Amikor hajnalban, hat előtt megérkeztem a pályaudvarra, a vágányt lezáró készenlétisek csak azt szajkózták mindenkinek, the train is full. Egy bevándorló lány a tömegben mosolyogva arra buzdított, talán mert látható volt, hogy más helyzetben vagyok, menjek csak előre, úgyis átengednek.
A vonat valóban tele volt, és mindenki izgatottan rohangált, azt kérdezve, hogy Berlin, München, Hamburg? Papírfecnire felírt Düsseldorf, latin és arab karakterekkel, idő sincs elmagyarázni, hogy valahol a németeknél át kell majd szállni. Végül a készenlétisek mindenkit leszedtek, és a peronon állók hiába mutogattak jegyeket, nem engedték fel őket. Türelmesen, mosolyogva megkérdezték tőlük:
Visa? No visa? Not this train.
Hajnalban felhetőleg embercsempészek rongálták meg a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság autóját. A rendőrök azt vették észre, hogy kövekkel, botokkal dobálják az autót, és azt ordibálják:
nem hagytok bennünket dolgozni.
Az ismeretlen tettesek utána elmenekültek a szerb határ felé.