A Közép-európai Egyetem körüli felhajtás az első pillanattól kezdve politikai ügy volt. Ebben a cikkben azt járom körül, hogy ennek nem kellet volna így lennie, de bizonyos szándékok mégis ezt diktálták. A pár nap alatt amerikai-magyar diplomáciai háborúvá fejlődő konfliktus a jogszabályok szintjén viszonylag egyszerűen rendezhető lenne. Az egyetem további működése sincs feltétlenül veszélyben, igaz, a  kormány által szabott új szabályok igencsak megnehezítik a helyzetét. 

Az elmúlt hat nap eseményeire visszatekintve jól látszik, hogy

A Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozó szabályozás valószínűleg senkinek nem tűnt volna fel, ha nem ír róla kedden a két kormánypárti orgánum. A Magyar Idők és az Origo rendkívül éles szemmel vették észre, hogy az új szabályozás a Közép-európai Egyetemet is érinti. Naná, hiszen 27 másik intézménnyel együtt ez is egy nálunk működő külföldi felsőoktatási intézmény. 

"Súlyos szabálytalanságokkal működik Magyarországon a Soros-egyetem" – harsogta az Origo, amely "megszerezte" az Oktatási Hivatal vizsgálati jelentését. Az eggyel visszafogottabb Magyar Idők csak a "Szabálytalanul működő külföldi egyetemek - Sorosék is érintettek? címmel sejtette ugyanezt, de ez a lap sem mulasztotta el kiemelni, hogy "a Soros György alapította CEU-nál súlyos szabálytalanságokat tártak fel".

Nos, az Oktatási Hivatal 28 itt működő külföldi egyetemet vizsgált, és ezek közül 27-nél talált valamilyen mulasztást. Ha az Állami Számvevőszék megvizsgálja az állami intézményeket, ne adj isten, a pártokat, bizony ott is szokott találni szabálytalanságokat. Ha a NAV vizsgál valakit, szinte nincs olyan helyzet, hogy mindent rendben találna. Ha az Oktatási Hivatal végigvizsgálná az összes magyarországi magyar egyetemet, ilyen szintű adminisztratív mulasztásokat bőven találna náluk is.

A CEU-nál talált három mulasztás (programakkreditáció, adatszolgáltatás a Felsőoktatási Információs Rendszernek, még nyilvántartásba nem vetetett képzések) pótlása folyamatban van – sőt nagy részben ez azóta meg is történt.

Jogi helyzetét 2004-ben külön törvény, 2011-ben pedig maga a felsőoktatási törvény rendezte. Az egyetem ennek megfelelően működik.

Hiába minden, ezt fejelte meg pénteken azzal a kormányfő, hogy "a csalás az csalás" és "hiába milliárdos valaki, senki nem állhat a törvények felett". Nem lehet ezt másképp mondani, minthogy a kormányfő nem mondott igazat, csak olajat öntött a tűzre. A "senki nem állhat a törvények felett" kitétel amúgy valószínűleg a kormányzati kommunikáció agytrösztje által kiadott sorvezetőben szerepel, mert ugyanezt mondta el szép sorban Németh Szilárd, Palkovics László, Balog Zoltán, Kovács Zoltán és Lázár János is.

Ha valami törvénytelenné teszi a CEU működését, az épp az Emberi Erőforrások Minisztériuma által beterjesztett törvényjavaslat. Ez valóban olyan új feltételeket határoz meg, amelyeknek a Közép-európai Egyetem a törvény elfogadása után nem fog megfelelni. Épeszű ember (politikus) számára az is világos lehetett, hogy ha veszélybe sodorják az amerikai érdekeltségű, nemzetközi beágyazottságú egyetem létét, azt 24 órán belül a Washington Post és a New York Times címlapján láthatják viszont. Ha mondjuk erről előre szólnak a CEU vezetésének, elmondják, hogy nem akarják elűzni őket Budapestről, csak egységesíteni akarják a külföldi egyetemek itteni működését, kiszűrni az áldiplomákat adó kamuegyetemeket, akkor most nem állnánk egy amerikai-magyar háború kellős közepén. Akkor ez az egész akkor csak egy bonyolult, a kívülálló számára unalmas és érthetetlen jogi probléma megoldása lenne. 

De nem ez történt meg. Vajon miért? Miért jó a kormánynak és Magyarországnak, hogy a washingtoni külügyminisztériumnak, az amerikai nagykövetségnek, washingtoni szenátoroknak, nemzetközi hírű és Nobel-díjas tudósoknak, Amerikából hazatérő magyar tudósnak,  fideszes EU-biztosnak, egy keresztény és jobboldali teológusnak, magyar felsőoktatási vezetőknek, a Magyar Tudományos Akadémiának kell most kiállnia a CEU mellett?

Mi értelme annak, hogy a CEU elleni támadás homlokegyenest ellentmond a kormányzat felsőoktatási stratégiájának, amelynek egyik leghangsúlyosabb eleme épp a felsőoktatás nemzetközi beágyazottsága, az idegen nyelvű képzés, a külföldi hallgatók Magyarországra vonzása? Tudjuk, hogy a kormányfő és rendszerének lételeme a harc, de mi értelme, hogy a nemzeti konzultációval megint Brüsszel ellen hadba induló kormány most az Egyesült Államok és a tudomány világa ellen nyit egy újabb frontot azzal, hogy azt demonstrálja: itt ő szabja a feltételeket? Ezek maradjanak kérdések, én most nem fogom megválaszolni őket, de ebben a cikkben felvázoltunk néhány lehetséges magyarázatot.

Épeszű ember (politikus) a Közép-európai Egyetem kemény reakciójára is számíthatott. Az Áder János által rektorrá kinevezett kanadai Michael Ignatieff nemcsak világhírű történész, a Harvard Egyetem Kennedy Kormányzástudományi Iskolájának professzora, író, televíziós és újságíró, hanem a politika világát is jól ismeri: 2008 és 2011 között ő volt a kanadai Liberális Párt, sőt az egész ellenzék első embere. Ignatieff most éppen az Egyesült Államokba tart, hogy támogatókat keressen a CEU és a Közép-európai Egyetem védelméhez, és egészen Trumpig elmegy, ha kell.

Igen, a CEU és a Közép-európai Egyetem (KEE) védelméhez. Bár ezt a két fogalmat szinte szinonimaként szokás emlegetni, mégis két különböző dologról van szó. Ezt a sajátos konstrukciót még a magyar felsőoktatásban dolgozók nagy része, sőt az MTA vezetői is most próbálják megérteni. Pedig épp ezen a kettősségen áll vagy bukik az egyetem léte, a most beterjesztett törvénymódosítás ugyanis ezt készül megkérdőjelezni.

1991-ben New York államban bejegyezték a Central European Universityt. Ennek az USA-ban nincs épülete, nincsenek hallgatói és oktatói, csak képzési programját akkreditálja ott. A képzéseit a budapesti Közép-európai Egyetem végzi, amelyet Magyarországon alapítottak és jegyeztek be, fenntartója a szintén budapesti székhelyű Budapesti Közép-európai Egyetem Alapítvány.

A KEE tehát egy államilag elismert, magyar jog szerint működő, magánfenntartású magyar egyetem, ahol a CEU programjait 50 különböző ország 450 oktatója tanítja közel 1800 diáknak, akiknek 80 százaléka nem magyar. Minden diák kap amerikai diplomát, és kétharmaduk magyar diplomát is, mert a képzések közül ennyit Magyarországon is akkreditáltak. Épp azt a furfangot veti most a kormány a CEU-KEE szemére, hogy ezzel a kettős identitással egy USA-ban fizikailag nem létező egyetem Budapesten amerikai diplomákat oszt ki, ezzel pedig súlyos versenyhátrányba hozza a magyar és az európai egyetemeket. 

A héten elfogadni tervezett törvénymódosítás ezt a CEU-modellt kérdőjelezi meg. Előírná, hogy az USA-ban is legyen egy egyetem oktatókkal és hallgatókkal, és az amerikai és a magyar intézmény működéséről szülessen államközi megegyezés az Egyesült Államok szövetségi kormánya és Magyarország kormánya között.

Hántsuk le most a Soros György ellen az elmúlt hónapokban felerősödő, nyilvánvaló politikai szándékokat erről az egész ügyről, és nézzük meg, milyen megoldásai lehetnek ennek a konfliktusnak:

1. A nemzetközi felháborodás hatására a magyar kormány visszavonja a törvényjavaslatot. Hiába is vár erre mindenki, hiába tüntetett több ezer ember Budapesten, ez biztosan nem fog bekövetkezni. A kormány már kinyilvánította, hogy beterjesztik a javaslatot, sőt még előbbre is hozták a szavazást, a parlamenti többség pedig borítékolhatóan el fogja fogadni. Különben se merészelje se az USA, se egy egyetem, se (ál)civilek befolyásolni a magyar törvényhozást, utalgatott rá a kormányszóvivő. 
2. A Közép-európai Egyetem elköltözik Budapestről. Vilnius CEU-n végzett polgármestere már bejelentette, hogy tárt karokkal várja a nemzetközi hírű intézményt. Bejelentkezett mellé a lengyelországi Słupsk polgármesetere is, aki érdekes módon a nemzetközi oktatásra akarja építeni városa jövőjét. A KEE elköltözése Magyarországnak óriási presztízsveszteséget jelentene, a KEE-vel kapcsolatban álló magyar egyetemeknek pedig akár pénzbeli veszteséget is a közös projektek megszűnése miatt. Érdekel ez valakit? A KEE azonban Budapesten akar maradni, nyilvánította ki a rektor. Még akkor is, ha a kormány nem látja szívesen, de a tanszabadság kérdésében semmilyen kompromisszumra nem hajlandók.
3. A törvénymódosítás nem állja ki az alkotmányosság próbáját. A fenti klauzulák egy része csakis a CEU-Közép-európai-Egyetem sajátos modelljére vonatkozna. A CEU diszkriminációt emleget, és ha ez bebizonyosodik, az Alkotmánybíróság elkaszálhatja a törvényt. Ha nem, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához lehet fordulni, amely különösen kiélezetten figyeli a tisztességes eljáráshoz való jog vagy a hatékony jogorvoslathoz való jog érvényesülését.
4. Kampusz és képzés az USA-ban, államközi megállapodás Magyarországgal. Ha életbe lép a törvény, a CEU egyik lehetősége, hogy az USA-ban bérel, vesz vagy épít egy egyetemnek alkalmas helyet, és oda oktatókat és hallgatókat toboroz. A budapesti KEE innentől egy valóban létező amerikai magánegyetem magyarországi képzőhelye lenne. Ehhez azonban még egy államközi egyezményre is szükség lenne az USA és Magyarország között. Az első feltétel elvileg nem teljesíthetetlen, bár nagyon sok pénzbe kerül - még egy milliárdosnak is. A második feltétel viszont most éppen a lehetetlen küldetés kategóriájába tartozik. Az USA-ban ugyanis az oktatás tagállami hatáskör, csakhogy az új magyar törvény azt írná elő, hogy erről az amerikai szövetségi kormánnyal kell megállapodás. Ezt vagy ki kellene lobbiznia a CEU-nak, vagy meg kellene hozzá változtatni az amerikai alkotmányt. Utóbbinak, valljuk be, nem sok esélye van. Ha nem sikerül teljesíteni ezt a lehetetlen feltételt, a Közép-európai Egyetem attól még nem szűnne meg. 2018. szeptemberétől ugyan a CEU Budapesten már nem indíthatna újabb évfolyamokat amerikai diplomával, de a KEE működhetne tovább, hiszen az egy Magyarországon bejegyzett magyar egyetem, amely a magyar állam által elismert és az EU-ban is elfogadott diplomát ad ki. 
5. Megszűnik az Egyesült Államokban a CEU, a Közép-európai Egyetem viszont működhet tovább. Ebben az esetben már csak a budapesti Közép-európai Egyetem létezne. Ekkor maradhatna az összes oktató és diák, egy kis szépséghibával. Budapesten nem adhatnának ki amerikai diplomát, pedig sokan feltehetően épp ezért választják maguknak az egyetemet a világ minden részéről. Ezek után lehetőség lenne arra, hogy az itt megszerzett diplomákat az USA-ban külön akkreditálják a hallgatók. Ezeket jó eséllyel el fogják fogadni ott. A KEE megkísérelhetné akkreditáltatni magát a teljes intézményt is az Egyesült Államokban. Ez valószínűleg sok időbe telne, de ha sikerülne, minden ugyanúgy mehetne tovább, ahogy most. Ebben az esetben a CEU név is megmaradhatna. A törvényjavaslat ugyanis kizárná, hogy a jövőben egy külföldi és egy magyar egyetem neve megegyezzen. Ha viszont nincs amerikai CEU, akkor a budapesti Közép-európai Egyetem minden dokumentumára nyugodt szívvel odaírhatná neve angol fordítását: a világban jól bejáratott Central European Universityt.

Elvileg van egy hatodik lehetőség is, de ennek realitása kicsi: a budapesti Közép-európai Egyetem szűnik meg teljesen, a CEU viszont megmarad az USA-ban. A mostani szabályok szerint az amerikai CEU licencszerződést köthetne egy magyar egyetemmel (mondjuk a Corvinussal vagy az ELTE-vel), hogy a képzéseit ők végezzék Magyarországon. Ezt a lehetőséget azonban a törvényjavaslat csak nehezített feltételek mellett engedné meg a jövőben egy magyar egyetem és egy (nem európai) OECD-tagállam egyeteme között. Ehhez is államközi megállapodásra lenne szükség. 

Borítókép: Barakonyi Szabolcs/Index