Elsőként Áder János gratulált Novák Katalinnak, őt követte Kövér László házelnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Róna Péter, az ellenzék államfőjelöltje. Az ellenzéki összefogás politikusai közül senki sem gratulált Novák Katalinnak, ezekben a percekben már a padsoraik is üresek voltak.

A történelmi zászlók ünnepélyes behozatala után a képviselők elénekelték a Himnuszt. Ezt Novák Katalin eskütétele követte, ami így szólt:

Én, Novák Katalin, fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom. Köztársasági elnöki tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom. Isten engem úgy segéljen!

A szavazatszámláló bizottság befejezte munkáját, a szavazás érvényességét befolyásoló esemény nem történt. Érvénytelen szavazat öt darab volt, az érvényes szavazatok száma 188. Az érvényes szavazatok alapján Novák Katalinra 137 képviselő, Róna Péterre 51 képviselő szavazott.

Az országgyűlési képviselőknek 40 percük van a titkos szavazásra, utána összesítik az eredményeket, 11:40 körül már tudni fogjuk a pontos számokat.

Róna Péter szerint nem lehet az, hogy minden hetedik honfitársunk mély nyomorban éljen, nem lehet, hogy a magyarok 74 százaléka jóval az EU szegénységi küszöbe alatt éljen, miközben mások több milliárd forintos jachtokon vannak örömlányokkal.

Az ellenzéki összefogás köztársaságielnök-jelöltje arról is beszélt, hogy családokat lakoltat ki és tesz hajléktalanná egy korrupt hatalom, továbbá nem tűrhető, hogy tanárok ezreinek kell a polgári engedetlenség és a sztrájk eszközét választania, hogy megkapják azt, ami megilleti őket.

Róna Péter szerint persze lehet azt mondani, hogy ez nem az államfő dolga, hanem a politikusoké, de nem, mert ez erkölcsi feladat. Nyújtsunk kezet egymásnak, bízzunk egymásban akkor is, ha a másik gyarló, ha különböző, és tévúton jár – hangsúlyozta az ellenzéki államfőjelölt.

Róna Péter hisz abban, hogy amiben 1956-ban és 1989-ben bíztunk és hittünk, még mindig a miénk lehet, szabad és demokratikus államként sikeres nemzet lehetünk. „Isten áldja a hazát, Isten áldja a magyarokat!” – zárta beszédét Róna Péter.

„Sokat segítene, ha az Alaptörvény, ami érvényes törvény, ezért rendelkezéseit be kell tartani, egyúttal megfelelne a hitelt érdemlő alkotmány általánosan elfogadott ismérveinek” – folytatta Róna Péter. Az alkotmány feladatának nevezte a politikai hatalom korlátainak kijelölését, amelyeket nem a kormány mond meg, hanem a nemzet dönti el, hogy mire ad felhatalmazást a törvényhozásnak.

Nem az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, hanem az alkotmány az Országgyűlést.

Róna Péter úgy látja, hogy az Alaptörvény a kecskére bízza a káposztát, mert minden hatalom szeretne szert tenni a legnagyobb hatalomra. A bebetonozott hatalom pedig a korrupció melegágya. Kifejtette, hogy az alkotmány nem a hatalom szervezeti és működési szabályzata, hanem megállapodás a nemzet és a hatalom között, amiben a nemzet felhatalmazza a hatalmat az ország ügyeinek intézésére az alkotmányban kijelölt korlátok között.

Amikor szinte az egész világot eluralja az erőszak, amikor járvány söpör végig, amikor a háború és a természet rombolása milliókat tesz földönfutóvá, amikor gazdasági válságok jönnek, miben találunk enyhületet? – tette fel a kérdést Róna Péter, szerinte az illiberális válasz az, hogy a hatalmat felhatalmazzuk, mindenről döntsön, mi pedig engedelmeskedünk. A jó válasznak azt tartja, hogy ne csorbítsuk, ne rongáljuk a közös megegyezést.

Róna Péter arról is beszélt, hogy Szent István óta megegyezés van a nyugathoz tartozásban, ezért nem Oroszország és Törökország a mi világunk. Hozzátette: anyagi jólétünket uniós tagságunkkal tudjuk biztosítani, a biztonságunkat a NATO szavatolja, ezeket nem kell félredobni egy orosz diktátor barátságáért.

Méltányosság nélkül nem lesz megbékélés, és megbékélés nélkül nem lesznek demokratikus intézmények.

Róna Péter felsorolta: az nem lehet, hogy a kormánypártra leadott szavazat az ellenzékre leadott másfélszeresét éri, az sem, hogy az egyik könnyen eljut szavazni, a másik nem. Az sem, hogy valaki részesül kórházi ellátásban, mások csak hetek, hónapok múlva, vagy egyáltalán nem. Az sem, hogy állig felfegyverzett kommandósok betörjenek szegényeket ápoló jótékonysági alapítványba, utalva Iványi Gáborra, aki szintén esélyes volt az ellenzéki államfőjelöltségre.

Az ellenzéki összefogás köztársaságielnök-jelöltje elmondta, hogy az Alaptörvény meghatározza az államfő feladatát: testesítse meg az egységet. Róna Péter hozzátette: e feladat ellátása, a létünk és a nemzet sarokköve. Ugyanakkor most háború van, a II. világháborúban a német csatlósok mellett tartottak ki az ország vezetői, Róna Péter szerint most „megint képtelennek bizonyulunk nevén nevezni a tetteket”, félünk, hogy mi lesz velünk, tudjuk, szorongunk, hogy „közünk van a szomszédban történtekhez”.

Tényleg nem tudjuk megkülönböztetni a jót a gonosztól?

– tette fel a kérdést Róna Péter. Azt is mondta a kormányra utalva: hihetetlen, hogy nem látják, a barátkozás a gonosszal belőlünk is gonoszt csinál. „Hiszem és bízom benne, hogy nem ez a magyar út” – jelentette ki Róna Péter. Romsics Ignác történészt idézve azt is hangsúlyozta: magyar a magyarba ne ellenséget, hanem egy másik embert lásson.

Tettekre készülök, kész vagyok minden terhet magamra vállalni, amit ez a tisztség rám ró – folytatta Novák Katalin, hozzátéve: az ő generációja büszke, a világnézetük magyar, és mernek felemelt fejjel járni.

Sokan tanultak és éltek Nyugat-Európában, nem majmolni akarják azt a világot, de vannak jó dolgok, amiket érdemes elsajátítani.

Érdemes az angol gyep titkát megfejteni, még ha a magyar virágos rét közelebb is áll hozzánk.

Novák Katalin leszögezte, hogy Magyarország nem lesz Svájc, nekünk a Balaton a Riviéra, a víz az ásványkincs, a magyar a titkos nyelv, Bartók és Kodály zenében a brandünk, minden jó recept úgy kezdődik, hogy szeleteld fel a hagymát.

Európához tartozunk, és Európa hozzánk, ezen változtatni nem tudunk és nem is akarunk.

Novák Katalin világossá tette:

Tudom, hogy honnan jöttem, ki vagyok, mi a dolgom, felkészültem az előttem álló, embert próbáló feladatra.

Államfőként el fog menni a családokhoz, támogatni fogja azokat, akik a fogantatás pillanatától vigyáznak az életre, jelen van és jelen lesz a hívő közösségben. Elmegy a tehetséges fiatalokhoz, a határon túl és a diaszpórában élő magyarokhoz. Ott lesz bármelyik fővárosban, ahol ki kell állni az érdekeinkért. Ott lesz a városokban és a falvakban.

Nem országjárásra készülök, egyszerűen ott leszek, ahova tartozom.

Novák Katalin első útja a családjához vezet, és minél előbb szeretne ellátogatni Varsóba.

Az április 3-i választásról elmondta, hogy sorsdöntő pillanat lesz, és bízik benne, a választópolgárok nem tévesztik szem elől a nemzeti érdeket és a gyerekek jövőjét.

Ő azon a fundamentumon fog állni, amit az Alaptörvény jelent. Nem a hatályos jogrend lebontásán, hanem az alkotmányosság őreként, annak fenntartásán fog munkálkodni. Szent István intelmeit zsinórmértéknek tekinti, kiemelve az irgalmasságot, a kíméletességet, az alázatosságot, a szelídséget, a becsületességet és a szemérmességet.

Legyen béke, szabadság és egyetértés!

– zárta beszédét Novák Katalin.

Novák Katalin azzal kezdte 15 perces jelölti beszédét, hogy a legtöbb magyar ember számára a mai nap átlagos csütörtök, óvodába, iskolába indítják a gyerekeket, megkeresik a napi betevőt, aggódnak a betegért, a biztonságért, legfeljebb a híradásokból értesülnek az új köztársasági elnökről.

Az államfőjelölt az Oroszország által indított háborút védhetetlennek nevezte, hozzátéve: épp kezdtük visszanyerni az életünket a járványból, ám ekkor elszabadult egy másik, pusztító vírus, 14 napja háború van a szomszédunkban. Maga is Kárpátalján járt a közelmúltban, hogy kifejezze, azok a magyarok, akik az ottmaradás mellett döntenek, legalább olyan fontosak, mint akik eljöttek.

Novák Katalin leszögezte: a válságkezelésben sokat tapasztalt kormány minden szükséges erőforrást biztosít a következmények mérséklésére.

Nincs rosszabb egy háborúnál, ami lángba akarja borítani mindazt, ami értékes számunkra.

Novák Katalin hangsúlyozta, hogy a magyarok békét akarnak, a nők nem a háborút, hanem a békét akarják megnyerni. Teréz anyát idézve elmondta: a béke egy mosollyal kezdődik.

Megérkezett az ülésterembe Áder János jelenlegi köztársasági elnök, Novák Katalin, a kormánypártok, valamint Róna Péter, a hatpárti ellenzék jelöltje.

Németh Zsolt az orosz–ukrán háborúról beszélt, ami ma két hete robbant ki, az Országgyűlés pedig egy politikai nyilatkozatot vitat meg csütörtökön, ennek pontjairól itt írtunk részletesen.

Magyarország álláspontja négy szóban foglalható össze: béke, biztonság, egység, szolidaritás.

A külügyi bizottság elnöke arra is kitért, hogy az ellenzéknek egy ponton el kell döntenie: a háború vagy a magyar emberek oldalán áll-e.

Ha valamikor, akkor most van szükség politikai konszenzusra.

Szijjártó Péter válaszában rögzítette, hogy a háború a legrosszabb forgatókönyv, a háború nem válasz semmire, ezért fontos világosan beszélni: Magyarország elítélte a katonai agressziót, kiállnak Ukrajna mellett. A legfontosabb feladatnak Magyarország és a magyar emberek biztonságát nevezve, valamint hazánk háborúba sodródásának elkerülését.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy van egy vörös vonal: Magyarország energiaellátásának biztonságát nem kockáztathatják, mert a földgázszállítás nem ideológiai, politikai vagy filozófiai, hanem fizikai kérdés.

Simicskó István (KDNP) a napirend előtti felszólalásában megköszönte azoknak a magyaroknak, akik az elmúlt hetekben komoly segítséget nyújtottak az Ukrajnából menekülteknek, ellátatlanul senki nem maradt. A kormánypárti politikus szerint amíg a baloldal uszít, addig a magyar emberek segítenek. „Magyarország a béke pártján áll” – szögezte le.

A XXI. század a kihívások százada, de azt kevesen gondolták volna, hogy háború robban ki a szomszédban. Kifejtette, hogy milyen új módszerei vannak a katonai konfliktusoknak, illetve a dezinformációnak.

Jó lenne az emberiségnek a béke útját megtalálni

– fogalmazott Simicskó István. Azt is mondta, hogy Magyarország a békét támogatja, a békében vagyunk érdekeltek a térségben.

Szijjártó Péter külügyminiszter elmondta: fontos, hogy világosan és egyértelműen beszéljenek, a kormány elítéli a katonai agressziót, kiállnak Ukrajna mellett, kiállnak az ukrán emberek mellett, kiállnak Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Azt is mondta: szörnyű, hogy városostromok és brutális háborús cselekmények történnek.

Arról tájékoztatott, hogy a mai napig 201 706 menekült lépte át a határt. A magyar állam felkészült arra, hogy mindenki számára biztosítsák az ellátást, azoknak, akik hosszabban maradnak munkát, illetve a gyerekeiknek bölcsődei, óvodai és iskolai ellátást adnak. A segítségpontokon 115 ezer embernek nyújtottak segítséget, a Híd a Kárpátaljáért kezdeményezésre 638 millió forint adomány érkezett.

Szijjártó Péter a magyar állam nevében minden olyan embernek köszönetet mondott, akik segítettek és segítenek abban, hogy a menekültek a legkörültekintőbb ellátásban részesüljenek. Magyarország történetében a legjelentősebb humanitárius segélyakcióját folytatják.

A külügyminiszter elmondta, hogy 583 millió forint értékben 800 tonna élelmiszert és 200 tonna higiéniai eszköz szállítanak Ukrajnába a kárpátaljai kormányzó kérésére, akivel folyamatos a kapcsolattartás. A magyar állam azt is felajánlotta, hogy a kórházi kezelést igénylő menekült gyerekeknek teljes körű ellátást biztosítanak, 128 gyermek befogadásának és technikai ellátásának lebonyolításáról folytatnak tárgyalásokat.

Jakab Péter azzal kezdte felszólalását, hogy Orbán Viktor a háború előestéjén még  bulizott egyet az Ákos-koncerten, az ellenzék pedig április 3-án küld egy Ákos-számot neki: „valami véget ért, valami fáj”.

Önök elárulták Magyarországot és Európát akkor, amikor a nyugati szövetségeseinket rugdosták páros lábbal. Az Európai Uniót gyengítették, miközben Putyin előtt hajbókoltak.

Jakab Péter szerint Putyin vagy Európa, háború vagy béke, rubel vagy euró lesz a kérdés április 3-án. Kifejtette, hogy a fizetés egyre kevesebbet ér, de még annak a kevésnek egy részét is elveszik az adóval, évente pedig harmincezren halnak meg azért, mert nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

A Jobbik elnöke úgy látja, 12 év után ott tartunk, hogy Magyarország miniszterelnöke egy háború, gazdasági válság kellős közepén „gyerekek nadrágjában turkál” és erről népszavaztat.

Egy igazi aberrált, tolvaj banda.

Jakab Péter szerint az uniós forrásokból rendezni lehetett volna a béreket, a nyugdíjakat, az egészségügyet, az oktatást, de stadionokat kaptunk helyette. Hozzátette: most is hatezer milliárd forint várja a kormányváltást, a jólét Magyarországának pedig a kormánypártok pénz- és hataloméhsége az akadálya.

Dömötör Csabát meglepte Jakab Péter a keleti–nyugati külpolitikával kapcsolatos állítása, itt a Jobbik EP-képviselőjének, Gyöngyösi Mártonnak a korábbi, Oroszországot méltató szavait idézte, valamint megemlítette, hogy a gyanú szerint a Jobbik egyik korábbi képviselője Oroszországnak kémkedett.

Az államtitkár nem érti, hogy Jakab Péter mit keres a baloldalon, ha érdekli a magyarok megélhetése, mert Márki-Zay Péter mondatai alapján nem támogatják a minimálbért, a 13. havi nyugdíjat, az árstopokat és a rezsicsökkentést sem.

Semmit sem felejtettek, semmit sem tanultak, ugyanazok az emberek jönnének és ugyanazt is csinálnák.

Dömötör Csaba nem tudja, hogy politikai gyengeségből vagy számításból, de Jakab Péter a Jobbik sorsát hozzákötötte a „megszorításmániás baloldalhoz”.

Önnek annyi mozgástere maradt, hogy kérheti magát a Gyurcsány-listára valahova Ferenc és Klára közé.

Tóth Bertalan (MSZP) szerint Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy ha „esélyed van megölni a riválisodat, nem gondolkozol, hanem megteszed”. A szocialista politikus szerint Orbán Viktor „nem ismeri a békét”, mindenkivel háborúzott, „lételeme a harc és a csatázás”. Kijelentette: Orbán Viktortól senki nem remélhet békét, pedig az emberek azt akarnak.

Tóth Bertalan szerint a kormányfőnek minden lehetősége megvolt arra, hogy Magyarországot megvédje a háború következményeitől. Ha Orbán Viktor tudta, hogy Putyin mire készül, akkor miért nem tett semmit sem a következményekre előkészülve, hogy például ne omoljon össze a forint – kérdezte a politikus, aki hozzátette: Orbán Viktor nem a magyar emberek érdekét védi, hanem „még most is Putyint szolgálja”.

Arról is beszélt, hogy minél előbb le kell hívni az uniós támogatásokat, de azok azért kerültek veszélybe, mert a kormány korrupt és sérül a jogállamiság. Tóth Bertalan arra is kitért, hogy „brutális infláció” van, félrebeszélés helyett pedig érdemi lépésekre van szükség, elértéktelenednek a családtámogatások is, brutálisan emelkedtek az árak.

Azt is mondta, hogy Orbán Viktor „a putyini mintát követve” leépítette a jogállamot, ugyanakkor béke akkor lehet, ha Putyin csatlósai eltűnnek. Tóth Bertalan hangsúlyozta: a kormányfőnek konkrét felelőssége van a mostani helyzet kialakulásában, április 3-án azonban „a szabadság ereje fogja megbuktatni a Fideszt”.

Válaszul Rétvári Bence államtitkár elmondta: a baloldal mindig rossz válaszokat talál a háború és béke kérdésében. Idézte Márki-Zay Pétert, aki arról beszélt korábban, hogy fegyvereket és katonákat küldene Ukrajnába.

Ez a béke vagy a háború hangja?

– kérdezte Rétvári, aki szerint az ellenzék a felelőtlenség hangján szól. Azt is mondta, hogy voltak sokféle viták a parlamentben, de mindig az volt a helyes álláspont, ha a béke mellett érveltek.

Idézte Fekete-Győr Andrást is, aki azt írta korábban, hogy az elrettentés politikájára van szükség Oroszországgal szemben, és fegyvereket kell felajánlani Ukrajnának.

Így őriznék meg a magyar emberek biztonságát?

– kérdezte ismét Rétvári.

Az államtitkár szerint lehet, hogy most a békéről beszélt Tóth Bertalan, de veszélyes mondatokat mondtak a szövetségesei, amellyel veszélyes konfliktusba sodornák az országot, pedig az a feladata, hogy a magyar emberek békében éljenek.

A baloldal még mindig jobban gyűlöli a jobboldalt, mint ahogy szereti az országát

– fogalmazott Rétvári, aki szerint az is a választás tétje, hogy Gyurcsány Ferencet elűzzék a magyar politikából.

Arató Gergely, a DK képviselője felszólalása elején arról beszélt, hogy közeleg a választás, a magyarok pedig felteszik a kérdést: hogyan jutottunk oda, hogy a forint a rubel kistestvére lett, sorok állnak a benzinkutakon, 12 év „orbáni pávatánc” 2022-ben a magyar külpolitika „nyaktörésével” végződött?

Ahol most vagyunk, az történelmi zsákutca.

Arató Gergely szerint középszerű kormányzással is történelmi előrelépést lehetett volna tenni az elmúlt 12 évben, de a Fidesz mást csinált, „először hatalmasak akartak lenni, majd utána gazdagok”, lerombolták a jogállamot és szabadságharcot hirdettek a szövetségeseink ellen, „az orosz diktátor trójai falovaként bomlasztottak az EU-ban”. 

Arató Gergely úgy látja, hogy a kormány két, egymástól távolodó széken próbált állni.

Kis terpesz, nagy terpesz, angol spárga, és aztán akkorát zakóztak, hogy az üzbég–magyar burgonyakutató központ adta a másikat.

A DK-s politikus hangsúlyozta, hogy Magyarország legnagyobb problémáját ma a Fidesz jelenti, és ha komolyan gondolnák, hogy nekik Magyarország az első, akkor el sem indulnának a választáson.

Rétvári Bence államtitkár válaszában Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének azt a részét idézte, amikor a kormányfő azt fejtegette, hogy nem tudnak mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetnek, illetve teljesen világos volt, hogy amit mondanak, az nem igaz.

A kormánypárti politikus a kormánypárti teljesítményeket összehasonlítva elmondta, hogy a baloldal elvette a 13. havi nyugdíjat, a mostani kormány visszaadta. Korábban 15-ször emelték a rezsit, a Fidesz először befagyasztotta, aztán csökkentette. Kitért az egészségügyi béremelésekre, az oktatáspolitikára, a kulturális dolgozók béremelésére és a rendőrök fegyverpénzére is.

Rétvári Bence megemlítette azt is, hogy a baloldal a családoktól mindig elvett, idén viszont visszakapták a befizetett adójukat.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin „titkos” megállapodásáról, a paksi bővítésről beszélt. Felidézte, hogy a szerződés minden részlete titkos volt, az LMP azonban hangos szirénázással próbálta megakadályozni a parlamenti szavazást.

Schmuck Erzsébet kijelentette: a titkos Orbán–Putyin-paktum hosszú évekre eladósítja az országot, veszélyes technológiához láncolja az országot, az évszázad legnagyobb hibája. Azt is elmondta, hogy az LMP népszavazást, tüntetést kezdeményezett a paksi bővítés ellen.

Az ellenzéki politikus sérelmezte, hogy az atomerőmű építése évek óta csúszik, mert az oroszok gyatra tervdokumentációt adtak le. Arra is kitért, hogy az oroszok Ukrajnában rakétatűz alá vették Európa legnagyobb atomerőművét. Schmuck Erzsébet hangsúlyozta: nem Putyin fogja megvédeni az ország biztonságát, hanem tőle kell megvédeni, a paksi bővítés több sebből is vérzik.

A politikus szerint, ha a Fidesz nyer, akkor bármi áron át fogják erőltetni ezt a beruházást, pedig a kormány legnagyobb hibája.

Schmuck Erzsébet azt mondta: kaptunk egy második esélyt, hogy áprilisban kezünkbe vegyük a sorsunkat, a paksi bővítést csak úgy lehet megakadályozni, ha leváltják a kormányt.

Akarunk-e eladósodni harminc évre egy olyan ország felé, amely lerohanja a szomszédunkat?

– tette fel a kérdést.

Schmuck Erzsébet napirend előtti felszólalására válaszul Süli János tárca nélküli miniszter elmondta: nem igaz, hogy nem volt előkészítve a paksi bővítés, csúsztatás, hogy eladósítaná az országot, az EU 3 évig vizsgálta a projektet, és inkább profitot fog hozni. A miniszter szerint az orosz hitel eltörleszthető, kiváltható majd.

A kormány elítéli az orosz–ukrán háborút, de nem tudnak ítélkezni, nem ismernek minden részletet, majd a történelem helyreteszi. A paksi bővítés biztosítani fogja a hosszú távú energiaellátást. Süli János azt is hangoztatta, hogy az atomenergia zöld besorolást kapott, a klímavédelmi célkitűzéseket nem lehet megoldani atomenergia nélkül.

Nincs más út, folytatjuk a beruházást

– jelentette ki Süli János.