Miközben a Magyar Idők tulajdonjogát is megszerző fideszes médiaalapítvány, szintén fideszes vezetője lemondott posztjáról, a kormánylap szerdán, azaz február 6-án, a G-napként elhíresült évfordulón hivatalosan is nevet vált.

Szombaton már beszámoltunk arról, hogy a Magyar Idők aznapi számának 8. oldalán egy rövid közleményben tudatták: a napilap nevet vált, február 6-tól Magyar Nemzet néven fog megjelenni. Ez a közlemény most, kissé kibővítve megjelent a lap címlapján is, tudatva: a kiadó szerint a névváltoztatás nem érinti a lap tartalmát, a szerkesztőség irányvonalát a formátumát, az árát és a kiadó is változatlanul a Magyar Idők Kiadó Kft. lesz.

Mostanra ugyanakkor azt is hozzátették: a változással kapcsolatban az olvasóknak nincs teendője, ugyanakkor „amennyiben az új néven nem szeretne a lapra előfizetni, akkor Önnek lehetősége van azt a változtatás időpontjától – 2019. február 6-tól – visszamenőlegesen lemondani” – ezt február 19-ig megtehetik az érintettek. Noha a Magyar Idők olvasottsági adatairól hivatalos adatok nem ismertek, sokatmondó, hogy egyetlen nappal a névváltás előtt fontosnak tartották közölni mindezt, hozzátéve:

Bízunk abban, hogy továbbra is hűséges olvasónk marad.

A Magyar Idők első száma 2015 szeptemberében jelent meg, a lap a Napi Gazdaságból alakult át közéleti napilappá. A lap kiadója az a Liszkay Gábor volt, aki 2015. február 6-án, a G-napként elhíresült napon hagyta el a Magyar Nemzetet, lelkiismereti okokra hivatkozva, miután kiéleződött a konfliktus Orbán Viktor miniszterelnök és Simicska Lajos, a Magyar Nemzet tulajdonosa között. Ekkor a Magyar Nemzet irányt váltott, kormánypártiból kormánykritikus lett. A lapot és a hozzá tartozó internetes oldalt Simicska a 2018-as parlamenti választások után zárta be.

A mostani névváltás időpontja is szimbolikus, hiszen február 6-a a G-nap negyedik évfordulója. Január végén írtunk már arról, hogy vagy február 6-án vagy március 15-én Magyar Nemzetté alakul a Magyar Idők.

Eközben mondott le posztjáról Varga István, miután a decemberben létrehozott kormányközeli médiaóriás, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumának elnöke ellentmondásokban gazdaginterjút adott a békéscsabai Behir.hu-nak. Megírtuk: a negyedórás beszélgetés leginkább meglepő részei azok, ahol az egykori fideszes országgyűlési képviselő, a 476 darab kormánypárti orgánumot magába szívó, nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánított médiaalapítvány vezetője saját olvasási szokásairól mesél, Varga ugyanis jórészt független vagy ellenzéki irányultságú sajtótermékekből tájékozódik.

Keresztény, konzervatív, kormánypárti ember létemre én Élet és Irodalmat járatok, én Magyar Narancsot olvasok, Népszavával kezdek - mert most még nincs Magyar Nemzet -, ha jó tollú cikket, glosszát akarok elolvasni.

Varga ugyanakkor az interjúban kitért a Magyar Nemzet újjászületésére is, amiről kijelentette, hogy az egykori alapító által teremtett hagyomány zsinórmértékül szolgál a konzervatív újságírás számára. Varga itt Pethő Tibor nevét említette meg, de valószínűleg inkább Pethő Sándorra gondolhatott, és nem a fiára, aki a Kádár-kor második felében és a rendszerváltást követően vezette a sok korszakot megélt újságot. Még kevésbé valószínű, hogy az unoka, ifj. Pethő Tibor járt a fejében, aki a lap tavalyi megszüntetése után könyvben dolgozta fel a Magyar Nemzet 80 éves történetét, és aki jelenleg a kormányzati sajtótájékoztatókról kitiltott utódlap, a Magyar Hang munkatársa.

Varga az interjúban nem fejtette ki, miért reménykedik abban, hogy az új Magyar Nemzet sokkal színvonalasabb lesz, mint az ezek szerint általa sem olvasott Magyar Idők, ha – mint a mostani címlapos közlemény is ígéri – csak a fejlécet cserélik le.