Csak felfelé! – Az emelkedő Magyarország programja címmel mutatta be programját az Egységben Magyarországért ellenzéki összefogás.
Az ellenzéki programot Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese és országgyűlési képviselőjelöltje, Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke és frakcióvezetője, Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője, Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke és országgyűlési képviselője, Lengyel Róbert siófoki polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja, illetve Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke és országgyűlési képviselője ismertette.
Felemelkedés, szabadság, Európa, ezek a magyar polgárosodás jelszavai – kezdte Márki-Zay Péter, aki szerint hazánk ismét eltávolodott a nyugati világtól, „egy új állampárt lebontotta a demokráciát, így lett Magyarország Európa legszegényebb országa”.
Itt az esély, hogy visszataláljunk a polgárosodáshoz és Európához.
Márki-Zay Péter szerint Magyarország érdeke a béke, a biztonság és a felemelkedés: béke Európában és a határainkon belül, biztonság és kiszámíthatóság, a megélhetés biztonsága és a polgári felemelkedés lehetősége minden magyarnak, származástól, szexuális orientációtól, bőrszíntől függetlenül.
Az ellenzék szakítana a „putyini módszerekkel”, felszámolná azt a politikát, amely szerintük elárulta a szövetségeseinket, és Vlagyimir Putyin törekvéseit segítette.
Márki-Zay Péter ezután konkrét programpontokat sorolt fel:
Hadházy Ákos a korrupcióellenes programról beszélt, kétharmados többség esetén létrehoznák a Korrupcióellenes Ügyészséget, de ennek hiányában is létrejönne a Korrupcióellenes Ügynökség, amely koordinálná az új, korrupcióellenes törvénykezést. A hatóságokat elrettentő erejűvé tennék, erősítenék a piaci versenyt és az átláthatóságot, felülvizsgálnák a keretközbeszerzések rendszerét. Az Európai Ügyészséghez is csatlakoznának.
Komjáthi Imre arról beszélt, hogy olyan emberek nélkülöznek, akik mindennap bejárnak dolgozni, egyre többen csúsznak bele a dolgozói szegénységbe. Az ellenzék azt ígéri, úgy tennék adómentessé a minimálbért, hogy adójóváírással visszatéríthető lenne a teljes szja. A közszférában dolgozóknak is lenne béremelési program. Helyreállítanák a „megcsonkított” cafeteria rendszert. Megerősítenék a szakszervezeteket. Az álláskeresési járadékot kilenc hónapra emelnék, munkaalapú helyett megélhetésalapú társadalom lenne. Adójóváírással sávosan növelnék azoknak a fizetését, akiknek a bére nem éri el a minimálbér másfélszeresét.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke és frakcióvezetője az egészségügyről beszélt. Szerinte az Orbán-kormány „milliárdokat lopott ki” az állami ellátásból, hónapokat kell várni a diagnosztikai vizsgálatokra, éveket egy műtétre. Az ellenzéki politikus arról is beszélt, hogy Orbán Viktornak fontosabbak a stadionok, mint az egészségügy.
Szabó Tímea többek között azt ígérte, hogy a kormányváltás után megteremtik a gyógyulás valódi esélyét, önálló egészségügyi minisztériumot hoznak létre, 1200 milliárd forintot tesznek az egészségügybe, 50 százalékkal emelik az egészségügyi szakdolgozók bérét, fejlesztik a szakemberképzést, „Visszavár” programot indítanak az egészségügyi dolgozóknak, ne legyen olyan Magyarországon, hogy valahol nincs járóbeteg-ellátás. Hatékony szűrési és népegészségügyi programot indítanak, helyreállítanák a hazai járványügyi rendszert is, „politikamentesítenék”.
Az ellenzéki politikus hozzátette: nemet mondanak a lopásra, a stadionokra, de igent mondanak az emberek egészségére és gyógyulására.
Arató Gergely kifejtette: önálló oktatási minisztériumot hoznának létre. A politikus szerint olyan oktatásra van szükség, amely minden diák számára esélyt biztosít, függetlenül a származástól. A mindennapok részévé tennék a számítógépeket, és minden fiatal számára használható nyelvtudást biztosító oktatást adnának.
A tankötelezettség korhatárát 18 évre emelnék. A DK-s képviselő a pedagógusbér-emelés fontosságát is hangsúlyozta, a több szabadsággal együtt. Megszüntetnék a tankterületi rendszert, az iskolákat visszaadnák a helyi közösségeknek, az iskolai programok, taneszközök szabad választását is lehetővé tennék. A felsőoktatásról úgy fogalmazott: megnyitnák annak kapuit, így minden felkészült diák ingyen szerezhetné meg a diplomát.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke és országgyűlési képviselője elmondta: kormányváltás után „újraszövik” majd a teljes szociális védőhálót Magyarországon.
Jövedelembiztonságot teremtenének, szociális minimumprogramot hoznának létre mindenki számára, a rezsicsökkentést megőriznék, de fejlesztenék, és igazságosabbá kívánják tenni. Garantálják, hogy a minimális alapszolgáltatásokhoz mindenki megfizethető áron hozzáférhessen. Kiterjesztik a családi csődvédelem intézményét.
„Minden család, minden gyermek ugyanolyan fontos” – jelentette ki a jobbikos politikus.
Különös figyelmet fordítanának az első gyermek vállalását megkönnyítő juttatások és szolgáltatások fejlesztésére. Megőriznék és igazságosabbá tennék a családtámogatások rendszerét.
Bővítenék a gyedet, megszüntetnék a gyermekéhezést, duplájára emelnék és értékállóvá tennék a családi pótlékot. Szintén megtartanák és igazságosabbá tennék a gyermekek után járó adókedvezmények rendszerét, az egyszülős családokra is kiterjesztenék a kedvezményeket. A szociális dolgozóknak egyszeri jelentős béremelést adnának. Garantálnák, hogy önhibáján kívül senki sem veszítheti el a lakhatását, továbbá bérlakásépítési programot indítanának. A lakhatáshoz való jogot az Alkotmányba foglalnák, újraindítanák a lakhatási támogatást, többpillérű új nyugdíjrendszert hoznának létre.
Lengyel Róbert az ellenzék rendészeti terveit ismertette. Megemelnék a rendészeti illetményalapot, életpályamodellt vezetnének be korrekt bértáblával. Korkedvezményes nyugdíjat biztosítanának.
Visszaadnák a szolgálati nyugdíjat, és visszahoznák a klasszikus körzeti megbízotti rendszert, minden falunak lenne saját rendőre. A tűzoltók katasztrófavédők helyett ismét tűzoltók lennének. Elvégeznék a rendészeti szervek „vízfejtelenítését, profiltisztítását”, átszerveznék a TEK-et és a Készenléti Rendőrséget. Visszaadnák a rendfokozatok becsületét, és visszaadnák a belügyi szakszervezetek „megtépázott” jogait.
Schmuck Erzsébet bejelentette: önálló zöld minisztériumot hoznának létre, erős zöld hatósággal, és biztosítanák a civil kontrollt. Véget vetnének a kiemelt beruházások intézményének. Az LMP-s politikus konkrét számokat is mondott: 2030-ra 15 százalékkal csökkentenék az energiafogyasztást, komplex épületenergetikai programmal évi százezer lakást korszerűsítenének.
A rezsicsökkentést megtartanák, igazságosabbá és fenntarthatóbbá tennék, a rászorulóknak akár önrész nélkül is elérhető lenne az energetikai korszerűsítés. Paks 2-t elhibázott, kockázatos és korrupciógyanús beruházásnak nevezte, ezért azonnal felülvizsgálnák.
2030-ra az energiafogyasztás 35 százaléka, hosszabb távon a 100 százaléka származna megújuló energiaforrásokból, 2030-ra 60 százalékkal csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását. A klímavédelem és fenntarthatóság oktatását beemelnék az alaptantervbe. Fejlesztenék a közösségi közlekedést, és átállnának a körforgásos gazdaságra, valamint lépéseket tennének a felelős állattartás érdekében is.
Az ellenzéki összefogás választási programja teljes egészében ITT érhető el.
A programbemutató időpontja hónapok óta húzódott, mire végül a 444.hu kérdésére kiderült, hogy március 9-én 18 órától kerül rá sor. Az Egységben Magyarországért hivatalos meghívójában is 18 óra szerepelt, de a létrehozott Facebook-eseményben 19 órát írtak, technikai okok miatt azonban csak 20 órától indult el a programbemutató, amit láthatóan előre felvettek és megvágtak. A kamerabeállásoknak köszönhetően végig látszott, hogy Márki-Zay Péter és a többi felszólaló is súgógépről beszélt.
2020 októberében egyezett meg a formálódó hatpárti ellenzéki összefogás abban, hogy közös programírásba kezdenek. 2021 januárjában hat pontban rögzítették a közös kormányzás alapelveit, majd december végén kezdték el bemutatni a szakpolitikai elképzeléseiket.
Az Egységben Magyarországért idén január végén közleményben tette közzé az ellenzéki összefogás szakpolitikaikabinet-vezetőinek listáját.
Az Index korábban (ITT és ITT) kérdezte Komáromi Zoltánt, a DK egészségpolitikusát az ellenzék egészségügyi programjáról, Steinmetz Ádám jobbikos országgyűlési képviselőt a sportprogramról, Kanász-Nagy Mátét, az LMP társelnökét a szociális programról, illetve Tóth Endrét, a Momentum oktatáspolitikusát az oktatási programról.
(Borítókép: Márki-Zay Péter / Facebook)