A 2018-as országgyűlési választások óta nemcsak az egyes ellenzéki pártok támogatottsága, hanem a szereplők egymáshoz való hozzáállása is jelentősen megváltozott.
Még 2010-ben és 2014-ben is elképzelhetetlen volt, hogy az ellenzék meghatározó szereplői együttműködésről vagy összefogásról beszéljenek egymással. Sőt, ennek a lehetősége a 2018-as választások idején is igen csekély volt, az újabb kétharmados Fidesz-KDNP-győzelem azonban elkezdte „összeszorítani” a jobbról és balról érkező ellenzéki pártokat.
Ellenzéki pártok még soha nem zártak össze annyira, mint most, 2021 küszöbén, a 2022-es országgyűlési választások előtt egy évvel.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke nem hagyta leülepedni a 2019-es évet és az önkormányzati választások ellenzéki sikereit, ezért már január 2-án azzal indította az új évet, hogy Facebook-oldalán azt írta, az ellenzéki pártoknak 2021 őszére minden tekintetben készen kell állniuk egy közös választási szövetségre.
Egy közös miniszterelnök-jelölt, egy közös lista, mindenhol csak egy egyéni ellenzéki jelölt. Így lehet győzni.
Az első válaszreakció meglepő módon nem a pártpolitikából érkezett, hanem a Jobbik volt elnökétől, Vona Gábortól, akinek véleménye, úgy tűnt, nyitott kapukat dönget volt pártjánál és az ellenzék egyes szereplőinél is. A vloggerkedéssel foglalkozó egykori politikus a közösségi oldalán azt írta, Gyurcsány Ferenc javaslata
egyszerre erkölcstelen, rossz és veszélyes.
Abban egyetértett, hogy szükség van koordinált jelöltállításra, de a közös listát és a közös miniszterelnök-jelöltet elutasította.
Vona azzal érvelt, hogy a közös lista és a közös miniszterelnök-jelölt valójában nem a kormányváltást segíti:
a teljes listás összefogás nem a kormányváltás miatt fontos a DK-nak, hanem a saját hatalmi céljai miatt.
Az egykorik Jobbik-elnök arra figyelmeztetett, mivel a DK a legerősebb ellenzéki párt,
ő adná a miniszterelnököt (valószínűleg Dobrev Klára személyében), és ezzel Gyurcsány Ferenc surranópályán visszakerülne az ország élére.
Vona Gábor hozzátette, a választókerületekben kell legyőzni a Fideszt (mindenhol egy közös jelölt), listán pedig meg kell szerezni a legtöbb szavazatot (legalább két lista).
Az egyéniben döntünk a kormányváltásról, listán döntünk az új kormányról
– fogalmazott év elején.
A Jobbik volt elnöke nem maradt egyedül ezzel a koncepciójával, a sajtóban számos olyan cikk, vélemény és elemzés született, amelyek a két lista mellett érveltek. A kétlistás verzió lényege az volt, hogy
Akadt olyan elképzelés, amely a Párbeszédet „hozzáragasztotta” a 21. századi pártokhoz, de mivel már 2018-ban is az MSZP-vel együtt indultak, többnyire a régi baloldali pártok mellé sorolták.
Hogy álltak a pártok a listás vitához?
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a Magyar Narancsban január elején megjelent interjújában arról beszélt, hogy sok mindenre nyitottak, de
az ellenzéknek 2021 nyaráig meg kell állapodnia a választási együttműködés mikéntjében.
Azt is leszögezte, hogy a cél a 2022-es kormányváltás, ehhez pedig meg kell találni a legcélravezetőbb együttműködést. Meglepő fejtegetésbe kezdett azonban az ellenzéki pártok jövőjét illetően.
Ennyi pártra nincs kereslet. 2019 két választása arról szólt, hogy az ellenzéki választók kiemeltek két pártot: a DK-t a múltból, a Momentumot jövőből. Ez a két párt fogja meghatározni az ellenzék 2022 utáni politikáját.
Fekete-Győr szerint a választók döntöttek, ők maguk tisztítják meg az ellenzéki palettát, azonban még idő, amíg ez beérik, de a 2022-es választás több pártnak is a véget fogja jelenteni.
Augusztusra mégis eljutottak oda az ellenzéki pártok, hogy tárgyalóasztalhoz ülve fűzzék szorosabbra az együttműködést. Az első pártelnöki találkozóról kiadott közös közleményben tudatták, hogy „az ellenzéki pártok, meghallva a választóik akaratát”, megkezdték a hivatalos egyeztetéseket, és eldöntötték:
mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítanak a hatalom jelöltjével szemben, és győzelem esetén a közösen elfogadott program és elvek alapján együtt kívánnak kormányozni Magyarország érdekében.
Abban is megállapodtak, hogy közös programot alkotnak, és az egyéni képviselőjelöltek kiválasztásánál a tárgyalásos út mellett az előválasztás intézményét is legitim eszköznek tekintik.
Az októberi második pártelnöki találkozón ismét megerősítették, hogy a 2022-es választáson csak együttműködve győzhetik le a Fidesz-KDNP-t, továbbá a közös program kidolgozásának folyamatát is elindították.
„(...) a pártelnökök megalapították a programíró bizottságot, amelynek fő feladata az ellenzéki pártok programjainak összehangolása lesz. A bizottságban a pártok szakpolitikai stábjai együtt fognak dolgozni, számos külső szakértői vélemény bevonására is törekednek majd, valamint korábbi programalkotó kezdeményezések eredményeire is építenek” – adták hírül az ellenzéki pártok közös közleményükben.
Az Index októberi cikkében megpróbáltunk utánajárni, hogy kik segíthetik és milyen sarokpontok alapján az ellenzéki programírást, de mint kiderült, akkor még csak az elhatározás létezett a pártoknál.
A korábbi kormányok tagjai által életre hívott V21 értelmiségi csoport és az Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) nevű szervezet is hajlandónak mutatkozott a közös munkára, illetve utóbbi „Fejezetek a demokratikus és szolidáris Magyarország alkotmányos programjához” címmel elkészített egy vitaanyagot.
Októberben az ELEGY alapítója, Magyar György az Indexnek azt mondta: semmit sem tesznek a pártok háta mögött, az elkészült tanulmányukat eljuttatták az összes pártnak, „akik nagy udvarisággal és szeretettel fogadták” azt. Arra is felhívta a figyelmet:
„2021 derekán már úgy kell dübörögniük az előválasztásoknak, hogy addigra a jelöltek ugyanazt a koncepciót képviseljék, politikai és szakpolitikai értelemben is.”
Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója korábban az Indexnek azt nyilatkozta: szakpolitikai témákban már nincs érdemi különbség az ellenzéki táboron belül, a fontosabb kérdésekről ugyanazt gondolja a DK-s, a jobbikos, a szocialista és a momentumos is. Véleménye szerint az ellenzéki szereplők akkor járnak jól, ha a választások előtt egy évvel leteszik az asztalra a közös programot, és ezzel kéz a kézben jár a jelöltek kiválasztásának a folyamata.
Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője (december 1-je óta önálló elemzőként tevékenykedik – szerk.) is arról beszélt lapunknak, hogy nincsenek áthidalhatatlan programbeli különbségek az ellenzékben, a programírásnál nehezebb feladatnak bizonyul majd a személyi kérdések tisztázása:
„Nem a legkisebb párt véleménye lesz a perdöntő ebben a folyamatban” – fogalmazott Nagy Attila Tibor októberben az Indexnek.
A novemberi harmadik pártelnöki találkozón többek között rögzítették, hogy az ellenzéki programírás egyeztetési folyamataiba bevonják a szakmai és a civil szervezeteket, valamint a szakszervezeteket is. A legfontosabb fejlemény mégis inkább az volt, hogy kinyilvánították:
legkésőbb 2021 október 23-án – az előválasztások lebonyolítását követően – közös miniszterelnök-jelölttel és 106 közös jelölttel állnak a választók elé.
Arról egyelőre csak találgatni lehet, hogy ki lehet majd az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje. Az Indexen cikket írtunk arról, hogy ki az a három potenciális jelölt, akinek a nevét a legtöbbször emlegetik az ellenzéki együttműködés berkein belül, de vannak kívülről szóba jöhető jelöltek is.
Nevek a kalapban:
Januártól év végére eljutottak odáig az ellenzéki pártok, hogy deklarálták a Fidesz-KDNP-vel szembeni „egy az egy elleni” felállást, legitim eszköznek ismerték el az előválasztást, illetve kinyilvánították, hogy a közös programírásban és a közös miniszterelnök-jelölt állításában érdekeltek. A legfontosabb kérdés, hogy hány listát állítson az ellenzék, szintén eldőlt.
A DK, az MSZP, a Párbeszéd után, a Momentum és az LMP is megerősítette, hogy a közös listaállítást támogatják, a karácsony előtti idei utolsó pártelnök találkozón pedig a Jobbik is rábólintott.
Az ellenzék közös listán indul a 2022-es országgyűlési választáson, ezzel is kifejezve a nemzet egységét – közölték december 20-án az ellenzéki pártok.
Arról is tájékoztattak, hogy az ellenzéki pártelnökök egyben elfogadták a közös listaállítás feltételeit tartalmazó Korszakváltás Garanciái című dokumentumot is, amelyben személyi és tartalmi garanciákat is meghatároztak.
A dokumentumban többek között azt írták:
Annak ellenére, hogy az ellenzéki folyamatok a közös lista irányába tartottak, mintha a választási törvény módosításával a Fidesz-KDNP is a teljes összefogásba szerette volna „kényszeríteni” az ellenzéket.
Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője erről azt mondta az Indexnek, hogy
„a Fidesz abban bízhat, a közös lista összeállítása és az előválasztások nagyon felerősítik az ellenzéki pártok közötti ellentéteket, amelyek segíthetnek lerombolni az ellenzéki pártok kormányzóképességébe vetett hitét”.
Azt is hozzátette, hogy a Fidesz stratégiája csak akkor működhet, ha 2022 elejéig nagyjából megőrzi mostani népszerűségét.
Arra, hogy lehetnek még meglepő fordulatok, és még nincsen minden lefutva az ellenzéki együttműködésben, erre éppen a Momentum szolgáltatott példát. A párt ugyanis azzal állt elő az idei utolsó, ellenzéki pártelnöki találkozó előtt, hogy ne csak a közös miniszterelnök-jelöltről és az egyéni jelöltekről, hanem a közös listáról is előválasztáson dönthessenek a szavazók.
A pártelitek helyett döntsék el a választók, mely pártok politikusai képviseljék őket 2022 után
– jelentette ki Fekete-Győr András. Majd még azzal is megfűszerezte javaslatát a fiatalok támogatására építkező ellenzéki párt, hogy arra tett javaslatot: minden olyan magyar állampolgár részt vehessen az előválasztáson, aki a 2022-es választásig betölti a 18. életévét.
Ha azt várjuk, hogy ők is szavazzanak az ellenzék közös jelöltjeire 2022-ben a Fidesz ellen, akkor beleszólást érdemelnek abba is, hogy kik legyenek azok a közös jelöltek!
– írta ki Fekete-Győr András a Facebook-oldalára.
Mint kiderült, az is a Momentum javaslata volt, hogy az ellenzéki együttműködésben részt vevő pártok által elfogadott Korszakváltás Garanciái című megállapodásba bekerüljön a jelöltekre vonatkozó visszahívási opció is.
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a Népszavának azt mondta, ha az átvilágítás ellenére valakiről a kampány során botrányt okozó információ kerül napvilágra, akár a kormánypárti sajtó útján, akkor az ellenzéki szövetség azonnal lecserélheti a jelöltjét.
A 2020-as év csaknem teljesen összeforrasztotta már az ellenzéki pártokat, de 2021-ben nem csekély kompromisszumkészségre lesz szükségük ahhoz, hogy az együttműködésüket a gyakorlatban is formába, illetve programba öntsék, az előválasztások megszervezésében és a jelöltekben megegyezzenek, a még nyitva maradt listás kérdéseket pedig tisztázzák. Az igazi kihívást ezek a feladatok jelentik majd az ellenzék számára a következő évben.
(Borítókép: Tüntetők Orbán Viktor 2019-es évértékelő beszédekor a Várkert Bazárnál február 10-én Fotó: Szekeres Máté / Index)