Úgy tűnik, hogy a pandémia okozta első edzőterem-bezárási hullám után ismét számos edzőterem mehet csődbe. Ezúttal az elszálló energiaárak miatt. A hazai fitneszipar képviselői segítséget kérnek, de a kormány válasza aligha megnyugtató a számukra.
Szeptember elején írtunk arról, hogy az elszálló energiaárak, illetve a rezsicsökkentés korlátozása miatt várhatóan egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a hazai edzőtermek, sőt veszélyben maga a teljes magyar fitneszszakma. Volt olyan teremfőnök, aki már most öt és félszeresére emelkedett villanyszámláról számolt be az Indexnek. Más arról beszélt, hogy a fitnesztermek összköltségéből eddig 20-30 százalékot kitevő rezsiköltség most hirtelen felugrott 50-60 százalékra.
A válságos helyzet kompenzálására a teremtulajdonosok egyfelől jelentős jegy- és bérletáremeléssel próbálják tompítani a durván megugró villanyszámlát, máshol a szaunát kapcsolják ki, vagy épp az ingyenes törülközőhasználatot szüntették meg. Mindeközben szerkesztőségünkhöz fitnesztermi dolgozók elbocsátásáról is érkeztek visszajelzések. Például elsősorban a kisebb termekben megválnak a recepciós munkatársaktól, és automatizálják a beléptetési rendszert.
Vagyis a fitnesztermi vendégek így nagy eséllyel már számos teremben fizetnek kevesebb szolgáltatásért többet. Ha még futja egyáltalán a vendégeknek klubtagságra, jegyre, bérletre.
Sőt, a koronavírussal járó első terembezárási hullám után most már zajlik a második – mondta el az Indexnek Kiss József, a Magyar Fitnesztermek Országos Szövetsége (Maforsz) főtitkára. A szakmai szervezet számításai alapján a pandémia a hazai edzőtermek körülbelül húsz százalékát elvitte. Míg a pandémia előtt megközelítőleg 800-900 konditerem működhetett az országban, mára ez a szám körülbelül 650-re csökkent, ebbe nem beleszámítva az időközben létrejött kis privát személyiedző-stúdiókat.
Ezzel párhuzamosan a járvány előtti fitnesztermi közönség közel húsz-harminc százaléka sem tért vissza. Nem elég, hogy az eleve bezuhanó forgalommal küzdő termek kénytelenek most valahogy lenyelni a meredeken felkúszó energiaárakat, a Maforsz azzal is tisztában van, hogy a fitneszbérlet nem a szigorúan vett létfenntartáshoz szükséges költségek egyike. Különösen nem egy gazdasági válság idején. Ezért is számolnak most egy újabb 5-10 százalékos vendégkörcsökkenéssel.
Kiss József szerint mindez akár a hazai fitneszszektor jelenleg ismert formájának végét is jelentheti. Ám ha nem is a legrosszabb forgatókönyv fog végül bekövetkezni, az elszálló energiaárak jelentős károkat fognak okozni. Már csak azért is, mert a Maforsz meggyőződése, hogy egy nem sportra nevelt ifjúság, egy nem aktívan mozgó populáció már pár éven belül elviselhetetlen terheket róhat az egészségügyre. Épp ezért nem kérdés, hogy a Maforsz szerint azonnali állami beavatkozásra van szükség.
A szakmát összefogó szervezetként a Maforsz egy ideje dolgozik azon, hogy a kormány más ágazatok mellett most a hazai fitnesziparnak is segítő kezet nyújtson. Különösen azok után – érvel Kiss József –, hogy egy olyan ágazatról van szó, amely a koronavírus-járvány ideje alatt sem kapott az államtól segítséget, előtte pedig önerejéből, hazai, uniós és egyéb pályázatok, illetve támogatások nélkül vált itthon sikeres, dinamikusan fejlődő üzletággá.
Cikkünk hatására két nappal a megjelenés után Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselője írásbeli kérdéseket tett fel Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszternek. A riportunkhoz kötődő két kérdés így szólt:
A kérdésre az írásbeli válasz a héten meg is érkezett Fürjes Balázstól, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárától, aki pénteken nyilatkozott az Indexnek arról a páratlan sportdiplomáciai sikerről, hogy bekerült a 2032-es brisbane-i olimpiát előkészítő és koordináló bizottságba, ami a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik legfontosabb testülete.
A válaszból egyértelműen kiderül, hogy a kormány egyelőre semmiféle beavatkozásra nem készül, hogy megmentse, segítse a jelenlegi energiakrízisben válságos helyzetbe került edzőtermeket. Fürjes Balázs érvelése szerint ugyanis most, hogy „a szomszédunkban zajló háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt az egekbe emelkedtek az energiaárak egész Európában”, a kormány számára más a prioritás.
A kormány számára ebben a helyzetben a családok az elsők, folyamatosan azon dolgozunk, hogy megvédjük a magyar családokat az energiaválság következményeitől. Éppen ezért tartjuk kiemelten fontosnak, hogy a rezsicsökkentés továbbra is minden magyar háztartás számára megmaradjon az átlagfogyasztás mértékéig, és ezért indítunk különböző programokat a munkahelyek megőrzése érdekében
– szerepel a válasz első felében.
Majd Fürjes Balázs azzal folytatja, hogy a kormány számára továbbra is fontos a magyar lakosság egészséges életvitele, illetve rendszeres testedzése. Éppen ezért „az elmúlt években turistaházakat, vízitúra-megállóhelyeket, kerékpárutakat újítottunk meg. Az Aktív Magyarország Program keretében bringa- és görparkokat, mászótermeket, műjégpályákat is létesítettünk” – zárja sorait a most már a sportdiplomáciában nagyot előrelépő politikus.
A héten írtunk arról is, hogy a rezsiválság miatt újabb uszodák és medencék zárnak be Magyarországon. Például Makón a Hagymatikum kinti 33-as medencéjét és tanuszodáját is lezárják, ahogy Szentesen sem tudják már tovább működtetni a helyi tanmedencét. A győri Aqua Sportközpont és a Magyar Vilmos Uszoda már szeptember közepén becsukta kapuit a nagyközönség előtt, az intézmények tájékoztatása alapján határozatlan időre.
Arról szintén beszámolt az Index, hogy október 1-től határozatlan ideig zárva lesz a Tölgyes Strandfürdő Jászapátiban a növekvő energiaárak és rezsiköltségek miatt. Ugyanezen okokból kifolyólag augusztus végén a balatonboglári Urányi János Sport és Szabadidő Központ hozta meg a döntést, hogy határozatlan ideig zárva tart.
Ezek után e heti elnökségi ülésén a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) is hosszan foglalkozott a következő hónapok legégetőbb problémájával, az uszodák nyitvatartásával. Wladár Sándor, a MÚSZ elnöke egyenesen úgy fogalmazott, hogy „a magyar sport a rendszerváltás óta a legnagyobb kihívás előtt áll a teljesen elszállt energiaárak miatt. Rengeteget kell dolgoznunk, lobbiznunk, hogy az uszodák nyitva maradjanak”.
A MÚSZ naprakész információs bázisában az ország összes uszodája szerepel – eszerint körülbelül ötven százaléknál vehető biztosra, hogy nem zár be, a másik felénél a fenntartók ezután hoznak döntést. Szita Károly kaposvári polgármester, az elnökség tagja a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként hangsúlyozta, hogy nehézségeik ellenére az önkormányzatok többsége elkötelezett amellett, hogy a lehető legtovább nyitva tartsa a létesítményeket.
A MÚSZ mindenesetre hamarosan útmutatót állít össze az uszodák üzemeltetőinek, hogyan csökkenthető az energiafelhasználás, anélkül hogy az a sportolás minőségének romlását eredményezné. Továbbá a szövetség folyamatosan egyeztet a sportállamtitkársággal, a régióvezetőkkel, illetve a Magyar Vízilabda Szövetséggel: a cél az, hogy a régióközpontok uszodái mindenképp maradjanak nyitva, és a klubokban folyó szakmai munka ne szenvedjen kárt, ahogy az Úszó Nemzet Programban érintett gyermekek úszásoktatása se szakadjon félbe.
(Borítókép: Oliver Dietze / picture alliance / Getty Images)