A hagyományoknak megfelelően szeptember 1-jén országszerte megkezdődött az új tanév. Bár a szülők, a tanárok és a diákok azt remélték, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után egy nyugodtabb, kiszámíthatóbb időszak veszi kezdetét az oktatásban, az elmúlt hetekben világossá vált, hogy az intézmények a következő időszakban is komoly kihívások elé néznek.
Elszálló rezsiárak, pedagógushiány, sztrájk és hatodik hullám – csak néhány dolog, amely beárnyékolhatja a 2022–2023-as tanévet. Csütörtökön országszerte megkezdődött a tanítás az intézményekben, de az elmúlt időszakban számos olyan hír érkezett, ami előrevetítette, hogy az idei tanév sem lesz egy fáklyásmenet.
A Magyar Közlönyben még július végén jelent meg egy rendelet, mely lényegében kimondta, hogy az oktatási intézményekben bármikor elrendelhetik a digitális oktatást.
„Ha az iskola ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt az iskola működtetése nem lehetséges, az iskola igazgatójának jelzése alapján a köznevelésért felelős miniszter az érintett iskolában, feladatellátási helyen, évfolyamon vagy osztályban határozott időre tantermen kívüli, digitális munkarendet rendelhet el” – olvasható a rendeletben.
Míg a korábbi években a koronavírus-járvány indokolta az online oktatás bevezetését, addig idén a jelenléti tanításnak már inkább a drasztikusan emelkedő rezsiárak tehetnek be.
Mint ismert, a kormány 2022 júliusában jelentette be, hogy módosul a rezsicsökkentés. Az új szabályok értelmében a lakossági átlag felett fogyasztóknak piaci árat kell fizetniük. A Belügyminisztérium nem sokkal a bejelentés után levelet küldött a tankerületeknek, ebben a tárca azt írta, hogy „haladéktalanul fel kell mérni az intézményekben a gázról fatüzelésre történő átállás mihamarabbi lehetőségét, kályhák beszerzésével”.
Egyelőre valóban nagy kérdés, hogy az intézmények energiaellátása zökkenőmentes lesz-e, de már több vészforgatókönyv is megjelent. A pedagógus-szakszervezetek szerint nem kizárt, hogy az iskolák a hidegebb hónapokra online oktatásra állnak majd át.
A kormány szerint azonban másképp kell a spórolást megoldani, Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár azt közölte, hogy „amennyiben a tantermekben, csoportszobákban a hőmérséklet eléri a 20 Celsius-fokot télen, nem szükséges további fűtést biztosítani”.
Ahogy arról szintén beszámoltunk, a Győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskola a megtakarítások reményében egy sajátos utat választ, szeptemberben és októberben hét szombati napon tanítanak, cserébe viszont ennyivel hosszabb lesz a téli szünet. Az iskola az intézkedéssel két tanítási hét költségét takarítja meg.
Bár a Belügyminisztérium úgy kommentálta a döntést, hogy az egyházi iskolák intézkedéseiről „nem formálhatnak véleményt”, Maruzsa Zoltán azt közölte, hogy az energiaválság miatt a közoktatásban szombati tanítást vagy online oktatásra való átállást nem terveznek.
Mint ismert, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tavaly októberben alakított sztrájkbizottságot, azóta pedig folyamatosan tárgyalnak a kormánnyal a magasabb bérek és a csökkentett terhek reményében. Idén már volt egy figyelmeztető sztrájk és egy határozatlan ideig tartó munkabeszüntetés, amelyet az érdekvédők tavasszal a választások miatt szüntettek be.
A PSZ és a PDSZ többször emlékeztetett, hogy a munkabeszüntetés bármikor folytatható. A szakszervezetek a legutóbbi, augusztus 30-ai egyeztetésen Maruzsa Zoltánnak is jelezték, hogy a szeptember 1-től induló sztrájkra sokan nyitottak, hangsúlyozták azonban azt is, hogy a pedagógustársadalom egy jelentős része inkább a polgári engedetlenségi akcióban látja a megoldást.
A köznevelésért felelős államtitkár erre reagálva egy levelet adott át a szakszervezetek képviselőinek. Ebben lényegében az állt, hogy a tanárok polgári engedetlenségi akciója a jövőben a diákokat is a szabályok megtagadására sarkallhatja. A jelenlévőket nyomatékosan arra kérte, hogy ezt az érdekérvényesítő utat ne támogassák.
A PSZ és a PDSZ ugyanakkor emlékeztetett, hogy szakszervezetként eddig is csak a sztrájk szervezésében vettek részt, a polgári engedetlenségi akciók tőlük függetlenül, kisebb iskolai csoportok kezdeményezésére indultak el. Az érdekvédők szerint hasonló forgatókönyvekkel kell számolni a következő hetekben is, sőt Budapesten több intézményben már az első tanítási napra polgári engedetlenségi akciókat hirdettek.
Ahogy arról szintén beszámoltunk, a 2022–2023-as tanév rendje július végén jelent meg. A rendelet szerint az első tanítási nap szeptember 1., míg az utolsó június 15. Végzős diákok esetében a tanév végének időpontja eltérő, ez azt jelenti, hogy
A tanítási év első féléve 2023. január 20-ig tart. Az iskolák 2023. január 27-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről.
Már a szünetek időpontja is ismert, a fontos dátumok a következők: az őszi szünet: október 29-től november 7-ig; a téli szünet: december 22-től 2023. január 3-ig; a tavaszi szünet 2023. április 6-tól április 12-ig tart.
(Borítókép: Varga György/MTI)