Valóban nem mérlegelhetett Magyarország annak az orosz szállítórepülőnek az átengedésekor, amelyről utólag kiderült, hogy Szerbiába vitt tíz páncélos szállítót. Kirívó sem volt az ügy, elvégre a gép a szintén NATO-tag Lengyelország és Szlovákia légterén is áthaladt. Románia ugyan nemet mondott a szállítmány másik részének átengedésére, ám ott egy bonyolultabb manőverről lett volna szó. Az orosz megoldás a nemzetközi egyezmények alapján nem feltétlenül elegáns, de szakértők szerint rutinszerű, és mindenki számára elfogadható.
Alibizésnek tűnhetett, valójában joggal mondhatta Gulyás Gergely az orosz szállítórepülő kapcsán, hogy a magyar hatóságok engedélyére nem volt szükség ahhoz, hogy a végül katonainak bizonyult szállítmány Szerbiába repülhessen a magyar légtéren keresztül.
Mivel nem katonai légijárművel szállították az orosz harckocsikat, és mivel nem volt arról előzetes tájékoztatás, hogy hadi eszközöket szállítanak, a kormánynak nem volt lehetősége erről bármilyen döntést mérlegelni, az Oroszországot érintő, európai uniós szankciók tekintetében sem - mondta a kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Jogalapot egy, lényegében az egész világot átfogó nemzetközi szerződés ad szavainak - amelyekben valójában ott bújik az utalás arra, hogy az orosz fél másképp is intézhette volna az ügyet, ami vélhetően egyik félnek sem hiányzott.
Az 1944-es Chicagói Egyezménnyel jött létre a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), amelynek az ENSZ szakosított intézményeként jelenleg 193 ország a tagja. Aláírói elfogadták az egyezményt, amelynek 5. cikkelye kimondja: a nem menetrendszerű polgári gépek előzetes értesítés nélkül léphetnek a tagállamok légterébe. Ezek a repülők nem kereskedelmi céllal embereket, árut, postai küldeményeket is szállíthatnak.
Igaz, ez a polgári repülésről szól, de formálisan valóban polgári lajstromozású gép volt az orosz szállító is, így az, hogy fedélzetén nem polgári célú szállítmány volt, már az orosz fél felelőssége, a gép fedélzete is orosz területnek számít. A magyar félnek - vagy akár az útvonal miatt ugyanúgy érintett belarusz, vagy a szintén NATO- és EU-tag lengyel és szlovák félnek - a szerződés értelmében joga van ugyan leszállásra utasítani egy gépet, ehhez azonban komoly indok kellett volna, ez azonban egyik érintettnél sem merült fel. A Moszkvával kevésbé szívélyes Varsó sem tiltakozik a szállítmány miatt.
Szakértők szerint egyébként is rutinszerű volt a szállításnak ez a módja, még ha esetleg fel is merülhet, hogy nem elegáns ezzel a szerződéssel élve haditechnikai szállításokat lebonyolítani. A másik megoldás az lett volna, hogy a szállítmány tartalmáról értesítést küld az orosz fél, ami valószínűleg oda vezetett volna, hogy az Ukrajna területi épségének megsértése miatt EU-s szankciókkal sújtott Oroszország kérését a felek nem teljesítették volna.
A katonai jellegű szállítmányok esetén a honvédelmi minisztérium hozzájárulása kell az átrepüléshez, erre utalt Gulyás, amikor azt mondta, mivel nem volt arról előzetes tájékoztatás, hogy hadi eszközöket szállítanak, a kormánynak nem volt lehetősége mérlegelni.
Igaz, ha az orosz fél előre szól, akkor Magyarország megint nem került volna döntési helyzetbe, hiszen már Lengyelországról visszapattant volna az orosz kérés - vagy ha nem, akkor viszont a többi ország esetében sem tűnt volna indokoltnak az elutasítás. (Orosz gépek Ukrajna felett nem szállhatnak, így azok esetében minden európai úticél Lengyelországon át vagy annál északabbi területen keresztül érhető el.)
Egészen más lett volna a helyzet, ha magyar területen a gép leszállt volna és a szállítmány szárazföldön haladt volna tovább. A megálló nélküli átrepülés viszont nem ütközik akadályba.
Kétségtelen, hogy a szombaton repülővel Szerbiába érkezett szállítmány másik része Románián keresztül korábban útnak indult volna, a múlt héten azonban Bukarest ehhez nem járult hozzá.
Ott azonban nem a légteret vették volna igénybe az oroszok, hanem a Dunán szállítottak volna páncélosokat és helikoptereket Szerbiáig, ez pedig már sokkal érzékenyebb helyzet, amely nemzetbiztonsági kérdést is felvethet. A román fél csak részben hivatkozott az EU szankcióira, a másik kifogása az volt, hogy ilyen szállításhoz csak erre hitelesített román operátornak adna engedélyt, külföldinek nem - írta az Interfax.
Igaz, Románia zárta már el a légterét orosz diplomáciai gép előtt is: 2014-ben - már a Krím orosz annexiója után - nem engedte, hogy a Moldáviába tartó orosz kormányfőhelyettes gépe román légtérbe léphessen. Dmitrij Rogozin ezután azt ígérte, legközelebb bombázóval jön. Nem azzal jött, 2017-ben ugyanígy járt, sőt, akkor Budapest sem engedte leszállni gépét. Rogozin személyre szabott szankciókkal fenyegetett, Budapestet is említve, végül az ügy csendben elült.
Az EU sem állítja, hogy mindez ellentétben állna az Oroszországgal szembeni szankciókkal. Azok egyebek mellett a fegyverkereskedelemre és a kettős célú termékek exportjára vonatkoznak, de arra nem, hogy harmadik ország Oroszországgal való ilyen jellegű ügyleteit is meg kellene akadályozni.
Az EU részéről annyi hangzott el, hogy a közösség szankcióinak betartásáért minden ország maga felel a saját területén - írta a Politico.
A szállítmány rutinszerűségét jelzi az is, hogy a NATO részéről sem hangzott el vád Budapesttel szemben - ami egyébként is csak úgy lenne elképzelhető, ha a kifogásokat Pozsonnyal és Varsóval szemben is megfogalmaznák. Az Atlanti Tanács egyik szakértője, Jorge Benitez az Amerika Hangjának azt nyilatkozta ugyan, hogy nagyra értékelendő Románia erőfeszítése az EU szankcióinak érvényesítésére, ám az orosz befolyás magyarországi erősődéséért egyébként aggódó washingtoni think tanktől nem jött olyan jelzés, hogy a szállítmányt légi úton átengedő országok a szövetség érdekei ellen tettek volna.
A szerb kormányfő hétfőn megköszönte Oroszországnak a szombaton Nis katonai bázisára érkezett ingyenes szállítmányt, majd közölte, hogy az ajándékon felül a megkötött egyezményeknek megfelelően az idén megérkeznek a kifizetett helikopterek is, a négy darab Mi-35-ös és a három darab Mi-17-es is.
A NATO-nak ehhez több hozzáfűznivalója volt, mint a leszállítás tényéhez. A NATO szóvivője közölte: Szerbiának joga van megválasztani védelmi politikáját, ám a NATO és Szerbia partnerek is, az együttműködés keretében szerb békefenntartókat képeznek ki, fejlesztik a katasztrófavédelmi képességeit is és a katonai szövetség jelentős anyagi támogatást nyújtott Szerbiának 200 tonna lőszer megsemmisítéséhez is - idézte Oana Lungescut az Amerika Hangja.
A Szerbiának légi úton eljuttatott szállítmány kapcsán kérdéseinkkel a lengyel és a orosz külügyminisztériumhoz fordultunk, ám egyelőre nem reagáltak megkeresésünkre.