Az Index és a Velvet szerkesztősége alaposan szemügyre vette a cukrászati remekeket, az eredményt cikkben foglaltuk össze.

Immár 35. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét – adta hírül az MTI. Az ország legnagyobb népművészeti fesztiválja augusztus 22-ig várja a látogatókat a budai várban, új helyszínen, a Kapisztrán tértől a Szentháromság térig. A hajdani vásárok hangulatát idéző családi fesztivált az állami ünnepség részeként idén először ingyenesen látogathatják az érdeklődők. Díszvendégek a türk nyelvű országok, a fesztivál kiemelt témái a vadászathoz és a halászathoz kapcsolódó mesterségek.

A Mesterségek Ünnepén mintegy ezer kézműves mesterrel, több száz fellépővel, egész napos színpadi programokkal, mesterségbemutatókkal, népi játszóházakkal, látványműhelyekkel, divatbemutatóval, folkkocsmával és táncházzal várják a közönséget. A fesztiválon fellép a Muzsikás együttes, Lakatos Mónika és a Cigány Hangok, Csík János és a Mezzo, valamint Fitos Dezső és társulata.

A Mesterségek Ünnepe helyszínei a budai várban az Anjou sétány, a Bécsi kapu tér, a Kapisztrán tér és a Szentháromság tér.

A tavalyi Hungarikum-pályázat legeredményesebb munkáit ismerhette meg a közönség a FolkTREND! – a hagyomány a régi, a stílus új című viseletbemutatón a budai várban a Mesterségek Ünnepén – adta hírül az MTI.

A bemutatón ízelítőt adtak azokból az alkotásokból, amelyeket a tavalyi Hungarikum-pályázat legeredményesebb tervezői, viseletek és kiegészítők készítői nyújtottak be pályamunkaként – mondta el V. Németh Zsolt, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosa az esemény megnyitóján.

A Degusztátor összeállítást szentelt az Indexen a kenyér kultúrtörténetének.

Az Index cikkében Tarján M. Tamás történész ismertette az államalapítás történelmi hátterét.

Magyar állami kitüntetéseket adtak át pénteken, az állami ünnepen nyolc kárpátaljai magyar közéleti személyiség számára a nemrég felújított beregszászi Perényi Kultúrkúriában – adta hírül az MTI.

Áder János köztársasági elnök megbízásából Kuti László, az ungvári főkonzulátus ideiglenes ügyvivője átnyújtotta Zsukovszky Miklós református esperesnek, a derceni egyházi önkéntes tűzoltóság alapítójának és parancsnokának a beregszászi és a munkácsi járás lakosai biztonsága érdekében kifejtett önzetlen tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést.

Az állami ünnepen Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült Szeles Emma, a viski Kölcsey Ferenc Középiskola igazgatóhelyettese, valamint Hrabár Tamás görögkatolikus lelkész. Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehetett át Popovicsné Palojtay Márta, a Család és Élet Egyesület vezetője, Kudron Zoltán, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nagyszőlősi alapszervezetének elnöke, Berlanyuk Anikó előadóművész, valamint Mészáros Györgyi és Palkó Katalin pedagógusok.

Budapestre, az Olimpiai Parkba érkeztek az Otthonról Haza! elnevezésű program határon átívelő kerékpáros túrájának résztvevői pénteken, az állami ünnepen – adta hírül az MTI. A túrázók a szomszédos országokból indultak, hogy jelképesen kerékpárral kössék össze a Kárpát-medencében élő magyarokat.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kerékpárosokat köszöntve hangsúlyozta: az elmúlt másfél év nehézségei azt is megmutatták, hogy milyen fontos a tömegsport szerepe. A koronavírus-járvány időszakában a kerékpározás volt az egyik olyan sportág, amit űzni lehetett. A miniszter elismerésre méltónak nevezte a kerékpározók teljesítményét, amellyel bejárták a történelmi Magyarország részeit.

Azok a kerékpárosok, akik ma ide megérkeztek, azt jelezték Romániának, Ukrajnának, Szlovákiának és Magyarországnak, hogy összetartozunk, egy nemzet vagyunk, hiába az a száz év, ami határokat húzott közénk

– mondta köszöntőjében Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos.

A kerékpáros túra résztvevői Romániából, Szlovákiából, Ausztriából, Szlovéniából, Horvátországból, Szerbiából és Ukrajnából indultak el Budapestre három–kilenc nappal ezelőtt. A túrázókat a köszöntés után zenés programokkal várták a szervezők a Petőfi téren.

Szent István napja alkalmából ünnepi díszbe öltözik az ország, számos ikonikus épület kap látványos díszkivilágítást,

ezzel is tisztelegve államalapító királyunk és hazánk több mint ezeréves fennállása előtt

– tájékoztatta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-t. Az ország nyolc városának 15 középülete ünnepi fényekbe öltözik és nemzetitrikolór-megvilágításban pompázik majd.

Díszkivilágítást kap többek között Budapesten

• a Művészetek Palotája,
• a Puskás Aréna,
• a Groupama Aréna,
• a Duna Aréna és
• a Millenáris Széllkapu,
• Debrecenben a Nagyerdei Víztorony és
• a Stadion.
• A Balatonnál Keszthelyen a Festetics-kastély borul piros, fehér, zöld öltözetbe,
• Balatonbogláron a Gömbkilátó emlékeztet este az ünnepre,
• Sopronban a tűztorony,
• Győrben a Richter-terem,
• a Jedlik híd és
• az Audi Aréna,
• Szombathelyen az Arena Savaria,
• Székesfehérváron pedig a Mol Aréna kap díszkivilágítást.

Szanyi Tibor, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) vezetője a Facebookon megjegyezte: 

Szent István király örökségét az ISZOMM fontos értéknek tekinti, a jövő számára pedig Kádár János művét tartja irányadónak, amely a magyar nép szociális igényeit helyezi homloktérbe.

Megosztotta a párt közleményét, amely szerint az ISZOMM

felháborodással tekint a kormány augusztus 20-i tékozló giccsrohamára. A „gurulmadaras” mutatvány egyben önleleplező történelemhamisítás, mert így a keresztény magyar állam megalapítójának ünnepét sámánista pogány totemekkel parádézzák el.

A párt szeptember 11-én fogja

részletesebben kifejteni a Kádár János Terv legfontosabb tételeit a szociális válság felszámolása érdekében.

Pálinkás József, az Új Világ Néppárt elnöke Facebook-bejegyzést tett közzé:

Az István által alapított magyar állam ma szabad polgárok politikai közössége kell hogy legyen. Mindenkié, aki magyar állampolgár. Ahogyan Szent István elképzelte, intelmeiben leírta.

A magyar állam több mint ezer évvel ezelőtti megalapítása és az európai államok közösségébe való befogadása (a Szent Korona ezt is szimbolizálja!) nem előzmények nélküli, nem egyszeri és befejezett tett.

Hozzátette:

Ma is történelmi sorsforduló előtt állunk. Ma is minden magyar felelős minden magyarért. Megmaradunk-e magyarnak Európában? Én ezt szeretném, ezért emelem fel a szavam, és ezért dolgozom.

Másik lehetőség is van. Visszatérni a sztyeppék csalogató – ma illiberálisnak nevezett –, idejétmúlt, sámáni és törzsi társadalmába, azaz annak technikailag fejlett, de mégis ázsiai despotizmusába.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott:

Súlyos bűne az elmúlt évtizedeknek, hogy a nemzeti ünnepeink egyre inkább elvesztik nemzeti jellegüket – a magát a nemzettel azonosító miniszterelnök közös szimbólumainkat, közös ünnepeinket is magának akarja. Ezzel pedig – a magyar állam legfontosabb évfordulóin, legbüszkébb napjainkon – válhat egyre gyengébbé a kötelék, ami összeköt minket. Ismerjük, hogyan üresíti ki a politika március 15-ét és október 23-át is. Ne engedjünk ennek: tegyük félre politikai a harcainkat legalább augusztus 20-ra.

Hozzátette:

Soha ne hagyjuk, hogy az aktuális hatalom határozza meg, mit jelent magyarnak lenni, hogyan kell ünnepelni vagy épp kire kell szavazni ahhoz, hogy valaki „igazán” magyar legyen. Soha ne hagyjuk, hogy akár csak egyetlen honfitársunktól elvegyék közös nemzeti szimbólumainkat, a közös ünneplés örömét.

Sem most, sem Orbán Viktor bukása után. Építsünk egy olyan országot, ahol fideszes, jobbikos, DK-s, momentumos, MSZP-s, párbeszédes, LMP-s, kutyapártos és bárki más együtt ünnepelheti az államalapítást. Ma pedig koncentráljunk arra, ami összeköt minket – ne arra, ami elválaszt.

Egy másik posztban pedig az ünnepi felvonulásra utalva megkérdezte:

Ti is erre költenétek el „felesleges” hat-nyolcmilliárdot, ugye?

A kereszténység felvételének és megőrzésének köszönhetően maradt fenn Magyarország több mint ezer évvel az alapítása után is – közölte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Budapest XVII. kerületében, a Keresztúr nevű települések nemzetközi találkozóján pénteken. 

Az MTI beszámolója szerint Soltész Miklós azt mondta: a találkozón részt vevő települések „a kereszt urát dicsérik”, ezzel megőrizték azt a feladatot, amelyet Szent István király hagyott a magyarokra. Szent István a vármegyerendszerben az összmagyarságot fogta össze, megteremtette az ország függetlenségét, és a támadásoknak ellenállva megvédte – idézte fel. Kijelentette: a magyar kormány támogatja a keresztény értékeket, és minden tekintetben meg fogja védeni Magyarországot.

Az ünnepségen megszólalt Dunai Mónika is, a fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy

Szent István nem ingoványra, hanem erős sziklára építette Magyarország alapjait. Ez a szikla nem más, mint a hit, a jog és az igazság.

Varga Judit igazságügyi miniszter írja Facebook-posztjában:

Őstörténetünk szerint közel tizenkét évszázaddal ezelőtt Emesének, a magyarok ősanyjának volt egy álma: fiút szül, aki népét nyugatra vezetve új hazára lel. S valóban fia született, akit a rejtélyes látomás után Álmosnak nevezett el.

A jóslat majd kétszáz év alatt teljesedett be. Álmos, Árpád, Géza, végül István voltak azok, akik mindig egy lépéssel közelebb vitték a kalandozó magyarságot ahhoz, hogy megtalálja lakhelyét a világban, letelepedjen, és egységes nemzetté váljon.

Hozzátette:

Nemzedékek bátorsága, eltökéltsége, jó helyzetfelismerő képessége kellett ahhoz, hogy Emese álma valóra váljon.

Varga Mihály pénzügyminiszter azt írja  Facebook-bejegyzésében:

István király bölcs döntései hozták létre Magyarországot önálló államként Európa szívében. Örökségünk kivételes: több mint ezerhúsz esztendős, gyönyörű országban élhetünk, amelynek sorsát, gyermekeink jövőjét ránk, a ma itt élőkre bízták történelmi nagyjaink. Felelősségünk hazánkat így megőrizni és továbbadni a következő nemzedéknek.

A politikus István király Imre herceghez írott intelmeiből idéz, amely szerint

a legnagyobb királyi ékesség a királyelődök után járni, a szülőket utánozni.

Horthy Miklós kormányzó fia 1942-ben, pontosan ezen a napon vesztette életét az orosz fronton – írja a Blikk. A 24 éves Horthy Istvánnak már nem is kellett volna felszállnia, mivel előző nap megkapta a visszahívó parancsát, ám ezt eltitkolta a parancsnokságtól.

Egyébiránt tartalékosként elég lett volna mérnöki szolgálatot teljesítenie, mégis ragaszkodott a repüléshez. Végül a 25. útja lett a veszte, dugóhúzóba került, és hajnali 5 óra 7 perckor zuhant le a gépével.

Az Országos Mentőszolgálat közölte, hogy nemrég elindultak a mentőautók az augusztus 20-i tűzijáték egészségügyi biztosítására. A mentőautókat motoros és autós rendőrök kísérik. 

A független országgyűlési képviselő azt írta, hogy az államalapító adhatna pár tanácsot a kormánypártnak, bár jobb, hogy nem látja azt, ami most történik – utalva ezzel az Andrássy úton történő felvonulásra, amelynek a költsége szerinte hat-nyolcmilliárd forint körül lesz. 

Huszonöt, ötven, hatvan és hetven éve házasokat köszöntöttek Székelyudvarhelyen – írja a Székelyhon. A közel ötven házaspárt a város alpolgármestere köszöntötte a városházán. Pálfi Kinga megköszönte a résztvevőknek, hogy hűségükkel, szeretetükkel példát mutatnak a fiatalok számára.

Az ezüst-, arany-, gyémánt- és kegyelmi lakodalmukat ünneplő párok virágot, emléklapot és ajándékot kaptak a városházától, valamint meglepetésként Marosán Csaba, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színésze és felesége, Vajas Emőke előadása örvendeztette meg a résztvevőket. Ezenkívül a magyar irodalom szerelmes költeményei közül is előadtak néhányat, fuvolakísérettel.

Kiemelt figyelmet kapott az a házaspár, amely 1951-ben, hetven éve kelt egybe Székelyudvarhelyen. A boldog pár elárulta: az aktív közösségi élet, a családdal, barátokkal és fiatalokkal töltött idő segített megőrizni a lendületüket.