Miközben elégedetten bólogathat az ötletgazda Dúró Dóra és az aláíró Pintér Sándor, hogy mától a kormány rendeletben kötelezi a magzati szívhang meghallgatására a terhességmegszakításra készülő nőket, civil és ellenzéki oldalon hatalmas a felháborodás. Van, aki szerint az új szabály csak zsarolja, megalázza és egyenesen tovább traumatizálja az eleve nehéz helyzetben lévő magyar nőket.
Csütörtöktől változik a hazai abortusztörvény: életbe lépett a rendelet, amely arra kötelezi az abortuszra készülő nőket, hogy a tervezett terhességmegszakítás előtt egy olyan, szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolást is bemutassanak, miszerint már meghallgatták a gyermek szívhangját. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy változik a várandósság megszakításához szükséges kérőlap, most már azt is bizonyítani kell, hogy
az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta.
A Magyar Közlönyben napvilágot látott, Pintér Sándor belügyminiszter szignózta rendelet nem előzmény nélküli: Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője, 2016-ban, akkor még jobbikos színekben nyújtott be először arra vonatkozó törvénymódosító javaslatot, hogy az abortusz előtt a várandós nőknek meg kelljen hallgatniuk a szívhangot. Dúró Dóra a későbbiekben is kitartóan képviselte ügyét, idén májusban egyik napirend előtti felszólalásában többek közt azzal érvelt a Szívhangtörvény mellett,
hogy ezzel esélyt adnak a magzatnak, hogy az utolsó szó jogán életében egyszer kommunikálhasson az édesanyjával.
Valamint a képviselő hivatkozott arra is, hogy Magyarország Alaptörvénye rögzíti: a magzat életét a fogantatás pillanatától védelem illeti meg. És ha már a törvényeknél tartunk, a magzati élet védelméről szóló, eredetileg 1992-es törvény kimondja, hogy Magyarországon a várandósság megszakítására csak meghatározott indok megjelölésével van lehetőség.
Ilyen indok az, amennyiben:
Az első három kategória kétségtelenül nem szolgál különösebb magyarázatra, a súlyos válsághelyzet azonban már annál inkább. A törvény úgy fogalmaz: „súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz”. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint ez például jelentheti azt, hogy valaki túl fiatalnak vagy idősnek tartja magát az anyasághoz, illetve aktuális anyagi és családi körülményei miatt nem tud gyermeket vállalni.
A hétköznapokban mindez úgy működik, hogy a terhességmegszakítás előtti kötelező tanácsadást végző családvédelmi szolgálat ezeket az indokokat nem ellenőrzi, nem ellenőrizheti. Vagyis az említett okokat nem kell semmivel igazolni, például az anyagi helyzetet jövedelemigazolással, vagy a tanulmányokat iskolalátogatási igazolással. Tehát azt, hogy egy terhesség vállalása, valamint egy gyermek érkezése milyen súlyos válsághelyzetet idézne elő, kizárólag a nő tudja eldönteni.
Míg Dúró Dóra a mostani törvénymódosítást úgy értékelte, hogy ez valójában nem jelent szigorítást, csupán egy tájékoztatás a döntés súlyáról, valódi tétjéről. Ehhez képest az ismert jogvédő szervezetek rendkívül aggasztónak tartják, ami most a terhességmegszakítás körül történik. „A rendeletmódosítás semmilyen más célt nem szolgál, mint azt, hogy tovább traumatizáljon sok esetben eleve traumatizált nőket. Miközben pont, hogy további tényleges, érdemi információt nem nyújt nekik”
– mondta el az Indexnek Csernus Fanni, az Amnesty International nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó munkatársa. Az Amnesty International éppen ezért már el is nevezte az új intézkedést traumarendeletnek, amelyről a szervezet ráadásul úgy véli, hogy szembemegy a nagy nemzetközi direktívákkal is, többek között az Európai Unió, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb állásfoglalásaival, és nem csupán az abortusz választásának szabadságáról, hanem egyaránt annak méltóságáról.
Az Európai Parlament szeretné, ha a terhességmegszakításhoz való jog is bekerülne az alapvető emberi jogok közé. Júliusban az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén fogadták el a határozatot, amelyben az EP-képviselők felszólítják az Európai Unió Tanácsát, hogy nyújtson be javaslatot az alapjogi charta hetedik cikkének módosítására, amelyet szerintük azzal a szöveggel kell kiegészíteni, hogy „mindenkinek joga van a biztonságos és legális abortuszhoz”. Egyúttal az EP-képviselők arra is buzdítják a tagállamokat, hogy ne számolják fel a fennmaradó jogi, pénzügyi, társadalmi és gyakorlati korlátozásokat, amelyek akadályozzák a művi terhességmegszakításhoz való hozzáférést. A képviselők azt is vallják, hogy az uniós tagországoknak bármiféle hátrányos megkülönböztetés nélkül kell biztosítaniuk a biztonságos, legális és ingyenes abortuszhoz való hozzáférést. A WHO szerint a biztonságos, időben történő, megfizethető és tiszteletteljes abortuszellátás hiánya a nők mentális és szociális jólétét is veszélyezteti. Arról nem is beszélve, hogy felméréseik alapján a nők, akik akadályokba ütköznek, gyakran folyamodnak az illegális, nem biztonságos terhességmegszakítási módszerekhez.
Csernus Fanni hozzátette, a kormány most úgy kényszeríti a gyermek megtartására a nőket, hogy közben teljesen magára hagyja őket. „A KSH-adatok tükrében is azt látjuk, hogy a háromgyermekes családok után a gyermekeiket egyedül nevelők a magyar társadalom leginkább szegénységnek kitett csoportjai. Úgy, hogy az egyszülős családok több mint 85 százalékában az édesanya van egyedül a gyermekkel. Tehát a kormány még inkább szegénységbe és kiszolgáltatottságba sodorja a nőket”
– fejezte ki aggályait az Amnesty International munkatársa, aki arról is beszélt, hogy a hazai munkaerőpiac általánosságban mindennek, csak nyitottnak és támogatónak nem mondható az egyedülálló anyák foglalkoztatásában. „Többek között a rugalmas munkaidő biztosításával. Arról nem is beszélve, hogy a magyar nők és férfiak bére közt máig jelentős, 17-18 százalék közti a szakadék.
A traumatizálás helyett olyan intézkedéseket, – köztük a szexuális oktatást kellene bevezetni –, amelyek a rendszerszintű nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentését célozzák. Alapjogokat ilyen mértékben érintő változtatásokat nem lehet egyik napról a másikra, társadalmi egyeztetések nélkül egy rendelet mellékletében meghozni.
– teszi hozzá Csernus Fanni.
A TASZ szintén éles kritikát fogalmazott meg a Pintér Sándor-féle abortusztörvény-módosítással kapcsolatban. Ők az új szabályozást káros látszatintézkedésnek nevezték, amely a jogvédők vélekedésében csak megalázza az egyébként is nehéz helyzetben lévő nőket. „Az új előírás egyértelmű üzenet a nőknek: legyen még nehezebb dolgotok, ha meg akarjátok szakítani a terhességet” – foglalta össze véleményét a TASZ egy hivatalos oldalukon megosztott bejegyzésben.
Közben azt is kiemelték, amennyiben a kormány célja a születések számának növelése, a nők tényleges megsegítésére lenne szükség a valódi problémákat nem kezelő intézkedések helyett. Ilyen lenne a TASZ szerint, ha a kormány a fogamzásgátlás ingyenessé tétele mellett megfelelő szexuális nevelést biztosítana. „Ehhez azonban először el kellene törölni a 2021-es homofób törvényt, amely akadályozza, hogy az ezzel szakértő módon foglalkozó szervezetek bejussanak az iskolákba”
– hangsúlyozta ki közösségi oldalán a jogvédő szervezet.
Az utóbbi években meghatározó hazai női és emberi jogi ügyekkel foglalkozó, közösségi oldallá fejlődő Nem tehetsz róla, tehetsz ellene is megfogalmazta véleményét az ügyben. Ők is úgy látják, hogy a magzati szívhang meghallgattatásának egyedüli célja a nők megfélemlítése, kínzása és önrendelkezésének fenyegetése. Továbbá felhívják a döntéshozók figyelmét, hogy a gyermek születése után még nagyon sokáig védelemre és gondoskodásra szorul, nem csak az anyja hasában.
Ők kérdéseket intéztek a kormányhoz a törvénymódosítás margójára, mi történik, amennyiben a szívhang meghallgatása után a nő meggondolja magát, és megtartja a gyermeket. Idézzük a legütősebbeket:
A nagy múltú nőjogi civil szervezet, a Patent Egyesület is kiborult az abortuszrendelet szigorítása után. Ők egyenesen azt állítják: „az abortusz korlátozása nők elleni erőszak”, a kormány pedig évek óta nyirbálja alattomos módon a nők reprodukciós jogait. Többek között azzal, hogy 2012-től betiltották a művi vetélés műtétnél jóval kíméletesebb abortusztabletta forgalmazását, ahogy a műtét előtt előírt kötelező konzultációkon rendszeresen megszégyenítik a terhességmegszakításra váró nőket, miközben folyamatosan zajlik az országban az abortusz- és nőellenes hangulatkeltés.
A Patent ezek után már szervezi a tüntetést szeptember 28-ra, a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés világnapjára, hogy kiálljanak a legális és biztonságos abortuszhoz való hozzáférés jogáért.
Az ellenzék is egyöntetűen tiltakozott az abortusztörvény szigorítása ellen, mindannyian kiemelve, hogy ezzel a kormány milyen jelentős mértékben nehezíti meg a magyar nők életét, hozza őket még nehezebb, kiszolgáltatottabb, egyben megalázóbb helyzetbe. Ezek közül Cseh Katalin, a párt Európa Parlamenti képviselőjének szavait mindenképpen érdemes kiemelni, aki politikai karrierjét megelőzően maga is dolgozott szülész-nőgyógyászként.
…tudom, hogy abortuszra nem hobbiból érkeznek az emberek. Ezek az emberek nők, akik tudják, hogy súlyos beteg lenne a megszületendő gyerekük. Lányok, akik testileg-lelkileg sincsenek készen a szülésre. Olyan nők, akik szegénység, saját vagy a párjuk betegsége, vagy egyéb családi okok miatt nem állnak készen arra, hogy anyák legyenek. Vagy anyák, akik nem akarnak több gyereket. Az okok nagyon különbözők lehetnek; olyat azonban én sosem tapasztaltam, hogy ez bárkinek könnyű döntés lett volna. Nagyon is nehéz, sokáig ható trauma ez a legtöbbeknek. Mégis: az ő döntésük
– vélekedik Cseh Katalin, aki mindezen túlmenően úgy értelmezi Pintér Sándor rendeletét, hogy a szívhangot kötelezően meghallgatni a terhesség előtt nem kevesebb terhességmegszakításhoz, hanem több lelki sérült emberhez vezet. Azt az érzést kelti a terhes nőben, hogy bűnt követ el.
Az ellenzéki kórusból kiszólva a Jobbik szerdai közleményében tudatta: a párt korábbi javaslataihoz hűen támogatja, hogy a nem kívánt gyermekek utolsó szó jogán szívhangjukkal szólhassanak a szülőkhöz, így számos esetben megakadályozva azt, hogy életük véget érjen, mielőtt valóban elkezdődhetett volna. Azt azonban elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány egy ilyen horderejű kérdést érdemi egyeztetés nélkül, egyszemélyi döntéshozatallal, rendeleti úton szabályozzon.
Továbbá a Jobbik azt is elvárja a kormánytól, hogy az abortusztörvény szigorítása mellett minden vágyott gyermek megszületéséhez és felneveléséhez érdemi támogatást biztosítson.
A nem kívánt várandósságot alapvetően csak egy bizonyos ideig, jellemzően a terhesség 12. hetéig lehet megszakítani. (Kivételes esetben ez a határidő kitolódhat akár a 24. hétig, vagy bármeddig.) A terhességmegszakítási eljáráshoz négy időpontot is egyeztetni kell: kettőt a családvédelmi szolgálattal, kettőt pedig az egészségügyi szolgáltatóval. Bizonyos kivételek mellett a terhességmegszakításért térítési díjat kell fizetni, amely 41 667 forint. A családvédelmi szolgálatnál az első tanácsadás célja kifejezetten az, hogy a nő megtartsa a magzatot, és tájékoztassa a lehetőségeiről. Második lépésként szükség van a terhesség orvosi megállapítására, mert a családvédelmi szolgálat második tanácsadására már kell a szakorvosi vélemény arról, hogy a nő terhes, és arról is, hogy konkrétan hányadik hétben van. Ha megvan az orvosi igazolás a várandósságról, és az első tanácsadás után eltelt legalább három nap, akkor a nő mehet a második tanácsadásra. Ha a nő a második tanácsadás után is az abortuszt választja, akkor kitöltik a hivatalos kérelmet. Ekkor lehet kiválasztani a terhességmegszakítást végző egészségügyi intézményt. A családvédelmi szolgálat ezután ellenjegyzi a kérelmet és átadja a kérelmezőnek, a kérelem másolatát pedig – 24 órán belül – elküldi a választott egészségügyi intézménynek. Ha a terhesség bűncselekmény következménye, a várakozási idő és tanácsadás megismétlése nem szükséges.
(Borítókép: Index)