Az április 3-i országgyűlési választás ellenzéki kudarca után ismét napirendre került Gyurcsány Ferenc hatása és szerepe a magyar politikában. Bírálói szerint olyan tehertétel az ellenzék számára, akivel nem lehet választást nyerni. A Demokratikus Koalíció elnöke másképp látja, és azt üzente: „Akarjatok Gyurcsányok lenni!” Elemzőket kérdeztünk arról, hogy mit akart ezzel a DK vezetője mondani, illetve valóban tehertételt jelent-e az ellenzéknek.
A Nézőpont Intézet legfrissebb kutatása szerint az aktív szavazók többsége úgy véli, Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc egyaránt felelős az ellenzéki összefogás választási kudarcáért. A 21 Kutatóközpont megbízásából az Iránytű Intézet által készített kutatás megállapította, hogy az ellenzéki választók háromnegyede szerint Gyurcsány Ferenc visszavonulása javítana a kormányváltás esélyein. Az Iránytű Intézet április 8. és 13. között végzett kutatásából pedig az derült ki, hogy a népszerűségi sorrendben a DK elnöke hátul kullog.
Az eddigi szövetségesei köréből is érkező kritikák mellett ugyanakkor Gyurcsány Ferenc a legnagyobb frakcióval rendelkező ellenzéki párt vezetője. Az előző ciklust kilenc képviselővel zárta a Demokratikus Koalíció, most 15 képviselővel alakíthat parlamenti frakciót.
Léteznek példák a túlélésre is: Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban is hányszor elhangzott, hogy egy politikai hulla. Aztán még mindig itt jár-kel, él és virul, éppen a legnagyobb ellenzéki frakció vezetője lesz
– fogalmazott Török Gábor politikai elemző a Magyar Hangnak adott, választást értékelő interjújában.
Gyurcsány Ferenc a DK választás utáni politikai tanácskozásán kitért az őt ért támadásokra és saját politikai szerepére.
Legalább egy évtizede visszatérő toposz, téma, jellemzés az ellenzék politikájára, hogy ezek, mármint hogy mi a Fidesz kottájából játszunk. Akik foglalkoznak politikával, azok értik, hogy ilyenkor miről beszélnek. De akkor legyen világos! A gyurcsányozás, az a Fidesz narratívája
– fogalmazott a DK elnöke, aki azt is kifejtette: a Gyurcsány valójában egy magatartás, egy viselkedést leíró jelző, vagyis azt jelenti, hogy küzd és kitartó, továbbá egy „viszonylag sikeres” pártot is szervezett.
Azt mondom, hogy ne védekezzetek. Mást ajánlok: akarjatok Gyurcsányok lenni! Higgyétek el, a politikában többre megyünk ezzel, legalábbis a mi oldalunkon. Akarjatok küzdeni, nem feladni, velük szembemenni, kitartani, pártot építeni, nem hátrálni! Ezért mondom, hogy legyetek Gyurcsányok
– jelentette ki Gyurcsány Ferenc.
A pártelnök szerint ha ő és Dobrev Klára lemondana, illetve feloszlatnák a DK-t, akkor is mindenki Gyurcsány lenne, aki életében egyszer már látta őt képen.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint tizenhat évvel a 2006-os őszödi beszéd után és tizenkét évvel a 2010-es kormányváltás után Gyurcsány Ferenc továbbra is megkérdőjelezhetetlenül tehertételt jelent az ellenzék számára.
„Gyurcsány Ferenc népszerűtlensége változatlanul magas: 80-90 százaléka a magyaroknak a közéletből való távozását akarja, sőt a tendencia enyhén növekvő” – fogalmazott az elemző az Indexnek. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a DK elnöke megkérdőjelezhetetlenül a legnagyobb stratégiai érzékkel és az egyik legjobb retorikai készséggel rendelkezik az ellenzéki oldalon.
Kovács János politikai elemző szerint több oka is van annak, hogy Gyurcsány Ferenc egy rendkívül megosztó politikus, még az ellenzéki érzelmű választók körében is.
Egyrészt a Gyurcsány-korszakhoz való viszonyulás alapvetően negatív azok körében, akik életkoruk, politikai eszmélésük okán vissza tudnak nyúlni a 2006-os országgyűlési választást követő politikai eseményekhez, illetve a jóléti rendszerváltás csődjéhez. Másrészt a Fidesz–KDNP mindent megtett azért, hogy a hazugsággal és a megszorításokkal összefonódó gyurcsányi örökség ne alvadjon meg az emlékezetben
– mondta az Indexnek a szakértő, aki hozzátette: a Gyurcsány-korszak és a Nemzeti Együttműködés Rendszere valójában egymás politikai antitézisei.
Kovács János is úgy gondolja, hogy Gyurcsány Ferenc az egyik legnagyobb politikai túlélő, mellette a többi, ellenzéki pártelnök pusztán epizódszereplőnek tűnik. „Ez önmagában politikai teljesítmény, ugyanakkor lakmuszpapírja is annak, hogy az ellenzék képtelen megújulni” – jelentette ki.
Lehet-e különbséget tenni a 2010 előtti és a 2010 utáni Gyurcsány Ferenc között? Mráz Ágoston Sámuel szerint, mivel a népszerűtlensége 2006 óta egyre csak növekszik, e téren 2010 nem éles cezúra, a stratégiai céljai alapján azonban több szakaszhatár is húzható.
2009-ig a kormányon maradás, 2010-ig a személyes politikai túlélés, 2014-ig a pártalapítás és annak túlélése, 2018-ig az önálló párt saját frakciója, 2022-re pedig a baloldali dominancia, illetve az elsőrangú szerep volt a cél. Ezek a szakaszok mind-mind más Gyurcsány-szerep-felfogást, és így más-más Gyurcsány Ferencet tettek szükségessé
– részletezte a Nézőpont Intézet vezetője.
Kovács János úgy látja, Gyurcsány Ferenc politikai brandje nagyon nehézkesen újraértelmezhető, szerinte nem beszélhet úgy „a köztársaság visszaállításáról”, hogy közben a 2010 utáni, új közjogi rendszer genezise kapcsán felvállalja a saját kormányzásának közvetlen felelősségét.
A mai Gyurcsány Ferencet taktikusabb, tapasztaltabb hatalomtechnikusnak tartja, mint a 2010 előttit, „a dinamizmusából, karizmájából azonban sokat veszített”. Az elemző szerint ezt megérezték azok az ellenzéki politikusok is, akik az ő stílusjegyeit próbálták fiatalos lendülettel imitálni.
Mráz Ágoston Sámuel éppen Gyurcsány Ferencnél látja azt, hogy az „örök fiatalt” próbálja játszani, abban bízva, hogy „a politikai memória nélküliek körében növelni tudja támogatottságát, de ezt kutatások nem támasztják alá”. A Nézőpont Intézet vezetője szerint az önkritika és a drasztikus szakítás a múlttal lehetne Gyurcsány Ferenc számára a másik stratégia, de „ez rizikós, és ezért ritkán választott eljárás”.
Kovács János úgy véli, változhat egy politikus megítélése, noha a mediatizált tömegdemokráciák korában, ahol „az internet nem felejt”, mindig elő lehet húzni, fel lehet melegíteni korábbi bűnöket és botlásokat.
Gyurcsány Ferenc sosem húzott éles cezúrát a 2010 előtti és az azt követő politikai tevékenysége közé, nem kért bocsánatot azokért a hibákért, amelyeket politikai ellenfelei – és szövetségesei – szüntelenül számonkérnek rajta, sőt ezekből megpróbált erényt, csoportidentitást, közösségépítő erőt kovácsolni a szembenézés, a szenvedélyesség és a szívósság toposzaival
– emelte ki az elemző. Ezzel kapcsolatban azt is hozzátette: Gyurcsány Ferenc egyszerre haszonélvezője – a saját követői körében – és elszenvedője – össztársadalmi szinten – annak a körülménynek, hogy személye szimbólummá vált.
Ő maga ez ellen nem is kíván harcolni, sokkal inkább ügyes politikai manőverekkel igyekszik pártjának az ellenzéki oldalon megkerülhetetlen szerepét biztosítani, illetve a nyilvánosság előtt előretolt politikai szereplők, függő szövetségesek által saját befolyását erősíteni az ellenzéki stratégiaalkotásban, döntéshozatalban
– mutatott rá Kovács János.
Kitérve rá, hogy a Demokratikus Koalíció vált az ellenzék legerősebb pártjává, Mráz Ágoston Sámuel az Indexnek azt mondta: Gyurcsány Ferenc ügyes taktikus, okos politikus és az egyetlen az ellenzéki oldalon, akinek világos stratégiája volt.
Azt akarta, hogy a DK legyen a legnagyobb ellenzéki párt, és olyan választókerületekben szerzett indulási jogot DK-s jelölt, illetve annyi befutó listás helyet tudott elnyerni, amellyel ez biztosítható volt. Abszurd volt, de igaz: a DK úgy is nyert 2022-ben, hogy az ellenzék veszített
– jelentette ki a Nézőpont Intézet vezetője.
Kovács János is úgy véli, hogy Gyurcsány Ferenc magas elutasítottsága mellett is professzionális politikus és tapasztalt pártszervező. Ellenzéki versenytársai ehhez képest többé-kevésbé lelkes amatőrök, akiknek gyakran lehetőségük sincs arra, hogy több cikluson át építkezzenek.
Gyurcsány valóban egy ballaszt az ellenzék megújulása szempontjából, ugyanakkor egy levághatatlan tőkesúly is, amely nélkül az ellenzék hajója felborulna
– jegyezte meg az elemző.
Mráz Ágoston szerint nem képzelhető el egy Gyurcsány Ferenc nélküli Demokratikus Koalíció, de azt is elmondta, hogy e téren nem a nyilvános pozíciót, hanem mindig a valódi befolyást kell vizsgálni. A hivatalos posztról való lemondás ugyanis elképzelhető, a befolyás fenntartása mellett, a DK-n belül ez észszerű is, „a DK-támogatók a magyar társadalom azon minoritásából kerülnek ki, akik szeretik Gyurcsány Ferencet”.
Kovács János hasonlóan vélekedik, mint a Nézőpont Intézet vezetője: egyelőre nehezen képzelhető el egy Gyurcsány-mentes DK.
Gyurcsány még nem fáradt bele a politikába, láthatóan ambicionálja őt, hogy a DK-t a többi ellenzéki szereplő fölé emelje, utat mutasson a jelenleg önmagukat marcangoló, a felelősséget kenegető, a jövőbeni együttműködés formájában bizonytalan »összefogáspártoknak«, miközben tudja, hogy a legnagyobb »tortaszelet« birtokában szövetséges-ellenfelei hiába beszélnek az ellenzék »gyurcsánytalanításának« szükségességéről
– fejtette ki az elemző.
A Demokratikus Koalíció politikai tanácskozásán Gyurcsány Ferenc azt állította, hogy megfontolta, de el is vetette annak a lehetőségét, hogy hátralépjen a politikától. Mindkét elemző megkérdeztük arról, hogy a DK elnöke mit akart azzal mondani, „akarjanak Gyurcsányok lenni”, és mit jelentene, ha az ellenzéki oldalon – úgymond – még több „Gyurcsány” lenne.
Gyurcsány tudta, hogy divatja lesz annak, hogy rákenjék a választási kudarcért a felelősséget. Beszéde az erre való felkészülés és az előre megformált válasz jegyében készült. Ő lényegében Márki-Zay politikai kudarcát hangsúlyozta, és a gyurcsányi stratégiát állította be sikerreceptként. A választások óta eltelt három hétben egy gyurcsányista és egy Gyurcsány-kritikus ellenzéki gyűjtőpárt képe bontakozik ki – a Mi Hazánkon túl –, de kialakulásuk és megerősödésük hosszú, talán a 2024-es választásokon is túlmutató küzdelem lesz
– válaszolta Mráz Ágoston Sámuel.
A DK elnöke egyfajta idolként, a demokratikus ellenállás, az európai magyarok vezéregyéniségeként tekint önmagára. Ez hasonló váteszszerep, mint amit Márki-Zay Péter is megpróbált magára ölteni – jóval ügyetlenebbül, kevesebb politikusi tapasztalat mellett, bízva az újdonság ígéretében
– fogalmazott Kovács János.
Az elemző szerint mivel a konkurens ellenzéki pártok javarészt nélkülözik a figyelemfelkeltő, inspiráló erővel ható, legalább egy-egy választói szegmens szintjén hitelesnek, kompetensnek tartott szereplőket, így a „Gyurcsányokká” válás ajánlata valójában ennek a piaci űrnek a betöltéséről szól.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)