Jakab Péter szerint az igazság azért is nagyon fontos dolog, mert aki nem ismeri, az hajlamos téves döntéseket hozni.

Önökkel ez történt, elhitték azt a kormányzati hazugságot, hogy ma egy átlag magyar munkavállaló havi több mint félmillió forintot keres.

A Jobbik elnöke szerint ezért azt gondolták a kormányoldalon, hogy agyon lehet adóztatni az embereket, és még a dráguló élelmiszert is ki tudják fizetni.

A frakcióvezető arra szólította fel a kormánypárti képviselőket, hogy menjenek ki az emberek közé, beszélgessenek velük, igaz-e, hogy egy átlag magyar melós havi több mint félmillió forintot keres. Ő több száz településen tartott utcafórumot, az emberek nem arról számoltak be, hogy „hű, de jó az élet”, hanem arról, hogy egyre nagyobb a kilátástalanság, sokan kevesebb mint 160 ezer forintot visznek haza.

Jakab Péter a benzint és gázolajat terhelő adók radikális csökkentését, valamint az alapvető élelmiszerek áfájának elengedését javasolja.

Dömötör Csaba a válaszát azzal kezdte, hogy Jakab Péter úgy folytatja, mintha mi sem történt volna, mintha nem futott volna bele a Jobbik egy óriási kudarcba.

Az államtitkár kifejtette: a megélhetést alapvetően egy háborús helyzet befolyásolja, már előtte is óriási áremelkedési hullámot láttak, egy elhibázott szankciós politika csak rátehet erre, ezért közös érdekük, hogy ne lépjenek életbe olyan intézkedések, amelyek nekünk jobban fájnak, mint Oroszországnak.

A kormánypárt politikus felsorolta az intézkedéseiket: kamatstop, benzinárstop, a rezsicsökkentés fenntartása, élelmiszerárstop, ezeket az ellenzék nem támogatta. Ahogy nem támogatták a családi adó-visszatérítést és a 13. havi nyugdíj visszaépítését sem. Az áfacsökkentésről elmondta: a sertéshúsnál, a nagy testű élő állatoknál, a baromfihúsnál és a friss tejnél is volt áfacsökkentés, a Jobbik ezeket nem támogatta.

Ha lenne a komolytalanságnak zászlaja, az a Jobbik-frakció felett lengedezne.

Dömötör Csaba kijelentette: a hatalom a népé, a kudarc a Jobbiké, a felelősség személyesen Jakab Péteré. Az államtitkár végül jelezte: várják a tájékoztatást a jobbikos zaklatási ügyről.

Gelencsér Ferenc (Momentum) napirend előtti felszólalásában elmondta: három hete, hogy országgyűlési képviselő, az elmúlt három heti tapasztalatait azonban úgy tudná összefoglalni, hogy „jaj”.

Azért gondolja így, mert nem látja, hogy érdemi, szakmai viták folynának a parlamentben. Arról is beszélt, hogy a kormányoldal szerint a Gyurcsány-Soros-Brüsszel háromszög ügynöke, miközben mindkét dédnagyapja harcolt az első világháborúban, a nagyapja pedig a második világháborúban, a családja nemzedékeken át küzdött ezért a nemzetért. Gelencsér Ferenc hangsúlyozta: ezt szeretné folytatni a parlamentben is, ha adnának teret az érdemi párbeszédnek, a kormány azonban rossz irányba vitte az országot, „képzeletbeli ellenségeket gyárt”.

A politikus szerint a Momentum mindent kész örömmel támogatni, ami az országot építi, kiemelte a párbeszéd és a másikra való odafigyelés érdemi igényének szükségességét.

Dömötör Csaba államtitkár örül neki, hogy a képviselő részt vesz a parlamenti munkában. Emlékeztetett rá, hogy korábban a Momentum azt se tudta eldönteni, hogy részt vesz-e a parlamenti munkában és mindenféle követeléseket fogalmazott meg.

Az államtitkár szerint a Momentum ne várjon azért tapsot, mert a képviselői bejárnak dolgozni a parlamentbe, hiszen ez a dolguk. Dömötör Csaba szerint a momentumosok ne a kormányon kérjék számon a politikai stílust, hiszen az ellenzéki párt is részt vett az O1G üzenetének terjesztésében. Felidézte, hogy a Momentum politikusa (Fekete-Győr Andrásra utalt) rontott be egy szerkesztőségbe, amikor nem tetszett neki a cikk, amit róla írtak, más alkalommal meg füstgránátot dobott a rendőrökre egy demonstráción.

Gyurcsány Ferenc szerepvállalásával kapcsolatban elmondta: egy oknyomozó cikkből kiderült, hogy a DK elnök adja az ütemet a baloldalon, „senior pártelnök”, ő „a rendszergazda”.

Dömötör Csaba szerint abba jobb nem is belegondolni, mi lett volna ha a baloldal választást nyert, a hatalom azonban valóban a népé, és a baloldalnak piros lapot adtak a választók április 3-án.

Kunhalmi Ágnes a pedagógusoknak szentelte felszólalását, és elmondta: radikálisan csökkent a szakma önállósága, romlott az anyagi és erkölcsi megbecsülés, miközben a munkaterheik, a nem pedagógiai munkával töltött munkaóráik növekedtek, és felgyorsult a pályaelhagyás.

A szocialista politikus szerint országos és rendszerszintű a pedagógushiány, több mint tízezren hiányoznak a rendszerből, és emelkedik az átlagéletkor is. Kunhalmi Ágnes úgy látja, az a „csodafegyver”, amit a kormány kínál, a rendteremtés, nem segít ezen a problémán, a másik csodafegyver a bér, amivel meg lehetne állítani a pályaelhagyást.

Kunhalmi Ágnes a pedagógusbérek minimum 50 százalékos azonnali emelését követelte, valamint a szocialista frakció javaslatai közé sorolta a pedagógusok vetítési alapjának minimálbérhez kötését és azt is, hogy a közelgő pedagógusnap alkalmából minden pedagógus százezer forintos Erzsébet-utalványban részesüljön.

Rétvári Bence államtitkár azzal kezdte válaszát, hogy „amikor önök ilyen lelkesen beszélnek a pedagógusok mellett, az embernek mindig eszébe jut, hogy mit tettek önök”.

Az államtitkár szerint fontos, hogy a pedagógusok anyagi biztonságára minél több figyelem irányuljon, amikor járvány volt, és a világ minden országa nehézséggel küzdött, a kormány 2×10 százalékos emelést hajtott végre a pótlékkal, miközben 2010 előtt elvettek a pedagógusoktól.

Rétvári Bence megjegyezte, ha a gazdaság jobban teljesít, a 10 százalékosnál magasabb is lehet a béremelés. A kormánypárti politikus emlékeztetett: a baloldali kormány tandíjat vezetett be a pedagógusképzésre, iskolákat zártak be és pedagógusokat bocsátottak el.

Dúró Dóra (Mi Hazánk) „Szívhangtörvény: esély a magzatnak, hogy az utolsó szó jogán életében egyszer kommunikálhasson az édesanyjával” című, napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy Magyarország Alaptörvénye kimondja: a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg, de ez egy „üres mondat a gyakorlatban”, keményebben fogalmazva pedig „hazugság”.

Dúró Dóra hozzátette: a fogantatástól kezdve a magzat él. Mikor jön létre az élet? – tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta: a fogantatás pillanatában.

A képviselő elmondta: a magzatoknak ugyanannyi méltósága van, mint bárkinek, de most még sincsen. A Mi Hazánk ezért azt javasolja, hogy valóban legyen joguk az élethez. Dúró Dóra szerint minden egyes megfogant magyar gyermek közkincs. Egy felmérésre hivatkozva arról is beszélt, hogy a nem kívánt terhességekből is kívánt gyermek születik, ugyanis azok, akik mégsem végeztek abortuszt, egy év múlva már azt mondják, hogy ez volt a jó döntés.

Dúró Dóra kijelentette: az anyákat is fel kell szabadítani, érezniük kell, hogy van más lehetőség az abortusz helyett, érezniük kell a politika és a kormány támogatását. A Mi Hazánk javaslata egyébként az, hogy az édesanya hallgassa meg a gyermek szívhangját, mielőtt az abortuszt elvégezné. A politikus hangsúlyozta, hogy az abortusz még mindig vezető halálok, minden ötödik megfogant gyermek áldozata az abortusznak.

Rétvári Bence államtitkár kijelentette: az ember életében a legnagyobb ajándék a gyermek. Majd hosszasan azt részletezte, hogy a kormány 2010 óta a családbarát szemléletet tette a legfontosabbá, és minden mutatóban eredményeket hozott az elindított családbarát politika.

Berki Sándor első parlamenti felszólalását azzal kezdte, hogy megtiszteltetés képviselőnek lenni, és roma származású politikusként elsődleges feladatának a roma társadalom ügyét, a vidéki emberek és szűkebb hazájának képviseletét tartja.

A Párbeszéd politikusa szerint ígéretesnek tűnik a kormány romastratégiája, de az a kérdés, hogy ebből mi fog ténylegesen megvalósulni, és mi marad ígéret. Berki Sándor úgy látja, hogy a valóság drámai képet mutat a cigányság helyzetéről, a valódi eredményekhez pedig felajánlotta az együttműködést, és azt kérte, hogy hagyják a múlt viszályait, forduljanak a jövő felé, mert a romaügynek felül kell emelkednie a pártpolitikán. A Nógrád megyében egyéni mandátumot nyert képviselőkkel is szoros együttműködést tervez, és hangsúlyozta: minden jobbító szándékú javaslat esetén számíthatnak a támogatására.

Kontrát Károly államtitkár elfogadta Berki Sándor együttműködési szándékát, és jelezte: fontosnak tartják, hogy együtt dolgozzanak a romák felzárkóztatásának érdekében. A kormány stratégiája célul tűzi ki többek között a munkaerőpiaci integráció erősítését, az esélyteremtő oktatáshoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a területi egyenlőtlenségek csökkentését. Az államtitkár a felzárkóztatást nemzeti ügynek nevezte.