A határozatlan ideig tartó pedagógussztrájk első három napja után szombaton a Kossuth téren gyűlnek össze a munkabeszüntetésben részt vevő tanárok és az őket támogató diákok, szülők, civilek, hogy ily módon is kifejezzék: az oktatásban radikális változásra van szükség.
Tanítani jó, tanítani menő, engedetlenkedni szabad, a sztrájk alapjog
– ez hangzott el a demonstráció végén, majd a jelenlevők csendben emlékeztek a háború áldozataira, békét kívánva a világnak és Ukrajnának.
ESÉLYEGYENLŐSÉG, TANSZABADSÁG, SZOLIDARITÁS!
– ezekkel a szavakkal lépett színpadra Nagy Ervin színész. A Tanár című sorozat főszereplője felolvasta a „12 felkiáltójelet” az oktatásért:
A budaörsi Illyés Gimnázium tanárai videóban mondták el, miért sztrájkolnak, Simkó Edit és Vörös István szülőként álltak ki a pedagógusok mellett.
Simkó Edit a Network című színházi előadásra utalva arra kérte a jelenlevőket, kiáltsák azt: „Nincs hatalmad felettem!”
Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke, a Fővárosi Közszolgáltatási és Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének tagja is támogatásáról biztosította a pedagógusokat.
Tanítani, tanulni csak szabadon lehet
– hangsúlyozta.
Veletek vagyunk, mellettetek állunk! – ezt már Székely Tamás, a Vegyipari és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke mondta, aki így zárta beszédét: bérrendezést, tiszteletet – hajrá, Magyarország, hajrá, pedagógusok!
A tanárok bére a garantált bérminimumot sem éri el
– ezt már Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének elnöke mondta, aki a parlamenti képviselők fizetésével vetette össze a pedagógusbéreket.
„Nem kérek én sem többet, csak mutassa meg az állam a jobbik arcát a pedagógusok felé” – zárta beszédét.
A háborúra való tekintettel fontolják meg a sztrájk felfüggesztését
– ezt kéri az Emmi a sztrájkoló pedagógusoktól.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Kossuth téren zajló rendezvény alatt küldte el közleményét az MTI-hez, amelyben úgy fogalmaztak: a kormány álláspontja szerint a tanárok követelései jogosak, azokkal a kormány is azonosulni tud, azonban arra kérjük a pedagógus-szakszervezeteket, hogy a háborúra való tekintettel – a mozdonyvezetőkhöz hasonlóan – fontolják meg a sztrájk felfüggesztését. Egyben köszönetüket fejezték ki a tanároknak, akiknek elsöprő többsége gondolta úgy, hogy nem a sztrájknak van itt az ideje háború idején.
„Követeljük, hogy a kormány teljesítse a pedagógusok követeléseit”
– mondta Zeller Judit, a TASZ jogásza.
Szabad országot, szabad embereket csak szabad tanárok tudnak nevelni. Olyanok, akik munkája nem rabszolgamunka, akik nem kizsigereltek. A sztrájk végső eszköz arra, hogy megmutassa, emberekről van szó, akiknek tudása, élete van, akit nem hallgattathat el az, aki hatalmasabb
– jelentette ki a TASZ jogásza.
Új sztrájktörvényt követelünk
– mondta beszédében Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Beszédét úgy zárta: „tartsatok ki, hogy Magyarországnak legyen jövője és önbecsülése.”
Elsőként Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja mondott beszédet.
A közoktatás már rég összeomlott, azt csak a pedagógusok hivatástudata tartja össze
– fogalmazott Nagy Erzsébet, hozzátéve: folytatják a tiltakozásokat, és elmondta, hogy jövő héten újabb, kreatív ötletekkel is jelentkeznek.
Március 16-tól határozatlan ideig tartó sztrájk indult az oktatási intézményekben. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a magasabb bérek és a munkaterhek csökkentésének reményében szervezte meg a munkabeszüntetést, mely minden eddiginél korlátozottabb keretek közt vehette kezdetét. A tanároknak a lehető legkülönfélébb megoldásokat kellett alkalmazni annak érdekében, hogy igazodni tudjanak a kormány február 11-i rendeletéhez, mely előírta többek közt, hogy a sztrájk idején az órák 50 százalékát, egyes esetekben 100 százalékát meg kell tartani.
Ennek ellenére országszerte állami és egyházi intézmények is beleálltak a sztrájkba, van, ahol szerdán, csütörtökön és pénteken sem tanítottak. Ahol erre nem volt lehetőség, ott szolidaritási rendezvényeket tartottak.
Az első napok tapasztalatai azt mutatták, hogy a diákok és a szülők részéről is nagy a támogatás, március 16-án a fővárosban a Kossuth téren és az Emmi épülete előtt közösen tüntettek a fiatalok. A beszédek közt azt kiabálták: „Fizessétek ki a tanárainkat!”, „Tanulni akarunk, tanítani ki fog?”, „Nincs pénz, nincs tanítás!”, „Tök mindegy, hogy bal vagy jobb, a sztrájk mindenhol alapjog”.
Arról, hogy milyen események vezettek a határozatlan ideig tartó pedagógussztrájkig – melyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a tanárok 13 százaléka vett részt – itt írtunk korábban.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)