A kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná hazánk energiabiztonságát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Kazahsztánban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető kazah kollégájával, Muhtar Tileuberdivel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy bár Magyarország minden szankciós csomagot megszavazott eddig az Európai Unióban,
ennek ellenére folyamatosan „igazságtalan és igaztalan” támadásokkal kell szembenéznie.
„Ennek persze egyik oka lehet az, hogy mi őszintén beszélünk arról, hogy hazánk energiaellátásának biztonságát nem vagyunk hajlandók feladni” – emelték ki a nyilatkozatát a külügyminiszternek.
Mi ezt a kérdést kizárólag a magyar nemzeti érdek szempontjából nézzük. Nem érdekel minket, hogy keleten vagy nyugaton erről mit gondolnak, jót vagy rosszat. Ez egy valós ellátásbiztonsági kérdés számunkra, hiszen jelenleg fizikailag lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot
– nyilatkozta Szijjártó Péter. Aki arról is beszámolt, hogy jelenleg a magyar kőolaj-felhasználás mintegy 65 százaléka érkezik Oroszországból a Barátság nevű vezetéken keresztül, ez napi 20 ezer tonna vásárlását jelenti, és nem állnak rendelkezésre alternatív szállítási útvonalak ezen mennyiség pótlására.
Nem szavazunk meg olyan szankciókat, amelyek a földgáz vagy kőolaj Oroszországból Magyarországra történő szállítást ellehetetlenítené. Ez nem egy politikai döntés, mert minket nem érdekel, hogy mit gondolnak rólunk vagy a döntésünkről – sem keleten sem nyugaton – hanem ez egy valós ellátásbiztonsági kérdés számukra. Hiszen jelenleg fizikailag lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot.
– fogalmazott Magyarország külügyminisztere.
Majd kiemelte, hogy az adriai vezeték horvátországi szakaszán jelentős kapacitásszűkület van, és jelentős beruházást igényelne az infrastruktúra fejlesztése, márpedig azt sem tudni, hogy Zágráb ezt akarja-e, s ha igen, akkor mennyi idő alatt tudná megvalósítani.
Ennélfogva aztán, hogy van ez a külső, rajtunk kívül álló körülmény, még csak el sem jutottunk addig, hogy arról beszéljünk, hogy a magyarországi finomító technikai átállítása egy más típusú kőolajra milyen hosszú időt venne igénybe, és hány száz millió dollár beruházást kellene ennek érdekében végrehajtani
– fogalmazott a sajtótájékoztatón a tárcavezető.
A miniszter kifejtette, hogy Magyarország támogatja
az európai energiaellátás diverzifikációját,
sokat is tett ezért, például jelentősen megnövelte kazahsztáni kőolajimportját, mára a teljes felhasználása 16 százalékát fedezi ebből a forrásból. Viszont szerinte látni kell, hogy ezt is csak Oroszországon keresztül lehet Magyarországra szállítani, amit az esetleges szankciók ugyancsak ellehetetlenítenének. Azt kell megérteni, hogy
nincsen alternatív szállítási útvonal. Nem tudjuk pótolni ezt a mennyiséget semmilyen módon. Ugyanis az Adriai vezeték a Horvátországi szakaszán jelentős kapacitás szűkület van.
– Szijjártó Péter szerint.
Ahogy hétfőn beszámoltunk róla, eddig nem fogadtunk el semmilyen embargót. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az RTL Híradónak úgy nyilatkozott, hogy a „mi álláspontunk teljesen egyértelmű: Magyarország energiabiztonságának garantálása a kormány feladata és kötelessége. Természetesen ezt mindvégig tiszteletben fogjuk tartani, és ennek meg is fogunk felelni.”
A tárcavezető elmondása szerint világossá tették, hogy Magyarország kőolaj- és földgázellátását korlátozó intézkedéseket nem fognak megszavazni, és egyelőre senki sem tett le semmilyen előterjesztést az olajembargóra vonatkozólag.
Az előkészületek kétségtelenül zajlanak Brüsszelben, és erről mi világossá tettük az álláspontunkat, amiben nincsen változás. Tehát mi a Magyarország kőolaj-, illetve földgázellátását veszélybe sodró javaslatot nem tudunk megszavazni
– tette hozzá Szijjártó Péter.
(Borítókép: Szijjártó Péter / Facebook)