Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával vette kezdetét az Országgyűlés őszi ülésszaka. A kormányfő beszélt többek között az orosz–ukrán háborúról, az erre válaszul adott nyugati szankciókról és azok következményeiről, valamint az ország energiaellátásáról.
Ahogy azt előzetesen megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indult a parlament őszi ülésszaka. A kormányfő a „Jelentés a két ülésszak közötti kormányzati döntésekről” címmel jelezte előre beszédét, alkotmányos kötelességének eleget téve számolt be a kabinet döntéseiről.
Az elmúlt hónapokban súlyos, sokkszerű változások érték Európa országait az energiaár-emelkedés miatt. A gazdaságokat visszaesés fenyegeti. Ami körülöttünk történik, a megszokottnál is jobban meghatározza az életünket
– kezdte Orbán Viktor, aki kiemelte, hogy Ukrajnában háború zajlik, ami lokális lenne, de a nyugati szankciók globális gazdasági háborúvá tették.
Arra kell készülnünk, hogy a háború a szomszédunkban idén és jövőre is folytatódik. Ukrajna Magyarország szomszédja. Talán ezért is van az, hogy Magyarország álláspontja eltér a többségi, nyugati állásponttól. A Nyugat a háború pártján áll, Magyarország a béke pártján. Azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat követelünk. A biztonság és a nemzeti szuverenitás a legfontosabb számunkra, ezért hoztunk létre honvédelmi alapot. A nemzetbiztonsági szolgálatunkat megerősítjük, hogy képesek legyenek a szuverenitásunk védelmére
– folytatta a kormányfő, és hozzátette: vannak és lesznek külső befolyásolások, dezinformációs háború is zajlik.
Orbán Viktor leszögezte: a fejlett országokban 40 százalék körüli az infláció, rég nem látott áremelkedést lehet tapasztalni – ráadásul Közép-Európát ez még nagyobb mértékben érinti. Évtizedek óta nem látott mértéket öltött az áremelkedés Magyarországon is – szögezte le a kormányfő. Beszélt arról is, hogy a korábbi kormányok idején is voltak már súlyos válságok, így nem először szembesülnek válságkezeléssel.
Az energiaárak emelése minden országban emeli az inflációt, és ezt nem gazdasági folyamatok váltják. Ezt egyértelműen a szankciók okozzák, a brüsszeli politikai döntések a felelősek. A földgáz ára 2022 áprilisában 100 euró környékén volt, a korábbi álláspont az volt, hogy a szankciók nem terjedhetnek ki az országok gazdaságára. Márpedig energia területén mi törpék vagyunk, Oroszország pedig óriás. Most először látok olyat, hogy egy törpe szankciót vet ki az óriása.
A miniszterelnök folytatásként ismertette: a földgáz ára két hónap alatt megháromszorozódott, és ugyanez ment végbe a villamosenergia-piacon is. Orbán szerint Európa országai az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek.
Szankciók nélkül az európai gazdaság újra erőre kapna, és el tudná kerülni a recessziót. […] A szankciók végét még ma sem látjuk, a rezsiszámlák pedig az egekbe szöktek. Egész Európa választ vár Brüsszeltől, hogy meddig fogjuk ezt csinálni. Ha ez így megy tovább, Európa belegebed. Ideje lenne amerikai barátainkkal is őszintén beszélni erről. Egyre több a dühös ember, mi is azok vagyunk. Felelőtlenség az emberek sorsával hazardírozni
– így Orbán Viktor, aki kitért arra is, hogy Európában sorra váltják le azokat az állam- és kormányfőket, akik szankciópártiak – példaként hozta fel az Olaszországban választásokat nyerő Giorgia Meloni jobboldali politikust. „Avanti ragazzi, de nem ma este” – azaz „Hajrá, fiúk!”, mondta a kormányfő, kivételt téve a ma esti, Magyarország–Olaszország Nemzetek Ligája-csoportmérkőzésre, amelynek felvezetőjét itt olvashatják.
Orbán beszélt az energiaszankciókról szóló nemzeti konzultációról is, amelyről bővebben itt írtunk. A miniszterelnök kijelentette: a kormány biztosítja az ország energiaellátását. A gáztárolókat feltöltötték, a betárolt gázzal az ország éves fogyasztásának 41 százalékát fedezik. Az energiaellátás biztonságossá tétele érdekében fontos döntéseket hozott a kormány:
A hazai földgázkitermelést évi 1,5 millió köbméterről 2 millió köbméterre növelik, a Mátrai Erőmű újra működésbe lép, döntöttek Paks 1 üzemidejének meghosszabbításáról, valamint Paks 2 megépítéséről.
A családok védelmét is hangsúlyozta Orbán Viktor, és ismertette azokat a döntéseket, amelyeket a korábbi Kormányinfókon Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már bejelentett. Így többek között a nyugdíjemelést, az árstopok meghosszabbítását, a 25 év alattiak adókedvezményét, valamint a hitelmoratóriumot. A miniszterelnök felsorolta, hogy a kormány hat eszközzel segíti a családokat:
„Ha az energiaválságot sikerül kivédeni, akkor ugyanazt kell tennünk, mint korábban: munkaalapú gazdaság és állami beruházások. Jelenleg 9400 milliárd forint értékű állami beruházás zajlik, ezeket végigvisszük. Újakat viszont nem indítunk, mert nem tudjuk garantálni a befejezésüket” – folytatta a kormányfő.
A szankciók miatt a kormány frissítette a közép- és hosszú távú energiastratégiáját. Összesen 32 beruházást valósítanak meg ennek érdekében, 11 400 milliárd forint értékben. A szükséges forrásokat az Európai Unió megígérte. Ha a brüsszeli bürokraták mégsem adják ide, ami Magyarországnak jár, akkor máshonnan szerezzük be azt a pénzt – az erre irányuló tárgyalásokat már el is kezdtük.
A nemzetstratégiai célok továbbra is fontosak a kormánynak, így a magyar energiarendszer teljes megújításának programja is napirenden marad – folytatta Orbán. A közúthálózat fejlesztése, valamint a családtámogatási program is folytatódik, utóbbi új eszközökkel is bővül decembertől. A kutatási és fejlesztési program is folytatódik, valamint a nemzetegyesítő politika is.
A miniszterelnök zárásként úgy fogalmazott: „Büszke nemzet vagyunk, amely mindig többet adott a világnak, mint amennyit kapott tőle. Ma jobb állapotban várjuk a válságot, mint 2008-ban, amikor a recesszió kicsontozta a magyar gazdaságot. Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor.”
Az őszi ülésszak első napját percről percre közvetítjük az Indexen, ha nem akar lemaradni semmiről, kattintson ide.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján 2022. szeptember 26-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)