A miniszterelnök saját bevallása szerint minden héten kijelöl egy napot, amit csak olvasásra fordít, hogy megértse ellenfeleit és az egyre bonyolultabb világot. Összegyűjtöttük, hogy mely könyveket olvasta vagy olvassa Orbán Viktor.
A CPAC Hungary konzervatív konferencián tartott beszédében a miniszterelnök 12 pontot nevezett meg a siker receptjeként.
A recept elkészült. Magyarország az a laboratórium, ahol a progresszív dominancia ellenszerét kikísérleteztük. Mi már levettük a laboratóriumi orvosi köpenyt, Magyarország most tavasszal megkapta a negyedik dózist, és jelentem: a beteg teljesen meggyógyult
– fogalmazott Orbán Viktor, aki azt is elmondta, hogy a tizenkét pontból álló recept nyílt felhasználású, szabadon elvihető, a tizenkettes „a magyar szabadságharcosok szerencseszáma”.
Nyolcadik pontnak az olvasást nevezte meg: mindennap olvassunk.
„A book a day, keeps the defeat away. Tudom, hogy ez furcsán hat. Nem vagyok tudós ember, de a helyzet az, hogy a bonyolult dolgok megértésére és átadására a könyveknél eddig még nem találtak fel jobb eszközt. A világ pedig egyre bonyolultabb, időt kell rá szánni, hogy megértsük. Például én magam minden héten kijelölök egy napot, amit csak olvasásra fordítok. Az olvasás abban is segít, hogy megértsük, mit gondolnak ellenfeleink, és hol hibázik az ő észjárásuk. Ha ez megvan, a többi már csak technikai munka. Le kell fordítani mindezt a hétköznapi cselekvés és a politikai kommunikáció nyelvére. Igaz, hogy a spin doctor egy hasznos állatfajta, de megérteni a problémát, nekünk, politikacsinálóknak kell” – fejtette ki Orbán Viktor.
Az Index korábban közölt már cikkeket arról: a miniszterelnök mit olvas, vagy mit lehet tudni arról, hogy mely szerzőket részesíti előnyben. Maga Orbán Viktor is ajánlott már könyveket a Facebook-oldalán, vagy az általa megosztott fotókról derült ki, hogy milyen műveket tart a keze ügyében, milyen szellemi táplálékot választ magának kikapcsolódásként.
Az Index 2017-ben járta körül részletesen a nemzetközi hírnevet szerző Yuval Noah Harari műveit, amelyek állítólag nagy hatással voltak Orbán Viktorra. Az izraeli történész neve azóta széles körben ismertté vált Magyarországon is, két legismertebb könyve, a Sapiens és a Homo deus (Animus Kiadó) nagy sikerrel jelent meg magyarul.
Harari könyveinek fókuszában a világtörténelem és az emberi fejlődés áll, mindezekről alkotott gondolatait közérthetően, könnyen olvashatóan tálalta, noha a Homo deusban vázolt lehetséges jövővel kapcsolatban van mit emészteni. Az izraeli történész szerint az emberiség két részre szakadhat: a munkanélküliek és alkalmazhatatlanok, vagyis a „haszontalanok osztályára” és a továbbfejlesztett emberek kicsi, kiváltságos elitjére, a „szuperemberekre”.
A 21 lecke a 21. századra című könyvének magyar megjelenésének apropójából az Index interjút készített Hararivel, aki reagált arra is, mi igaz abból a pletykából, hogy tanácsokat adott Orbán Viktornak.
Soha nem adtam tanácsot Orbán úrnak, sem vele, sem más magyar politikai vezetővel nem álltam kapcsolatban. Egyébként minden vezetőnek az lenne a tanácsom, hogy ne vezesse félre az embereket a múltról szóló nosztalgikus fantáziákkal. Inkább gondolkodjon komolyan a jövő problémáiról. Az emberiség ma három fő problémával néz szembe: a nukleáris háborúval, a klímaváltozással és a technológiai töréssel
– fogalmazott az izraeli történész négy évvel ezelőtt az Indexnek.
„A könyv, amit Orbán az ágya mellett tart” címmel közölt 2019-ben az Index cikket Guglielmo Ferrero (1871–1942) olasz történészről, filozófusról, regényíróról és publicistáról. A 2019-es európai parlamenti választások előtt Orbán Viktor interjút adott a La Stampa nevű olasz napilapnak, amely azt írta, hogy a magyar miniszterelnök hosszasan értekezett Guglielmo Ferreróról, illetve a hatalomról és a Római Birodalom nemzeteiről szóló könyveiről, amelyek ott vannak az éjjeliszekrényén és a saját könyvtárában.
Az Index akkor Ferrero 2001-ben magyarul megjelent A hatalom – A legitimitás elvei a történelemben című könyvét (Kairosz Kiadó) ismertette. Manapság is igényelhető és megvásárolható az online könyváruházakból, illetve az olasz történész több más műve elérhető e-könyv formájában.
Orbán Viktor kedvenc szerzői közé tartozik Niall Ferguson skót–amerikai történész, akinek több könyve is megvásárolható a legtöbb könyvesboltban. A szimpátia kölcsönös, tavaly ősszel Orbán Viktor mellett főelőadóként Ferguson is beszédet mondott a Mathias Corvinus Collegium (MCC) évnyitóján. A miniszterelnök pedig külön kitért a történész személyére, méltatva munkásságát.
„(…) örömmel fogadtam a fölkérést a főelőadónk személye miatt is. Könyvei rendkívüli jelentőségűek voltak a számomra. (…) A mai főelőadónk munkái, könyvei, magyarul is megjelent könyvei komoly segítséget és erőteljes inspirációt jelentettek a számomra” – fogalmazott Orbán Viktor.
Azt is elmondta: Ferguson Civilizáció – Nyugat és a többiek című könyvéből (Scolar Kiadó) értette meg például, hogy a Kelet és Kína felemelkedésében nincsen semmi rendkívüli.
Az emberiség történetét áttekintve, az a logikus, hogy a világgazdaság centruma Keleten van. Az a tény, hogy a XXI. század Ázsia százada lesz, egyáltalán nem az ördögtől való
– jelentette ki a miniszterelnök.
Tavaly augusztusban a Facebook-oldalán „nyári könyvajánló” felütéssel posztolt egy fotót, amelyen négy kötet szerepelt:
Helen Russell: Egy év a világ legboldogabb országában (HVG Könyvek) – A könyv a dán boldogság receptjéről szól, a dánok ugyanis állítólag boldognak születtek. Orbán Viktor ismert olvasmányai közül talán a „legkönnyedebb” hangvételű könyv.
Boyé Lafayette De Mente: A kínai észjárás (Pallas Athéné Könyvkiadó Kft.) – Az ukrajnai háború óta a Kínáról szóló és a Kínával kapcsolatos hírek, mintha háttérbe szorultak volna (legalábbis a magyar sajtóban), noha a „keleti birodalom” jelentősége és geopolitikai hangsúlya az orosz–ukrán konfliktus szempontjából sem elhanyagolható. A kínai viselkedésmódról és észjárásról szóló könyv most is aktuális, és még nagyon-nagyon sokáig az is marad.
Ian Douglas: Megbetegít-e a modern technológia? (Scolar Kiadó) – „A technológia eddig nem tapasztalt módokon válhat ártalmassá, és az ezzel kapcsolatos veszélyek, amennyiben nem teszünk ellenük valamit, a jövőben jó eséllyel csak fokozódni fognak” – többek között ez a figyelmeztetés is olvasható Ian Douglas könyvében.
Rod Dreher: Szent Benedek válaszútján (Osiris Kiadó) – Az amerikai keresztény-konzervatív író, Rod Dreher könyvéről röviden az Indexen is írtunk tavaly decemberi cikkünkben (Öt idén megjelent könyv, amely segít értelmezni a politikát). Dreher több hónapot töltött el tavaly Magyarországon az MCC vendégelőadójaként és a Danube Institute vendégkutatójaként, továbbá pozitívan nyilatkozott a magyar miniszterelnökről és kormányáról.
Szent Benedek válaszútján című könyvével vészharangot kívánt kongatni a Nyugat konzervatív keresztényei számára. A konzervatív író szerint a legnagyobb veszély „nem az erőszakos baloldali politikából” vagy a radikális iszlám irányából érkezik, hanem „magából a liberális szekuláris rendből jön”, a konzervatívoknak pedig az a feladata, hogy visszaszerezzék a „valódi világot” a „modern élet ravaszságából, elidegenedéséből és töredezettségéből”.
Dreher egy másik, Hazugság nélkül élni – Keresztény másként gondolkodók kézikönyve című kötete (MCC Press) is megtalálható Orbán Viktor könyvtárában. Februárban készítettünk interjút a konzervatív íróval, akit akkor a könyvéről is kérdeztünk.
A miniszterelnök április 28-án egy Facebook-videóban jelentett be nyugdíjemelést. Az íróasztalán több kisebb-nagyobb könyvkupac is látható volt, és bár nem mindegyik kötet címe olvasható, van amelyik a borítója alapján vált beazonosíthatóvá.
Ezek között van – Dreher könyvén kívül – a Schmidt Mária vezette XXI. Század Intézet munkatársai által írt A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában című kötet (Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány). Mint már a cím nyilvánvalóvá teszi, a könyv kilenc szerzője a „Soros-hadművelet” közép- és kelet-európai lépéseit, akcióit ismerteti. Érdekesség, hogy Ukrajna például külön fejezetet kapott.
Orbán Viktor íróasztalán található még T. S. Eliot: A keresztény társadalom eszméje című kötete (Századvég), és Szilvay Gergelynek, a Mandiner újságírójának A gender-elmélet kritikája című könyve is (Alapjogokért Központ). Utóbbi előszavában Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója és a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnöke azt írta, a könyvből „alapos és kimerítő” betekintést kap az olvasó a „gender-kérdésbe”, „abba az őrületbe, melynek hétköznapivá transzformálásával akarják velünk elhitetni annak magától értetődőségét”.
Korábban megosztott képekből, sajtóanyagokból, találkozókból és beszédekből szintén kiegészíthető, hogy mi tudható Orbán Viktor olvasmányairól.
Egy sok évvel ezelőtti kép szerint (amely talán ma már nem illene bele a miniszterelnöki profilba), egy nyaralása alkalmával Orbán Viktor Francis Fukuyama amerikai politikai közgazdász Amerika válaszúton – Demokráció, hatalom és neokonzervatív örökség című könyvével (Századvég) lazított. A leginkább A történelem vége és az utolsó ember című munkájáról (Európa Könyvkiadó) ismert Fukuyama egyáltalán nem rajongója Orbán Viktornak, többször is határozottan bírálta a magyar miniszterelnököt, a jogállamisági vitákban ő is állást foglalt.
Douglas Murray brit konzervatív publicista, író Európa furcsa halála című könyve (Alexandra) a migrációról több újranyomást kapott Magyarországon. Murray többször járt hazánkban, az Index is csinált vele interjút két éve. A konzervatív író találkozott Orbán Viktorral, akiről korábban készült olyan fotó, amelyen Murray könyvét tartja a kezében. Az Európa furcsa halálában jó néhányszor találkozhatunk Orbán Viktor nevével, Murray pedig nemegyszer kifejtette, hogy egyetért a magyar miniszterelnök és kormánya bevándorláspolitikájával.
Orbán Viktor jó barátságot ápolt Roger Scruton brit filozófussal, íróval. Nem sokkal a halála előtt, 2019 decemberében a magyar miniszterelnök állami kitüntetést adott át a filozófusnak a londoni magyar nagykövetségen. Scruton szintén többször megvédte a magyar kormány bevándorláspolitikáját. Több könyve is azonnal megvásárolható a könyvesboltokban, egészen biztos, hogy Orbán Viktor olvasmányai között is ott vannak a kötetei. Scruton Zöld filozófia című munkáját (Akadémiai Kiadó) nem csupán a kormányoldalon idézik és ismerik el.
Yoram Hazony izraeli filozófus, a jeruzsálemi Herzl Intézet vezetője is találkozott már Orbán Viktorral. 2019-ben a Karmelitában fogadta a magyar miniszterelnök a filozófust, akinek A nacionalizmus erénye című könyve (magyarul a Századvég adta ki) elnyerte a 2019-es év Konzervatív Könyve díját. Az akkori hivatalos közleményből kiderült, hogy a filozófus dedikálta a könyv egyik példányát Orbán Viktornak.
Yoram Hazony a könyvében a nacionalizmussal összefüggésben kifejtette, hogy „a lehető legjobb kormányzási forma a világ számára, ha a nemzetek szabadon és önállóan határozhatják meg saját irányukat, megőrizhetik hagyományaikat, és minden külső beavatkozás nélkül törekedhetnek nemzeti érdekeik érvényesítésére”.
Az izraeli filozófus tavaly novemberben a Mathias Corvinus Collegium (MCC) meghívására érkezett Magyarországra, az Indexnek adott interjújában többek között arról beszélt, szerinte Orbán Viktor a többség és az elit együttműködését igyekszik kialakítani Magyarországon.
A koronavírus-járvány idején kiderült, hogy Orbán Viktor könyvespolcán ott van Albert Camus: A pestis című könyve (Jelenkor Kiadó).
„Amikor februárban vagy márciusban az első hírek megjöttek, hogy járvány van, akkor levettem a könyvespolcról Camus Pestisét, és elolvastam. Ha ez kimaradt volna, akkor ezt vedd le a polcról, és olvasd el” – ajánlotta Orbán Viktor 2020 novemberében a koronavírus miatt karanténben betegeskedő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek, aki aztán meg is fogadta a miniszterelnök tanácsát.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC Press) és az Alapjogokért Központ közös kiadásában nemrégiben jelent meg magyar nyelven a német származású politikatudós, Tilo Schabert Boston Politics című könyve, amit egy 2014-es indexes cikk az „Orbán-rendszer titkos bibliájának” nevezett.
G. Fodor Gábor (nyolc éve még a Századvég Alapítványnál volt, most pedig a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója) az Indexnek akkor azt mondta: Orbán Viktor maga nem olvasta a könyvet, de „Tilo Schabert írja le a legjobban és legmélyebben Orbán Viktor kormányzáshoz való viszonyát”. Azóta az sem kizárt, hogy a miniszterelnök is pótolta a könyv elolvasását, amely Kevin H. White bostoni polgármester (1968 és 1984 között) személye köré épített, illetve általa működtetett kormányzati rendszert – a kreatív hatalomgyakorlás művészetét – írja le.
A Boston Politics-hez is Szánthó Miklós írt előszót, úgy fogalmazott: „aki a nagy elméleteken túl meg akarja ismerni és érteni a hatékony hatalomgyakorlás módját, a politikai kormányzást, az a legjobb könyvet tartja a kezében.”
A 2022-es magyar kiadáshoz készült előszavában a szerző, Tilo Schabert azt írta: a Boston Politics egésze a politika klasszikus gyakorlatát mutatja be:
a hatalom kreativitásának módjában gyakorolt kormányzás, bárki, bárhol gyakorolja is azt, ugyanazokban a klasszikus formákban valósítja meg önmagát.
A könyv hátsó borítóján pedig az olvasható: „Ez a könyv jó kiindulópont lehet az Orbán Viktor fémjelezte politikai kormányzás megértéséhez.”
(Borítókép: Orbán Viktor / Facebook)