Zárt ülésen döntöttek a képviselők arról, hogy megfosztják fővárosi kitüntetésétől a bicskei gyermekotthon volt igazgatóját, akit másodfokon jogerősen nyolc év fegyházra ítéltek szexuális visszaélés miatt . Ezek után a főpolgármester lezárta az ülést, a képviselők elhagyták a közgyűlési termet.

„A Momentumnak az volt az álláspontja, hogy Európa legegészségtelenebb és legkorruptabb országában nem kell még egy stadion” – mondta Fekete-Győr András, a Momentum elnöke az atlétikai világbajnokságot támogató közgyűlési határozat elfogadása után.

Mint kifejtette, nehezen mentek bele a tárgyalásba. Az volt a kifejezett kérésük, hogy legyen része a megállapodásnak az a pont, hogy az összes beruházás szerződését azonnali hatállyal nyilvánossá kell tenni.

A többi feltétellel együtt Fekete-Győr szerint ez egy csomag. „Ha bármelyik feltételt nem teljesíti a kormány, Hadházy Ákossal közösen a magyarokhoz fogunk fordulni” – tette hozzá. A kormánynak az év végéig van ideje visszajelezni a fővárosnak, hogy támogatja-e a feltételeket.

„Vannak fontosabb dolgok is az országban, mint egy újabb stadion – folytatta Hadházy Ákos. – Amikor beadtuk a népszavazási kérelmet a Kúriához az atlétikai stadionról, szerettünk volna egy egész országra kiterjedő stadion-stopról szavazni, de ezt nem engedték.”

Mint elmondta, már náluk vannak a népszavazáshoz szükséges ajánlóívek, és folyamatosan figyelik az eseményeket. Március 21-ig van idő összegyűjteni, ha a kormány év végéig úgy döntene, nem teljesíti a főváros feltételeit.

30 millió forintot szavazott meg a közgyűlés a Nemzeti Népegészségügyi Központtal fennálló együttműködési megállapodás meghosszabbítására. A Fővárosi Önkormányzat és a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2019. április 30-án „Budapest főváros patkánymentes állapota biztosításának elősegítésére" kötött szerződést, ami 2019. december 31-én lejár, és meg kell hosszabbítani. Eszerint az NNK monitoring kockák kihelyezésével jövőre is objektív állapotfelmérést végez, értékeli a szerződéses vállalkozó jelentéseit, javaslatot tesz az irtási tevékenységgel összefüggően ellátott feladatokra, rezisztenciát vizsgál, illetve javaslatot tesz az irtást végző vállalkozó szakmai feladatellátásának teljesítésigazolására.

"A mai napon nagyon fontos döntés született a közgyűlésen. Egyhangú döntéssel megszavaztuk, hogy legyen atlétikai világbajnokság 2023-ban" - mondta Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere a közgyűlés után tartott sajtótájékoztatón.

Mint hozzátette, a főváros kérelmei nyitott kapukat döngetnek a kormánynál, mert amúgy is megegyeznek a kormány elképzeléseivel. Borbély szerint nem pusztán egy atlétikai stadion épülhet majd meg, hanem ez lesz atlétikai sportág otthona.

A fővárosi közgyűlés egyhangúlag elfogadta, hogy a fővárosi önkormányzat öt feltétellel támogassa a ferencvárosi atlétikai stadion megépítését. Az öt feltétel:

• Az elkövetkező öt évben a kormány költsön ötvenmilliárd forintot a budapesti járóbeteg- és szakellátásra.
• A stadion megépítésével együtt induljon meg a zöldfelületek növelése, a Csepeli Nagyerdő Program beindítása. A főpolgármester Budapest új tüdejét, egy új Városliget kialakítását tervezi. Nem szeretné, ha Csepelen új élsportberuházások lennének.
• „Olyan beruházást szeretnénk látni, ami nemcsak az élsportot szolgája, tömegsport- és kulturális rendezvények számára is nyitott legyen a létesítmény, a ferencvárosi polgárok életét is szolgálja."
• Minden szerződés legyen nyilvános, a lehető legátláthatóbb módon költsék el a pénzt.
• A kormány tartsa fenn korábbi elkötelezettségét a nagy, fővárosi közlekedési célú beruházásokban.

Karácsony Gergely végszavában elmondta: a kormány kifejezte, hogy a stadionépítés ügyében a fővárosi közgyűlés álláspontját veszi irányadónak, és várja azt a lehető legrövidebb időn belül, ezért dönteni kell. De nemcsak arról kell dönteni, hogy legyen-e stadion, hanem azt is meg kell említeni, hogy az elmúlt években túl sokat költöttünk élsportra, és keveset egészségügyre, tette hozzá.

Ha Budapest egészszégügyi vébét rendezne, vajon milyen helyezést érne el?

– tette fel a kérdést. Hozzátette, nem szembe akarnak menni a kormánnyal, hanem kompromisszumra törekednek, és ebben várja a közgyűlés fideszes tagjainak is segítségét.

Láng Zsolt (Fidesz) felolvasta a Testnevelőtanárok Országos Egyesületének levelét, amelyben az atlétikai vb megrendezését és az atlétikai stadion megépítését támogatják. Hozzátette, hogy mindkét célt támogatja a Fidesz-frakció is, és jó lenne, ha mindenki támogatná. Benyújtott egy módosító indítványt is a főváros öt feltételét tartalmazó előterjesztéshez, méghozzá azt, hogy ha Budapest 50 milliárd forint egészségügyi támogatást kér az atlétikai stadion megépítéséért cserébe, akkor tegyen hozzá a főváros is ugyanannyit, ha ennyire fontosnak tartja az ügyet.

Karácsony Gergely főpolgármester erre azt válaszolta, hogy Láng Zsoltnak a kerületeket kell ezzel megszólítania, a főváros ugyanis a kerületi ellátás fejlesztésére, a kerületek nevében kérte az öt éven át folyosítandó 50 milliárdos egészségügyi támogatást.

Maratoni vita zajlik arról, hogy szüksége van-e Budapestnek atlétikai világbajnokságra, vagy ha nem lenne, milyen egészségügyi fejlesztéseket lenne a legsürgősebb véghez vinni. Borbély a döntést sürgeti, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség ugyanis a főváros gyors válaszára vár. 

Még négyen jelentkeznek hozzászólásra, aztán jöhet a szavazás.

Gy. Német Erzsébet számára visszataszító és elfogadhatatlan, hogy gyerekeket használnak fel politikai célokra. Reggel Veszprémből, Szombathelyről, Gödöllőről hoztak fiatal atlétákat a Városháza elé demonstrálni. „A saját lelkiismeretükkel és a gyerekek szüleivel kell elszámolni” – mondta, majd az atlétikai stadionnal kapcsolatban arról beszélt, hogy már nem bíznak a kormányban.  

Emlékeztetett a 2017-es budapesti vizes világbajnokságra és a Duna Arénára, amely a látványtervek alapján impozánsnak tűnt, majd a végén inkább „egy külvárosi parkolóházra” hasonlít. 

Az egészségügy fejlesztése kapcsán aztán vita alakult ki Gy. Németh és Láng között arról, hogy kinek a felelőssége az egészségügyi intézmények katasztrofális állapota.

Pokorni Zoltán, XII. kerületi polgármester elmondta: meg tudja szavazni Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztését a főváros feltételeiről (az atlétikai stadion építésével kapcsolatban). Mint közölte, vége a kampánynak, meg kell tanulni együttműködni a kormánnyal. Ennek szurkol. Azzal a módosítással viszont nem tud egyetérteni, hogy a centrumkórházat szembeállítsák a János-kórházzal. Budán elfér két centrumkórház, ahogy azt a kormány is tervezi az egészségügyi programjában.

A János-kórházra vonatkozó passzust a közgyűlési vita közben csatolták az előterjesztéshez a szocialisták, a Fidesz-frakció módosítási javaslatára reagálva, és Horváth Csaba beszélt korábban róla.

A XI. kerületi prérire tervezett szuperkórház helyett a romos János-kórház bázisán jöjjön létre egy új kórház a szuperkórház keretéből, javasolta a vitában Zugló polgármestere, szocialista képviselő.

Pikó András, józsefvárosi polgármester szerint kiderült, hogy a kormány csak javaslatoknak tekinti a főváros feltételeit, ezért meg kell fontolni, hogy óvatosabban tárgyaljon a főpolgármester. Azt javasolta, hogy legközelebb csak akkor üljön le tárgyalni a kormánnyal a főváros, ha a kormány visszavonja az önkormányzati hatáskörét csorbító két intézkedését: az iparűzési adó elköltésének meghatározását és az építéshatósági jogkörök elvonását. Hozzátette: a kormánynak el kell fogadnia azt is, hogy az ország jövőben népszavazás nélkül ne kandidálhasson olyan nagyszabású sportrendezvényre, mint például az atlétikai vébé.

„Mint az egyik legilletékesebb, szeretnék hozzászólni” – szólalt fel az atlétikai világbajnokság vitájában elsőként Borbély Lénárd, Csepel polgármestere. Megköszönte Karácsonynak, hogy a kampányígérettel ellentétben mégiscsak támogatja az atlétikai világbajnokság megrendezését. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy míg Karácsony Baranyi Krisztinával egyeztetett, őt nem kereste meg. „A megválasztás nemcsak jogokkal, hanem kötelezettségekkel és felelősséggel is jár. Nem szerencsés kibújni ez alól, és a kormányra mutogatni” – mondta. 

Baranyi Krisztina szerint ugyanakkor nem Ferencváros és nem Csepel szervezne atlétikai világbajnokságot, hanem a főváros. „A feltételrendszerről a fővárosnak és a kormánynak kell megegyeznie” – fogalmazott. Ennek ellenére örül annak, hogy ilyen rekordgyorsasággal elfogadta Ferencváros feltételeit a kormány, és várja, hogy Budapest javaslatait is támogassák.

„Egy egészségesebb, átláthatóbb, zöldebb Budapestben hiszünk – folytatta Soproni Tamás momentumos képviselő. – Ha Orbán elfogadja a feltételeinket, akkor ez mind teljesülni fog. Ha nem, megspórolunk több milliárd forintot az atlétikai stadionon.” A képviselő figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogadnak el semmi trükközést, és ha nem fogadják el december 1-jéig a főváros feltételeit, megkezdik a népszavazás szervezését Hadházy Ákossal.

Megkezdődött az atlétikai stadion megépítésének támogatásáról vagy nem támogatásáról szóló vita a közgyűlésben. Mint azt korábban megírtuk, Karácsony Gergely bejelentette, akkor támogatja a főváros a stadionépítést, ha öt feltételét elfogadja a kormány. A kormány ma bejelentette, hogy elfogadja a feltételeket, ám a közlemény szövegéből legalább az egyik feltétel hiányzik. Karácsony erre a közgyűlés ülése alatt megfogalmazott posztot tette ki közösségi oldalára:

A kormány határozata arról szól, hogy teljesítik az atlétikai vb-t befogadni képes sportlétesítmény megépítéséhez szabott feltételek egyötödét. Kezdetnek jó. Várjuk a folytatást: 50 milliárd a kerületek járóbeteg-ellátásának fejlesztésére, Budapesti Nagyerdő létesítése a diákvárossal, a költségek átláthatósága és a szerződések nyilvánossága, és mindezek(!) határozatba foglalása. Ha azt gondolják, meg lehet bennünket osztani, lehet a feltételek között szemezgetni, hát baromi nagyot tévednek. Ma ezekről tárgyal a Fővárosi Közgyűlés, és a miniszterelnök adott szava szerint a Fővárosi Közgyűlés döntései jelentik a kiindulópontot. Folyt. köv.

A közgyűlésen mindehhez hozzátette, hogy a budapesti egészségügyi ellátást fejlesztési forrásokhoz kell juttatni, hogy a rossz egészségügyi statisztikán javítsunk, nyilvánvalóan a kormányzati közleményből hiányzó 50 milliárdos egészségügyi támogatásra célozva.

„Miért több mint egy hónappal később rendezzük az október 23-i rendezvény költségét?” – tette fel a kérdést a 13. napirendi pont szavazása előtt Pintér Gábor a Városháza parkolójában tartott ünnepség kapcsán. A rendezvény 28,5 millió forintba került a fővárosnak.

Gy. Németh Erzsébet szerint korábban már csak azért se lett volna lehetőség erről dönteni, mert május óta nem volt közgyűlés.

„Míg egyik oldalán ezt hirdetik, hogy mindenki számára nyitott a Városháza, a másik oldalon fokozatosan bezárják” – szólt hozzá ismét Pintér, majd felidézte, hogy az atlétikai világbajnokságért demonstráló fiatal sportolók nem tudtak reggel bejönni a közgyűlésre.

Karácsony ismét leszögezte, hogy minden magyar állampolgár részt vehet a közgyűlésen, senkit nem tiltottak ki. Emlékeztetett továbbá arra is, hogy október 23-án nemcsak az 1956-os forradalomról emlékeztek meg, hanem a rendszerváltás harmincadik évfordulóját is ünnepelték.

Elfogadta a közgyűlés a parkolási rendelet módosítását. A főbb változások:

1. A parkolási díjfizetés ellenőrzése a jövőben nem bízható külső vállalkozásra, az önkormányzat saját cégének kell intéznie.
2. Várhatóan kevesebb parkolóautomata lesz, ugyanis a legkisebb telepítési távolságot 75 méterről 250 méterre növelik. A megnövelt távolság miatt a díjfizetés türelmi ideje is 5 percről 10 percre nő.
3. Kezdeményezik a mobilfizetés kényelmi díjának csökkentését a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nél és a telefonos szolgáltatóknál.
4. Megvizsgálják az autómegosztó cégek kedvezményrendszerének kiterjesztését az elektromos autók mellett a benzinüzeműekre is.

Ferencváros polgármestere a tervezetnek ahhoz a pontjához szólt hozzá, ami szerint a jövőben a mobilfizetés nagyarányú elterjedtsége miatt ritkábban telepített parkolási automatákra lesz szükség. A jelenlegi szabályok szerint a várakozóhelyektől legalább 75 méteren belül kell elhelyezni automatát. A jövőben ez a távolság 250 méterre nő, azzal a megkötéssel, hogy 75 méteren belül most is el kell helyezni egy információs táblát. A táblák tájékoztatást adnak a legközelebbi parkolójegy-kiadó automata elérhetőségéről, továbbá a mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszernek az adott övezetre érvényes kódjáról.

Tehát Baranyi Krisztina szerint azért kell visszaszorítani a parkolóautomatákat, mert a legtöbb visszaélés az elmúlt években ezekhez kapcsolódott, ráadásul az automaták üzemeltetése a legdrágább része a parkolási rendszernek. Ha kevesebb automata lesz (és bankkártyával is fizetni lehet majd), kevesebb lesz a visszaélés és a fenntartási költség is. 

A képviselők ráfordultak a nap egyik legfontosabb naprendi pontjára, a parkolási rendelet módosítására. Láng Zsolt, korábbi II. kerületi fideszes polgármester hangsúlyozva azt, hogy a módosításnak azzal a részével tartalmilag egyetért, hogy a kerületek ne adhassák alvállalkozásba a parkolás ellenőrzését, közölte: a módosítást jelenleg jogszerűen nem lehet megtenni, mert más törvényekbe ütközik. Ezért azt javasolta, hogy a javaslatot vonják vissza.

Számadó Tamás főjegyző erre válaszként elmondta, hogy a kérdést vizsgálták, szerinte nincs ütközés a jogszabályok között.

16 pontos rendeletről vitáztak a téli krízisellátással kapcsolatban, amely többek között arról szólt, hogy 47 millió forintot különítenének el a hajléktalanellátás szempontjából kiemelten kockázatos időszakra az éjjeli menedékhelyek soron kívüli, intenzív és koordinált élősködőmentesítésére (poloska- és csótányirtás), a mozgáskorlátozott hajléktalan emberek elhelyezését segítő akadálymentesítésre, az aktív lábadozó férőhelyszám bővítésére és az alacsonyküszöbű férőhelyek többletkiadásaira.  

„Megdöbbenéssel állok az előterjesztés ötös pontja előtt. A fővárosi idősek otthonában hónapokig tartó várólista van, és jelentős összegeket kell fizetni, hogy valaki bekerüljön. A főpolgármester pedig még hosszabbá tenné ezt a listát” – mondta Kovács Péter fideszes képviselő, a XVI. kerület polgármestere. Szerinte Karácsony a hajléktalan emberek számára szeretne ágyakat az otthonokban, míg az idősek hosszas sorokban várnak. „Nincsenek felkészülve rá szakmailag az otthonok. Remélem, hogy a főpolgármester úr nem fogja a hajléktalanokat az idős emberek elé helyezni.”

V. Naszály Mártának viszont tetszett az előterjesztést, mert szerinte ezzel úgy gondolkodnak, hogy a városban emberek élnek. „Nem hajléktalanokról beszélünk, hanem emberekről, akik idősen ugyanúgy idősellátásra szorulnak, mint azok az emberek, akik rendelkeznek lakhatással” – mondta.

„Jó irány, hogy a hajléktalan emberekkel megkülönböztetett figyelemmel foglalkozunk – szólt hozzá Karsay Ferenc. – Ehhez azonban a szakmai és műszaki feltételeket is meg kell teremteni. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, az ott élő idős embereket veszélyeztetjük.”

„Azt szeretném kérni, hogy ne tegyünk úgy, mintha nem lett volna krízisellátás az elmúlt években” – mondta Borbély Lénárd, aki szerint az egyes kerületekben is mindent megtettek az elmúlt években a hajléktalan emberek gondozásáért, főleg a téli időszakban. Számára teljesen elképzelhetetlen egy kalap alá venni a hajléktalan és az idős embereket. Ezért arra kérte Karácsonyt, vonja vissza ezt a pontot.

Kovács Péter is úgy látja, hogy  elegendő férőhely van Budapesten a hajléktalan embereknek. Szerinte a kormányzat az elmúlt években mindent megtett, hogy megfelelő hajléktalanellátás legyen, a napirendi javaslat is csak a fejlesztéseket indítványozza, nem a bővítést. 

„Nem az önök kormánya volt az, amelyik a hajléktalanokat kitiltotta a közterületekről és kriminalizálta? – emlékeztette a fideszes képviselőket Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere. – A legfontosabb feladat az, hogy átfogó koncepciót dolgozzunk ki, amiben az is benne van, hogy miként tudjuk megelőzni a hajléktalanságot.”

Horváth Csaba  egyetértett abban, hogy a felületi kezelés helyett a probléma gyökeréhez kell nyúlni. Azt kérte a kormánypárti képviselőktől, hogy legyenek partnerek abban, hogy a városvezetés orvosolni tudja a problémát, és megakadályozzák az emberek utcára kerülését.

Karácsony arról beszélt, hogy szerinte félrement a vita, mert valójában arról szól az ötös számú javaslat, hogy felmérjék-e a férőhelyeket az idősotthonokban. „A hajléktalan emberek annyiban különböznek csak az idős emberektől, hogy nincs hajlékuk” – mondta. Nem is céljuk, hogy meghosszabbítsák a várólistát, csak felmérnék, hogy van-e rá lehetőség, hogy a téli krízisidőszakban soron kívül befogadják az idősek otthonaiba a rászorulókat. „Ha nincs hely, szomorúan tudomásul vesszük” – tette hozzá.

A képviselő-testület hosszas viták után ezt a pontot nem szavazta meg, de a javaslat másik 15 pontját támogatta. 

A hajléktalanokról szóló rendelet módosításáról folyik a vita, méghozzá a tervezet 5. pontjáról, ami szerint fel kell mérni, hogy a budapesti idősotthonokban hány férőhelyen van lehetőség gondozást igénylő idős hajléktalanok elhelyezésére – soron kívül a téli időszakra. A Fidesz álláspontja szerint az idősotthonokban így is várólista van a férőhelyekért, a hajléktalanok kiszorítanák az ide váró embereket. A városvezető pártok szerint a hajléktalanok ugyanúgy emberek, mint mások, ugyanúgy ellátásra szorulnak, mint mások, ez az attitűd épphogy kifejezetten értéke a tervezetnek. A vitás 5-ös pontot végül kiszavazták a rendeletből.

Egyhangú döntéssel elfogadta a közgyűlés, hogy három szociális és ifjúsági intézmény (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei, Fővárosi Önkormányzat Gyulai Idősek Otthona, Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria) vezetésére pályázatot írjanak ki, az előző vezetés megbízatása ugyanis lejárt.

Horváth Csaba (MSZP), a közgyűlés ülése előtt bejelentette, hogy frakciója egy módosítást nyújtott be a parkolási rendelet módosításához, aminek a lényege: a főváros kezdjen tárgyalásokat a parkolási kényelmi díjak egységesítése, csökkentése érdekében a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-vel és a telefonos szolgáltatókkal.

A közgyűlés napirend előtti felszólalásaiban az ellenzéki (fideszes) padsorokból megkérdezték Karácsony Gergelyt: hogy fér össze a meghirdetett Nyitott Városháza elve azzal, hogy a kapu előtt fiatal sportolók tüntetnek, és nem tudnak bejönni az ülésre.

Karácsony Gergely válaszában elmondta: nem érti a kérdést, a közgyűlésre bárki bejöhet, szeretettel várják a fiatal sportolókat is.

„Ez egy jelzésértékű csendes demonstráció az atlétikai világbajnokság, az Atlétikai Centrum és a 70 hektáros zöld beruházás megvalósulása érdekében” – mondta az Indexnek Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke.

Szombathelyről, Gödöllőről és Veszprémből is érkeztek a diákok, akik Gyulai elmondása szerint nem vesznek részt a közgyűlésen. 

„Nekünk nincs otthonunk!” és „Sokan vagyunk” táblákat tartanak fel többen.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a kormány áttekintette a csepeli és a ferencvárosi önkormányzatoknak a budapesti atlétikai világbajnokság megrendezésére és az érintett csepeli és ferencvárosi városrészek fejlesztésére, az új szabadidő- és sportparkra és a kapcsolódó közlekedési fejlesztésekre vonatkozó, képviselő-testületi határozatokban foglalt javaslatait.

A részletesebb cikkünkhöz kattintson ide!

Szerda reggeltől ülésezik a fővárosi közgyűlés. A Karácsony Gergely fémjelezte új ciklus első rendes ülésén a képviselők szavaznak a többi között a parkolási szabályok változásáról, a tervezett atlétikai stadionról, valamint a hajléktalanszállók soron kívüli poloska- és csótányirtásáról.

Bővebben ebben az előzetesünkben olvashatnak a témákról.