Bár a választási kampányban a két nagy politikai tömb, a Fidesz–KDNP és az Egységben Magyarországért ellenzéki összefogás nagy hangsúlyt fektetett az egymás elleni vetélkedésre, a jövőre nézve konkrét célkitűzéseket is megfogalmaztak – Orbán Viktor a legfontosabb beszédeiben tett ígéreteket, míg Márki-Zay Péterék egy hivatalos programbemutató keretében tekintettek a jövőbe. Ígéretszámláló című kétrészes cikksorozatunk második felében a kormány és az ellenzék céljait gyűjtöttük össze.
„Előre menjünk, ne hátra”, „A választás tétje: háború vagy béke” – az elmúlt hetekben ezzel a két szlogennel kampányolt a Fidesz–KDNP.
A pártszövetség hivatalos választási programmal nem készült, Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban egy januári kormányinfón úgy fogalmazott, hogy szerinte az a fontos, mit tett a kormány az elmúlt 12 évben, „és aligha van olyan Magyarországon, aki ezt ne tudná”. Hozzátette: program tekintetében mindenkinek azt a beszédet ajánlja, amit a miniszterelnök 2021 novemberében a Fidesz tisztújító kongresszusán mondott.
Orbán Viktor itt általánosságban úgy fogalmazott:
(...) ha folytatjuk a polgári, kereszténydemokrata kormányzást, tíz év alatt újra hatalmas utat tehetünk meg, felléphetünk a fejlett országok közé, felszámolhatjuk a szegénység maradékát is, és egy zöld, egészséges, természeti kincseit és szépségeit megőrző, egészségesebb és hosszabb ideig élő emberek országa lehetünk.
Kiemelte, hogy eljutni a legjobbak közé egyáltalán nem reménytelen, „és a Fideszben tudják, hogyan kell megcsinálni, kell hozzá adócsökkentés, beruházások, egyetemfejlesztés, kutatás, innováció, a munka és a munkások nagyobb megbecsülése, vidékfejlesztés és még jobb kormányzati munka”.
A miniszterelnök konkrét intézkedéseket is megfogalmazott:
A miniszterelnök emellett a februári évértékelő beszédében is tett néhány ígéretet.
Ezek mellett az elmúlt hónapokban többször is elhangzott a kormány részéről az az ígéret, miszerint 2023-ban rendezik a pedagógusok bérét.
Székesfehérvári, kampányhajrát megnyitó beszédében Orbán Viktor azt mondta: ha nyernek, akkor négy békés, nyugodt és biztonságos évet nyer az ország. „Higgyék el, megéri” – tette hozzá.
A hatpárti ellenzék 2020 októberében döntött a közös programírás mellett. 2021 januárjában a Jobbik, a Momentum, az LMP, a Párbeszéd, az MSZP és a DK vezetői hat pontban rögzítették a közös kormányzás alapelveit. A szakpolitikai elképzeléseik bemutatását már decemberben megkezdték, de a végleges célkitűzéseket csak március 9-én ismertették „Csak felfelé! – Az emelkedő Magyarország programja” címmel.
Márki-Zay Péter a programbemutató eseményen úgy fogalmazott, hogy „itt az esély, hogy visszataláljunk a polgárosodáshoz és Európához”, ami a következőképpen lehetséges:
Cikksorozatunk első részében a négy, országos listát állító, parlamenti bejutásért küzdő párt – a Mi Hazánk, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Megoldás Mozgalom és a Normális Élet Pártja – célkitűzéseit gyűjtöttük össze.
Az országgyűlési választásokat április 3-án tartják, az erről szóló cikkeinket itt találja.
Itt pedig olvashatja az Index választási mellékletét friss adatokkal, hírekkel, interaktív térképpel kiegészítve. Vasárnap pedig kövesse velünk percről percre az eredményeket!
(Borítókép: Index)