Mennyi vakcina lesz Magyarországon? Elegendő lesz-e ez a mennyiség az összes jelentkező beoltásához?

A Magyarországra érkező vakcinák pontos száma még nem ismert. Müller Cecília országos tisztifőorvos arról számolt be a héten, hogy a Pfizer-vakcinából 3,3 millió ember részére, míg a Moderna-vakcinából 873 ezer fő részére rendeltek. Az AstraZeneca-oltóanyagból 3,2 millió ember részére kötöttek le, Jansen-vakcinából 2,18 millió embernek elegendő oltóanyag érkezik, a CureVac-oltóanyagból 250 ezer főnek rendeltek. Ezek az eddigi legpontosabb hivatalos számok. Egyelőre a magyar kormány az Európai Unió által lekötött és Magyarországnak átadott oltóanyagokkal tud védekezni. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a héten azt mondta, hogy az Unió 2,3 milliárd adag biztonságos és hatékony, koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséról kötött szerződést a gyógyszergyártókkal, ami több mint elegendő az Európai Unió teljes lakosságának. A belga születésű német politikus hozzátette: a közösen kialakított uniós oltási stratégia értelmében a tagállamok nem tárgyalhatnak külön a gyógyszergyártókkal, és nem köthetnek velük egyéni szerződéseket a vakcinabeszerzésről.

Mit lehet tudni az ütemezésről?

A mostani tervek szerint a Pfizer–BioNTech-párostól szeptemberig 200 millió adag érkezik Európába; ezzel be lehet oltani 100 millió embert. Az Unió utólag vett további 100 millió adagot ebből a vakcinából, remélhetőleg még az év vége előtt az is megérkezik. A Moderna vakcináját a héten engedélyezte az EMA (Európai Gyógyszerügynökség), de nem világos, hogy abból pontosan mennyi és mikor érkezik majd Európába. Müller Cecília országos tisztifőorvos pénteken azt mondta, hogy hamarosan egy kisebb mennyiséget Moderna-vakcinából is kap Magyarország.  Oxfordban már elkezdték az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közösen fejlesztett vakcinájával az oltást, de az Egyesült Királyságban (amely már nem része az Európai Uniónak) egyedi, szükséghelyzeti engedéllyel kezdték használni a vakcinát. Az AstraZeneca oltásának európai uniós jóváhagyása valószínűleg csak január után lesz, ezzel tehát most nem érdemes idehaza számolni. A szakemberek szerint viszont az AstraZeneca endedélyezése nagy ugrás lenne, mert az előző kettő vakcinánál könnyebben, gyorsabban és sokkal olcsóbban lehet gyártani. Biztos, ami biztos alapon ebből is rendelt az EU 300 millió adagot. A Johnson&Johnson- és a Novavax-oltások hivatalos megjelenése is sokat segítene Európa, így Magyarország ellátottságán.

Hol tart jelenleg Magyarországon az oltóprogram? Kik kapták meg eddig az oltást? 

Az országban egyelőre 78 875 ember beoltására elegendő vakcina van, kedden újabb 39 ezer fő számára jön Pfizer-vakcina. Müller Cecília országos tisztifőorvos január 5-én jelentette be, hogy már valamennyi egészségügyben dolgozó számára elérhető a védőoltás; azokból a városi kórházakba is szállítanak, nemcsak az oltópontokra. Ez azt jelenti, hogy a sürgősségi, intenzív ellátásban, illetve közvetlenül a koronavírusos betegek ellátásában részt vevőket már beoltották (önkéntességi alapon), ez a kör bővült mások mellett a járóbeteg- és az egyéb fekvőbeteg-szakellátást végzőkkel, a fogorvosokkal, háziorvosokkal, védőnőkkel, iskolaorvosokkal, gyógyszerészekkel is. Csütörtökön pedig elkezdődött a magyarországi oltási terv második köre: a 150 főnél nagyobb létszámmal működő idősotthonokban a gondozott időseket és a dolgozókat is elkezdték beoltani a koronavírus elleni vakcinával. 

Lesz-e következménye annak, ha nem oltatom be magam? 

A kormány döntése értelmében Magyarországon a koronavírus-fertőzés elleni vakcina beadása nem kötelező, az állampolgárok szabad, önkéntes döntésén múlik az oltás igénylése. Azt ma még nem lehet megmondani, hogy a veszélyhelyzet elmúltával milyen intézmények, szolgáltatások igénybevételéhez kötik az oltás meglétét. Az azonban sokatmondó, hogy a Belügyminisztérium már közölte: a magyar állampolgárok okostelefonjuk segítségével az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) tárolt információk alapján igazolni tudják Covid-védettségüket, illetve az oltás tényét. Ez azt jelenti, hogy akinek a munkájához, illetve a mindennapi teendőinek elvégzéséhez szükségessé válik, igazolni tudja, hogy nem fertőződött meg a vírussal, illetve azt, hogy védett a fertőzés ellen, azaz megkapta az oltást. 

Hogyan véd az a vakcina, amelyikkel már oltanak Magyarországon?

A vakcina elősegíti, hogy az immunrendszer antitesteket és vírus ellen ható vérsejteket termeljen, így nyújtson védelmet a Covid–19 ellen.

Hány éves kortól adható védőoltás Magyarországon? 

16 éves kortól. 

Mi a teendőm, ha szeretném az oltást megkapni? 

Regisztrálni kell a vakcinainfo.gov.hu oldalon vagy postai úton. Eddig egymillióan tették ezt meg. A védőoltás nem kötelező, de a szakemberek ajánlják. A regisztráció nem jelent kötelezettséget az oltásra, csak egy igényfelmérés. Az operatív törzs az Index kérdésére azt mondta, hogy mivel az oltás önkéntes, mindenkinek jeleznie kell a szándékát. Ezt a regisztrációval tehetjük meg, utána osztják be a hatóságok az oltásra az oltási terv kategóriái alapján a jelentkezőket. Természetesen a regisztráció lehetősége egész évben nyitva marad, de aki később jelentkezik, hátrébb kerülhet a sorrendben.

Elkaphatom-e az oltástól a koronavírust?

Mivel az oltóanyag nem a vírust tartalmazza az immunitás kiváltásához, így az oltástól nem leszünk koronavírusosak. 

Hány oltásra van szükség a védettséghez? 

Két adag kell a védettség kialakulásához. Ezt a két oltást 21 nap különbséggel kell megkapni. A védettség a második adag után kb. a 7. napon alakul ki. Azok, akik Magyarországon először kapták meg az oltást (december 26.), a jövő héten kapják meg a második vakcinát. 

Meddig tart a védettség? 

Erre pontos választ még nem adtak a szakemberek, mert a védelem teljes ideje nem ismert. Tartanak a klinikai vizsgálatok, amelyek segítenek majd a kérdés megválaszolásában. 

Kaphat-e oltást, aki átesett már a koronavírus-fertőzésen? 

Igen, azok is megkaphatják az oltás(oka)t, akik 3 hónapnál régebbi koronavírus-fertőzést igazolnak. 

Kell-e teszteltetni magunkat az oltás előtt? 

Az oltás előtt nincs szükség a teszt elvégzésére, ilyen igazolást egyetlen oltóponton sem kérnek. 

A krónikus alapbetegségekben szenvedők is megkaphatják az oltást?

A gyártó szerint a krónikus betegségben szenvedők is kérhetik az oltást. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a háziorvos és a kezelőorvos ismeri az egyes betegeket és az őket érintő betegségek hátterét, a családban előforduló egyéb betegségeket. Ezek az információk elengedhetetlenek ahhoz, hogy az orvos el tudja dönteni, javasolható-e a védőoltás, és mikor. 

Mi a helyzet a várandósokkal? 

A Pfizer–BioNTech-vakcina forgalmazói szerint a terhesség ideje alatt az oltás nem ajánlott. Várandósság a második oltás után minimum 2 hónappal tervezhető. Ugyanakkor kialakult hazai tanácsadási gyakorlat egyelőre nincs. Az Egyesült Államokban működő szakmai társaságok jelenlegi álláspontja szerint a vakcina a teherbe esés szándéka esetén is beadható. Sőt, az Amerikai Reprodukciós Társaság szakmai véleménye szerint a második, emlékeztető oltást akkor is be lehet adni, ha a teherbe esés az első oltás után következik be. Ettől függetlenül, ha mód van rá, az az ideális, ha követjük a gyártó javaslatát, tehát ha a védőoltás felvétele után két hónappal következik be a teherbe esés.

Adható-e az oltás a nemrég szült kismamáknak? 

Az Amerikai Reprodukciós Társaság szakmai véleménye az, hogy a terhesség és a szoptatás idején is adható az oltás, ha az anyák helyzete ezt indokolttá teszi. Ugyanakkor a konkrét döntésnél mindig egyedileg kell mérlegelni az oltás beadásától várható előnyöket és a lehetséges kockázatokat. Várhatóan a következő időszak klinikai vizsgálatai a kismamák olthatósága szempontjából is konkrét, tudományos eredményeket hoznak.

Az oltások idején kell-e változtatni a megszokott életvitelen? 

Ilyenkor jó kiiktatni azokat a tényezőket, amelyek a védekezés kialakulásában hátráltatják a szervezetet. Az oltást követő egy-két napig mellőzni kell az intenzív testmozgást és az alkoholfogyasztást.

Az oltás után milyen mellékhatások lehetnek? 

Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója (ebben az intézményben a saját dolgozókat és a környező intézmények munkavállalóit is beoltották már) azt mondta, hogy a védőoltások szinte mindegyikénél ugyanazok a mellékhatások jelentkezhetnek, ha karba adják azt: helyi reakció a bőrön, izomfájdalom, borzongás, fejfájás és enyhe rossz közérzet, de ezek is ritkák. Az orvos elmondta, hogy az oltást követően átlagosan 20-30 percig maradnak ott az emberek, de egyelőre nem észleltek semmilyen rendellenességet.

A sajtóban és a közösségi médiában is többen arról számoltak be, hogy oltási reakciók alakultak ki náluk. Ez mennyire gyakori? 

Bármelyik védőoltás után jelentkezhet oltási reakció. A lehetséges mellékhatásokra az oltó orvos köteles felhívni a figyelmet. A Pfizer–BioNTech-készítmény gyártója szerint fájdalom és duzzanat a beadás helyén, illetve fáradtságérzet, fejfájás, ízületi fájdalom, láz és bőrpirosodás az injekció beadásának helyén előfordulhat. 

Hogyan lehet kezelni az oltási reakciót? 

A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer adható. Fontos tudni, hogy ezek a reakciók átmenetiek, és szövődmények nélkül eltűnnek. 

(Borítókép: Kovács Gábor főorvos megkapja a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcináját a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház oltópontján 2021. január 5-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)