A jelenlegi védelmi költségvetés több mint 40 százalékát a haderő fejlesztésére fordítják Magyarországon.
Az elmúlt évek katonai konfliktusai, háborúi jelentős változásokat hoztak a Magyar Honvédség fejlesztési terveivel kapcsolatosan, Magyarország pedig a vártnál korábban, már jövőre eléri a 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetést, melynek számottevő része haderőfejlesztésre megy el. Nemrégiben átadták a gyulai Airbus-gyárat, augusztusra megérkeznek a Panzerhaubitze 2000-esek – mondta el a Portfoliónak Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára.
Maróth Gáspár egyebek mellett elmondta, amikor 2016-ban elkezdték a haderőfejlesztést, már látszott, új gondolati struktúrára kell ezt felépíteni. A legnagyobb kihívást a szervezet új feladatokhoz való igazítása jelentette.
A magyar kormány stratégiája, hogy először szigetekben létrehozta az új think-tankeket, amelyek a honvédelmi és haderőfejlesztés víziójáért, stratégiai megalkotásáért feleltek.
Most elérkezett az idő, hogy ismét a Honvédelmi Minisztériumba integráljunk mindent, és magát a minisztériumot is a honvédelmi és haderőfejlesztési programhoz igazítsuk – mondta Maróth Gáspár.
Az államtitkár kifejtette, szakmailag erős minisztérium nélkül nem lesz erős honvédség és nem lesz sikeres honvédelmi és haderőfejlesztési program. A háború sok mindent megváltoztatott, Magyarország a béke rendezését sürgeti, és megítélése szerint az EU-nak is ebben kellene szerepet vállalni. A nyugati fegyverszállítások azonban épp az háború elhúzódását okozzák.
Maróth Gáspár kitért arra, a jelenlegi védelmi költségvetés több mint 40 százalékát a haderő fejlesztésére fordítják. Békeidőben a honvédelmi kiadások 20-30 százalékát kell technológiai fejlesztésre fordítani. Miután egy teljesen lefegyverzett Magyar Honvédséget kell újjáépíteni, ezért nagy kihívás annak a meghatározása, hogy milyen forrásokat tudnak erre a célra fordítani. Ezért a honvédelmi költségvetésen belül jelenleg fajsúlyosabbak a technológiai fejlesztések.
A harckocsikkal, harcjárművekkel kapcsolatos program továbbra is robusztus eleme a magyar haderőfejlesztésnek, de valóban vannak hatásai a tervezésre a jelenleg zajló háborúnak – fejtette ki az államtitkár.
Maróth Gáspár elmondta, a katonai drónképességet sem most kezdték el tanulmányozni, hanem már négy évvel ezelőtt, és közel állnak ahhoz, hogy előálljanak egy teljesen újszerű stratégiával. Sok terméket tesztelnek, figyelik a világban zajló fejlesztéseket, de azt még nehéz megmondani, melyik technológia lesz a befutó.
Az elmúlt évtizedben eleve lehetett látni egyfajta gyorsulást a haditechnikai fejlesztések terén, de az elmúlt 2-3 év során ez extrém módon felpörgött – mondta az államtitkár.
Hozzátette, ilyenkor kell mindig nagyon óvatosnak lenni, hiszen limitáltak a pénzügyi erőforrások, emiatt nem mindegy, hogy valóban olyan fejlesztési irányokba fektetnek-e, amelyek hosszú távon is meghatározók lesznek a hadiiparban.
Kérdésként elhangzott az interjúban, hogy Magyarország egyik legfontosabb hadiipari partnere, a Rheinmetall tavalyi üzleti évének eredményeit bemutató jelentésében szerepelt az, a magyar kormány érdeklődik a vállalat drónjai, a HERO-család iránt.
Válaszában Maróth Gáspár elmondta, az említett cég sok fejlesztését vizsgálják folyamatosan. Hozzátette, a drónok gyakran egymással teljesen összehasonlíthatatlanok, más funkcionalitással, képességekkel működnek, teljesen más feladatrendszerek kivitelezésére hozták őket létre.
Azt is elmondta, folyamatban van a 4iG-vel közösen a Magyar Honvédség harctéri képességeinek digitalizációja. A fejlesztésben harmadik partnerként a HM EI Zrt. is részt vesz, amely a honvédelmi ágazat legnagyobb állami cége.
Ugyanakkor a katonák digitális rendszerének fejlesztését megelőzi az alapfelszerelés teljessé tétele, ebben a projektben a magyar kormány az elmúlt héten döntött. Így ezt a programot 2023-ig be is fejezik.
Az államtitkár kitért még arra is, elérkeztek a haderőfejlesztés új fázisához, ami kevésbé látványos. Összegzik a tapasztalataikat az elmúlt évekből, a tudást a világban zajló háborús eseményeiből és egy újfajta haderőtervezési struktúrát építenek fel, melynek része lesz egy újfajta haditechnika-fejlesztési program is.
A világ olyan gyorsan változik, hogy nem érdemes bebetonozott, tízéves programokban gondolkodni. Sokkal rugalmasabb, gyakrabban felülvizsgált, finomhangolt tervezést kell tudnunk összerakni – mondta Maróth Gáspár.
Az interjúban kitértek arra is: a közelmúltban a Magyar Honvédség Facebook-oldalára kitettek egy fotót egy magyar nemzeti színekben tündöklő, élethű nagyságú, 8×8-as harcjárműmakettről, aminek a sorozatgyártását a hírek szerint 2028 körül kezdik el a kaposvári üzemben, ahol elsőként Gidrán 4×4-eseket állítanak majd össze.
Az államtitkár ezzel kapcsolatban kifejtette, valóban a Zalaegerszeg–Kaposvár tengelyen fejlesztendő, új generációs 8×8-as gyalogsági harcjárműről van szó. A fejlesztés hosszú folyamat és a kiállított darabot makettnek hívják. A cég hamarosan kész lesz a fejlesztéssel, és akkor már a működőképes prototípust lehet majd megtekinteni.
Maróth Gáspár azt is elmondta, a magyar hadiipar még nem termel, bár a múlt héten a gyulai Airbus gyárat használatba adták az Airbus Helicopters Hungary számára.
A várt nagy volumenű hadiipari termelés nem indult meg, jelenleg a gyárfejlesztések időszakában vannak. Az már azonban most is látható, a haditechnikai piac nagyságrendekkel, ugrásszerűen nő, így az elkészült gyárak is várhatóan sokkal nagyobb bevételre fognak szert tenni, mint azt eredetileg tervezték.
Gazdasági szempontból ez most az egyik legígéretesebb, leggyorsabban növekvő piac az egész világon – emelte ki Maróth Gáspár.
A gyulai üzemben fogják gyártani az összes dinamikus alkatrészét minden egyes helikoptertípusnak. Ez azokat az alkatrészeket jelenti, amelyek a legnagyobb fizikai igénybevételnek vannak kitéve a repülés során.
Kérdésre válaszolva az államtitkár azt is elárulta, a Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackok leszállítása augusztusban kezdődik, utána folyamatosan követik azt a további eszközök.
(Borítókép: Maróth Gáspár 2021. június 18-án. Fotó: Gombkötő Emma / Index)