Nagyot dobott a tömeges oltakozási kedven, hogy a kínai Sinopharm mellett lehetővé tették az időpontfoglalást a Pfizer/BioNTech vakcinájára is. Mivel a kínai vakcinát az amerikai–német oltóanyaggal szemben egyelőre nem engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), az Európai Parlament pedig úgy szavazta meg az európai vakcinaútlevélről szóló törvénytervezetet, hogy a keleti vakcinák elfogadását a tagállamokra bízta, a Pfizer jól rezonáló hívószóként hatott a nyárra készülő fiatalokra. Népszerűbbek a nyugati vakcinák, vagy a cél, azaz a védettségi igazolvány szentesíti az eszközt? Az Index hírösszefoglalója.
Valóságos roham vette kezdetét az oltást végző kórházak előtt. Főként fiatalok alkotta kígyózó sorok alakultak ki, hogy hozzájussanak a 16–18 éves korcsoport oltására is engedélyezett nyugati Pfizerhez. Sokan az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) honlapon foglalt időpontra igyekeztek, de mivel a túlterheltség miatt összeomlott a portál, bőven akadtak olyanok, akik „próba szerencse” alapon álltak be a járványügyi szempontból nem túl szerencsés sorokba.
Nehogy már csak a nyugdíjasoké legyen a nyár – idézi fel az ember az oltási kampány elején született megannyi mém üzenetét. A motiváció meg is volt a fiatalok részéről, olyannyira, hogy több oltóponton el is fogyott a Pfizer-vakcina. Mások pedig órákat vártak a sorukra, csak legyen meg az oltás.
A sietség érthető, a fiatalabb korosztály eddig nemigen vagy némileg kaotikusan kapott oltást, pedig jön a nyár, és az újrainduló szolgáltatások igénybevételének java részéhez a védettségi igazolvány meglétét kötik, mi több, az utazási korlátozások és megszűnnek az okirattal bírók számára.
Müller Cecília országos tiszti főorvos a pénteki tájékoztatón – amellett, hogy az időpontfoglalási oldal összeomlását túlterhelési támadással magyarázta – megkérte az embereket, hogy ne válogassanak a vakcinák között, mindegyik hatékony és biztonságos.
Hozzátette: folyamatos az oltási program, és a vakcinák is folyamatosan érkeznek, ma például 324 ezer adag AstraZeneca jött, amire jövő hétre lehet időpontot foglalni. Elmondta azt is, hogy a korábbi gyakorlattal szemben
a második adagot az első adagot követő 4–12 hétig tartó időintervallumban adják be.
Summa summarum, dübörög az oltási kampány, a kormány érezhetően minél több embert minél gyorsabban szeretne beoltatni. Úgy tűnik, legalábbis a pénteki nap tapasztalatai alapján, ehhez meg is van a hajlandóság. Végül is néhány fesztivált csak megtartanak a nyáron, és az EB-meccsek is várják a szurkolókat. Mint ismeretes, ehhez hat vakcina áll rendelkezésre:
Előbbi négy az, ami az Európai Unión belül is engedélyezett, és Magyarországon is oltanak velük. Lássuk, lehet-e valami újat tudni róluk:
A német–amerikai oltóanyag sikeresen vizsgázott biztonságból, az említett vakcinák közül az egyedüli, amelyet akár 16 éveseknek is be lehet adni. Ezzel szemben a többi vakcinát 18 év felettieknek javasolják. Orbán Viktor már múlt pénteken beharangozta, hogy indul a 16–18 évesek oltása is a koronavírus ellen, sőt már el is különítették a nekik járó vakcinaporciót. Júniustól pedig akár a 12–15 éves korosztályra is kiterjeszthetik a készítmény alkalmazási engedélyét az Európai Unióban.
A Pfizer az Egyesült Államokban már tesztelte ezen a korosztályon az oltóanyagát, és százszázalékos hatékonyságot mutatott. A BioNTech német vállalat már megkezdte a vakcina hatékonysága és biztonságossága klinikai tesztelését a 6 hónapos és 11 éves gyermekek körében.
Érdekesség azonban, hogy a kétkomponensű vakcina beadott adagjai között eltelt intervallumot 35 napban határozza meg a kormányzati tájékoztató oldal, míg maga a cég és a legtöbb irodalom is három hetet, 21 napot jegyez. Igaz, a brit–svéd AstraZeneca oltóanyagánál is eredetileg háromhetes időtartamot határoztak meg a két dózis között. Jóllehet miután megállapították, hogy mind a Pfizer, mind az AstraZeneca oltóanyagánál az első adag is ad némi védelmet, utóbbi esetében az a döntés született, hogy a rendelkezésre álló adagok függvényében ráér 12 hét után is felvenni a második védőoltást.
Most azonban „özönlik” az AstraZeneca az országba, és úgy tűnik, az illetékes hatóságok elérkezettnek látják az időt arra, hogy akit lehet, teljesen immunizáljanak. Aki egy hónapja astrázott, hozzájárulhat az időpontfoglaló portál újbóli bedöntéséhez. Már ha addig helyreáll az oldal, jelen állás szerint egyelőre időpontot sem lehet foglalni.
Persze nem mindenhol tarják be a javasolt időintervallumot, Norvégiában jelenleg is hat hét különbséggel adják be a Pfizer- és a Moderna-oltóanyagokat, de már azon gondolkodnak, hogy ezt tizenkét hétre tolják ki.
Az országos tiszti főorvos szót ejtett az egydózisú Janssen-vakcináról is, amelyből szavai szerint 52 ezer van Magyarországon, és egyelőre oltóbuszokon turnézik az országban.
Az utóbbi egy hónapban nem történt jelentős változás az EU-ban engedélyezett, Magyarországon is alkalmazott nyugati vakcinák hatásossági mutatóiban.
A Pfizer-vakcina tartja a 95 százalékos általános hatékonyságát a tüneti betegségek kialakulása ellen, és 90–100 százalék között mozog a súlyos megbetegedés elleni védelemben.
A Moderna 94,1 százalékos hatékonysággal akadályozza meg a tüneti betegségek kialakulását, és hasonló számot produkál a súlyos betegségek megakadályozásában. Jóllehet a 65 év felettiek esetében ez a szám 86,4 százalékra csökken.
Az AstraZeneca a dobogó harmadik fokán áll a maga 76 százalékos általános hatékonyságával, de a klinikai tesztelés harmadik fázisa utáni márciusi eredmények alapján 15 nappal mindkét dózis felvétele után hathatós, százszázalékos védelmet nyújt a súlyos megbetegedéssel szemben.
A sort az egydózisú Janssen zárja 66,9 százalékkal. Az Egyesült Államokban 74,4 százalékot mértek az egészségügyi szakemberek, és 86 százalékos védelmet állapítottak meg a súlyos lefolyású betegséggel szemben.
Különösen az indiai járványkezelés összeomlásának fényében érdemes észben tartani, hogy a koronavírus folyamatosan mutálódik. A dél-ázsiai országban egy dupla mutáns nehezíti a helyzet stabilizálását, és már Európában is megjelent. Az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Svájcban is azonosították már, de ha minden igaz, Magyarország határán is kopogtat, Romániában észleltek gyanús eseteket.
Emlékezetes az is, hogy hatósági közlések szerint a brit variáns terjedése miatt emelkedtek tavasszal az esetszámok több országban is, a szomszédos Szlovákiának is meggyűlt vele a baja, Magyarországon is szedte áldozatait. Mellettük még van jó néhány mutáns, de az ismertebbek a brazíliai és a dél-afrikai verzió.
Mennyire védenek az említett nyugati vakcinák ellenük? Lényegében mindegyik védelmet biztosít a brit variánssal szemben, a dél-afrikai mutáns azonban már más kérdés. Müller Cecília mindazonáltal azt mondta: a Magyarországon használt vakcinák az indiai mutációval szemben is védelmet nyújtanak.
(Borítókép: Farkas Ágnes Virág / Index)