A háború által traumatizálódott ukrán menekültek tömegeit első körben fogadó kelet-európai országok – többek között Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – egyértelmű, hogy nem rendelkeznek a válság kezeléséhez szükséges kapacitásokkal. Legalábbis ha a háború elől menekülők mentális szükségleteit nézzük – állapítja meg a témát alaposan körüljáró cikkében a Politico.

Miután ukrán menekültek milliói érkeztek az utóbbi hat hét folyamán is Kelet-Európába, hátrahagyva eddigi életüket, otthonukat, szeretteiket, teljesen érthető, hogy közülük sokaknak komoly mentálhigiénés támogatásra lenne szüksége.

Olyan szakemberekre, pszichológusokra, pszichiáterekre, akik segítenek nekik feldolgozni a háborúval és a meneküléssel járó fájdalmas traumákat, a depressziót, a szorongást, valamint a poszttraumás stressz szindrómát, az úgynevezett PTSD-t.

A lap riportja rámutat, hogy az ukrajnai menekültek olyan országokba érkeznek, amelyek hagyományosan híján vannak a segítő szakembereknek, valamint a pszichés jóllétet, a mentális egészséget támogató szolgáltatásoknak. Hiszen a szocializmus évtizedeiben például a trauma és a depresszió nem létező jelenségek voltak a régióban.

A közép-kelet-európai rendszerek, köztük a szlovák, a lengyel és a magyar eleve már az adott országban jelentkező terhelést is alig bírják, különösen a szorongásos tüneteket magával hozó, azokat még inkább felerősítő pandémia után. A többi egészségügyi dolgozóhoz hasonlóan a régió mentális segítő szakemberei szintén már eleve szenvednek a kiégéstől és a túlhajszoltságtól.

A jelenlegi válság a válság válsága

– fogalmazta meg Natasha Azzopardi Muscat, a WHO európai régiójának egészségpolitikáért felelős igazgatója.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság becslése alapján eddig közel 5 millió ember menekülhetett el Ukrajnából a háború elől, többségük Kelet-Európába. A Nemzetközi Migrációs Szervezet testvérügynökség szerint legalább 7 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására.

A WHO már dolgozik a mentális elsősegélynyújtás kialakításán, első körben tájékoztató, információs anyagokat állítottak össze iskolák, valamint szociális munkások számára, hogy egyfajta kezdeti puffert biztosítsanak. 

Ez nagy eséllyel nem lesz mindenkinek elég – magyarázza Azzopardi Muscat, aki második lépésként a fokozott kockázatnak kitett személyek azonosítását jelölte meg, akiknek az ellátórendszerre és azon belül komolyabb pszichológiai segítségnyújtásra lenne szükségük. 

Jelenleg nincsenek olyan pszichoszociális szolgáltatási kapacitásaink, amelyek maguknak a szlovákoknak elegendőek lennének. Ezek után esélyünk sincs, hogy lefedjük az ukrán menekültigényeket – mondta el Andrej Vršanský, a szlovák mentális egészségért liga vezérigazgatója. 

A helyi civil szervezet vezetője szerint a több mint 300 ezer ukrán menekültet befogadó 5 és fél milliós lakosságú Szlovákiában mindössze 45 gyermekpszichiáter jut a teljes országra. Átlagosan három hónapot kell várni, míg valaki bejut egy pszichiáterhez. Az arányok Lengyelországban sem jobbak a mentális terület, a pszichés ellátás elhanyagoltsága miatt.

Az Európai Bizottság azt javasolta a tagországoknak, hogy ismerjék el az ukrán segítő szakemberek képesítését, amely lehetővé tenné számukra, hogy mielőbb csatlakozhassanak a fogadó ország egészségügyi szolgálataihoz. A hét elején a bizottság 9 millió eurós uniós támogatást jelentett be a témával foglalkozó helyi civil szervezetek számára, traumafeldolgozás és tanácsadás biztosítására.

Ugyanakkor a neheze még hátravan. A szakértők szerint a menekültek egyelőre túlélő üzemmódban működnek, ami azt jelenti, hogy egyelőre alapszükségleteik biztosításával vannak elfoglalva, köztük azzal, hogy alkalmazkodjanak, megszokják új környezetüket. A mentális felépülés és a traumafeldolgozás folyamata majd csak akkor kezdődhet el igazán – ha egyáltalán elkezdődik –, amikor szállást találtak maguknak, a gyerekeknek pedig óvodát, iskolát. 

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő cikkünket ITT találja.

(Borítókép:  Nikolay DOYCHINOV / AFP)