A következő tíz évben meg fogja határozni a magyar közösség helyzetét az, hogy hány magyart regisztrálnak a népszámláláson – írta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Románia miniszterelnök-helyettese az MTI-hez eljuttatott március 15-ei üzenetében.

Akkora lesz a súlyunk, ahányan vállaljuk etnikai, anyanyelvi és felekezeti identitásunkat, ahányan vállaljuk magyarságunkat

– jelentette ki.

A magyarországi választásról szólva megemlítette: az elmúlt tizenkét évben az erdélyi magyar közösség mellett állt a magyar kormány. 

A választás tétje nem kevesebb, mint hogy az a kormány folytassa munkáját Magyarország élén, amelynek fontos az erdélyi magyarok ügye

– közölte.

1848. március 15-e történelmi pillanat volt, akkor született meg a modern Magyarország eszménye – közölték az LMP társelnökei kedden az MTI-vel.

Annak a Magyarországnak a jövőképe, ahol egyenlőek az emberek, ahol az egyéni szabadságjogok megkérdőjelezhetetlenek, ahol a jogállam őrködik az igazságosság fölött 

– fejtette ki közleményében Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté.

Felidézték: akkor ez még nem valósulhatott meg, mert 1849. június közepén mintegy 200 ezres orosz hadsereg tört rá Magyarországra.

Az erőfölény miatt fizikai értelemben Magyarország elvesztette a háborút, de végérvényesen és visszavonhatatlanul megszületett a magyar nemzeti identitás – hangsúlyozták, hozzátéve: „Szabadságharcunkat ugyan eltiporta az orosz horda, de legyőzni mégsem tudtak minket.”

Úgy fogalmaztak: „Hőseink üzenete kortalan, és a mai napig ott van szívünkben. Az ő álmaik a mi álmaink. Ők olyan Magyarországról álmodtak, amely szuverén, és önmaga rendelkezik saját sorsáról. Ők ilyen hazát akartak teremteni gyerekeiknek és ükunokáiknak, ahogy mi pedig ugyanilyen szabad és független országot akarunk hagyni leszármazottainkra.”

1848-hoz hasonlóan történelmi időket élünk:

Április 3-án arról döntünk, hogy a szabad világhoz akarunk-e tartozni, ahogy azt a 48-as hőseink is akarták, vagy továbbra is hozzádörgölődzünk az orosz véreskezű agresszív diktátorhoz

 – írta Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté.

Ő is 15 órától várja az ünneplőket, az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a Műegyetem rakparton tart beszédet.

Nicolae Ciuca román miniszterelnök a magyar közösség identitásának és értékeinek tiszteletben tartásáról biztosította a maga és kormánya nevében magyar nemzetiségű polgártársait kedden a március 15-ei üzenetében.

A kormány sajtóirodája által közzétett köszöntőjében Ciuca áldott ünnepet kívánt az ország magyar nemzetiségű polgárainak, és örömét fejezte ki azért a sokszínű egységért, amelyet az Európai Unióhoz tartozás jelent.

Úgy vélte, a világjárvány évei és azok a jelenlegi kihívások, amelyekkel együtt kell szembenézniük, még közelebb hozták egymáshoz a románokat és magyarokat, akik ebben a nehéz időszakban nemcsak az egymás iránti, hanem a háború elől az országba menekülő ukrán szomszédok és barátok iránti szolidaritásban is osztoznak.

Annak a toleranciának és harmóniának a jegyében, amelyre alapozva minden romániai kisebbség azonos alkotmányos jogokat élvez, ma alkalmunk van kifejezni nagylelkűségünket és hálánkat. Isten éltessen minden magyart Romániában és mindenütt a világon!

– zárta üdvözletét a román kormányfő az MTI összefoglalója szerint.

A KDNP frakcióvezetője az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte:

Háborúk, világjárvány, és a mindezek okozta gazdasági nehézségek közepette is irányban tartjuk a kormányrudat, soha nem szem elől tévesztve azt, hogy honnan jöttünk és merre is tartunk

– írta, hozzátéve:

Minden nemzet életében vannak olyan kiemelkedő pillanatok, amikor hősök születnek, akik önfeláldozásból, küzdeni tudásból, hazaszeretetből örök példát adnak az utókornak. 1848. március 15-e ilyen nap volt.

Az orosz állami televízió élő adásában történtekre utalva írt az ünnep kapcsán Facebook-posztjában Cseh Katalin, a Momentum EP képviselője.

1848 hősei szabad sajtót és a cenzúra eltörlését követelték Magyarországon. 174 évvel később ott tartunk, hogy az Orbán-rendszer a saját szolgálatába állította a sajtó jelentős részét, a putyini propaganda utolsó uniós szócsöve pedig a Fideszt évek óta kiszolgáló, idén 130 milliárd forint közpénzből működő magyar közmédia és a kormányhű sajtó maradt.

A zászlófelvonás után ingyenesen lehet megtekinteni a Szent Koronát az Országházban. Az 1848–49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 174. évfordulóján országszerte ünnepi rendezvényeket és demonstrációkat tartanak. Orbán Viktor miniszterelnök a Parlament előtt mondja el ünnepi beszédét, a közös listát állító ellenzéki pártok a Műegyetem rakparton, a Mi Hazánk Mozgalom pedig a Magyar Nemzeti Múzeum mellett tartja rendezvényét. 

A Várkert Bazár és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum egész napos programokkal várja a családokat. A nap folyamán ingyenesen lehet megnézni a Szent István-termet és a Hauszmann-sztori kiállítást, továbbá az Új világ született kiállítást is a Déli Palotákban, valamint a „Lészen ágyú” című tárlatot, amelynek központi témája Gábor Áron rézágyúja.

A programokról és a forgalomkorlátozásokról ebben a cikkünkben talál részleteket.

Az ünnep reggelén közzétett bejegyzésben a kormányfő délutáni beszédére utalt.
A miniszterelnök 15 órakor a Kossuth téren tart ünnepi beszédet, ide várják a Békemenet résztvevőit is.