgozó 27 ezer ember is összesen 1100 javaslatot tett az ügyintézés könnyítésére, ebből 350-et tudott elfogadtatni.

Lázár megerősíti azon nézeteit, miszerint

• Túlméretezett az állami apparátus, a bürokrácia
• Nagyon hosszú az adóügyintézés

Engem a Miniszterelnök úr nem kamarillapolitikával bízott meg, de egy év alatt nem kaptam érdemi segítséget a minisztériumokból

És az is kiderül, hogy S zegeden és Debrecenben is turnézott az építésügyi rezsicsökkentéssel:

Ma egy építész nem tervez, hanem ügyintézőként gyűjti a hatósági igazolásokat .

Bár látszólag a kormány már eldöntötte, hogy felhúzza a kerítést a szerb-magyar határ hosszában,  Lázár válaszából kiderült, hogy ez nem így van. Ha Németország, Ausztria, Szerbia Magyarország összefogásával döntés születik, akkor ez a határzár máshol is felépülhet azzal a céllal, hogy útját állja az illegális bevándorlók áradatának.

Na erről majd Pintér Sándor tesz javaslatot jövő szerdán. Lázár azt sem tagadja egyértelműen, hogy más határszakaszokon is felállítanának kerítést.

Miután egy újságíróval szemben megint leoktatja Giró-Szász Andrást, Lázár elkezd válaszolgatni a kérdésekre. 

Arra a kérdésre például, hogy minek a nemzetközi egyeztetés, ha előre eldöntötték a kerítés felhúzását, az a válasz érkezik, hogy egy esetleges nemzetközi rendőri együttműködésről, de

nem zárkóznak el egy nemzetközi határzár létesítéséről sem

"Amint lezárul az átvilágítás, akkor a kormány válaszol a nagy talányra, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e Andy Vajna vagy sem" – mondta Lázár.

"A magyar földbiztosok támogatási helyzetét is átnézi a kormány." A több ezermilliárd forintos vidékfejlesztési és földalaptámogatás 75 százaléka a birtokosok 5 százalékához került. Az adatokat nyilvánosságra hozták.  A kormány betekint a legnagyobb magyar földbirtokosok – Csányi, Leisztinger és Simicska  – ügyeibe . A kormány a jövőben nem kíván számukra ekkora támogatást biztosítani.

A létrejövő két új paksi blokkot azok működtetik majd, akik jelenleg a paksi atomerőműben dolgoznak. "A paksi munkavállalók most kapnak egy garanciát arra, hogy 60 éven át lesz munkahelyük" Lázár szerint a Paks I.-et leválaszthatják a Magyar Villamosművekről. Ha nem létesülne Paks II., akkor Paks I. munkatársai már csak 2037-ig számolhatnának azzal, hogy lesz munkahelyük.

ÁSZ elnökét meghallgatta a kormány. Szerinte az állami cégek vezetési struktúráján kell változtatni. "Sokkal magasabb minőségű szolgáltatást kell nyújtani, világos követelményrendszer kell. 2010 előtt nem volt jellemző, hogy egy céggel kapcsolatban az állam ezt megfogalmazta volna. Erre szükség van, mert az állam szerepe megváltozott, az energetika területén az állam piaci szereplő lett." 2016 végére négymillió háztartásban áramot is fog az állam szolgáltatni. Lázár az ÁSZ elnökére hivatkozva legutóbbi sajtótájékoztatóján közölte: a kormány végiggondolja, hogy a cégek vezetőinek fizetését a piaci fizetésekhez igazítja, hogy az állami cégek ne szenvedjenek versenyhátrányt amiatt, hogy az alacsony fizetés következtében nem a legjobbak pályáznak az állami cégek vezetésére.