A politikai elemző szerint az orosz–ukrán háború miatt sok tényező nehezíti a következő kormány munkáját.
Közösségi oldalán elemezte Török Gábor, hogyan írhatja át az orosz–ukrán háború a magyar belpolitika folyamatait.
A politológus bejegyzésében azt írta: mindig vitatkozott azokkal, akik szerint egyik vagy másik politikai szereplő nem a győzelemre játszik. Eddig úgy gondolta, annyival több lehetőséget kínál a hatalmi helyzet, hogy még nehéz helyzetben is irracionális, ha valaki nem erre játszik.
A politikai elemző bejegyzésében összeszedte, hogy a mostani helyzetben milyen racionális okai lehetnek mégis annak, ha valaki esetleg nem akar győzni a választásokon. Szerinte elég csak belegondolni, mi várhat a magyar kormányra az orosz–ukrán háború miatt.
Két tényezőt is megnevezett:
Szerinte ráadásul politikai károkat okozhat akár a mostani, akár egy új politikai többségnek, „ha az elmúlt időszak jelentős állami költekezései után fájdalmas megszorításokra kényszerül”.
Éppen emiatt Török Gábor úgy véli,
talán az sem lenne meglepetés, ha ezúttal az ellenzékbe kerülés vagy ellenzékben maradás sem számítana annyira rossz forgatókönyvnek.
A napokban több politikai elemző és közvélemény-kutató felmérte, hogy az orosz–ukrán háború milyen hatással lehet az április 3-án esedékes országgyűlési választások kimenetelére.
Az Index is külön cikkben foglalkozott az Ukrajnában zajló háború magyar választásokra gyakorolt hatásaival. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója úgy látja: Orbán Viktor jól pozicionálta magát akkor, amikor a béke pártjára állt a háború kirobbanásakor. Szerinte a Fidesz szavazói alapvetően az Orbán Viktor vezetői alkalmasságába vetett hitet képviselik, és az egyetértés a mostani válságos, háborús helyzetben is változatlanul megmarad. Vagyis a politikai elemző továbbra sem érzékeli a Fidesz-táboron belüli törésvonalat.
Pulai András,a Publicus Intézet ügyvezető igazgatója már arról beszélt az Indexnek, hogy kezdeti méréseik alapján valóban megosztott lehet a Fidesz tábora. Bár azzal ő is vitatkozik, hogy az utóbbi tizenkét éves ciklusban most először szakad szét a kormánypárt bázisa.
Ugyanakkor tény és való, hogy az ukrajnai események olyan hatósugarúak, amihez eddig semmi sem mérhető, és eddig bármi okozott törést a szavazóbázison belül, a Fidesz eddig mindig ki tudta mozogni, és újból egységet tudott kovácsolni a táborán belül
– fogalmazott Pulai András.
A Medián felmérése szerint az ellenzék számára nem hozott áttörést a kampány felpörgése, sőt mintha a háború első napjaiban is inkább a kormánypártok erősödtek volna. Fontos megjegyezni, hogy a Medián legfrissebb felmérése még az orosz invázió kezdete előtti napokban indult, konkrét kérdést nem tartalmazott a háború hatásáról, ugyanakkor a közvélemény-kutatási interjúkból a Fidesz nagyobb támogatottsága rajzolódott ki.
Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt a háború választásokra történő hatásáról a Kossuth rádiónak adott pénteki interjújában. A kormányfő kifejtette: ha a választási kampányban háború van, akkor a béke és a biztonság a legfontosabb, vagyis a nemzeti érdek. Azt nevezte a választás fő céljának, hogy az ország megtalálja a legalkalmasabb felelős vezetőt, de annak érdekében, hogy egy politikai erő megszerezze a hatalmat, szerinte nem szabad kockára tenni az ország biztonságát, mert ez pont a választás lényegével lenne ellentétes.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, percről percre frissülő szombati hírösszeállításunkat itt találja.