Index Vakbarát Hírportál

Hiába kérik a kormány segítségét a csőd szélén álló hazai fitnesztermek

2022. október 1., szombat 19:33

Úgy tűnik, hogy a pandémia okozta első edzőterem-bezárási hullám után ismét számos edzőterem mehet csődbe. Ezúttal az elszálló energiaárak miatt. A hazai fitneszipar képviselői segítséget kérnek, de a kormány válasza aligha megnyugtató a számukra.

Szeptember elején írtunk arról, hogy az elszálló energiaárak, illetve a rezsicsökkentés korlátozása miatt várhatóan egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a hazai edzőtermek, sőt veszélyben maga a teljes magyar fitneszszakma. Volt olyan teremfőnök, aki már most öt és félszeresére emelkedett villanyszámláról számolt be az Indexnek. Más arról beszélt, hogy a fitnesztermek összköltségéből eddig 20-30 százalékot kitevő rezsiköltség most hirtelen felugrott 50-60 százalékra.

A válságos helyzet kompenzálására a teremtulajdonosok egyfelől jelentős jegy- és bérletáremeléssel próbálják tompítani a durván megugró villanyszámlát, máshol a szaunát kapcsolják ki, vagy épp az ingyenes törülközőhasználatot szüntették meg. Mindeközben szerkesztőségünkhöz fitnesztermi dolgozók elbocsátásáról is érkeztek visszajelzések. Például elsősorban a kisebb termekben megválnak a recepciós munkatársaktól, és automatizálják a beléptetési rendszert.

Vagyis a fitnesztermi vendégek így nagy eséllyel már számos teremben fizetnek kevesebb szolgáltatásért többet. Ha még futja egyáltalán a vendégeknek klubtagságra, jegyre, bérletre.

Sőt, a koronavírussal járó első terembezárási hullám után most már zajlik a második – mondta el az Indexnek Kiss József, a Magyar Fitnesztermek Országos Szövetsége (Maforsz) főtitkára. A szakmai szervezet számításai alapján a pandémia a hazai edzőtermek körülbelül húsz százalékát elvitte. Míg a pandémia előtt megközelítőleg 800-900 konditerem működhetett az országban, mára ez a szám körülbelül 650-re csökkent, ebbe nem beleszámítva az időközben létrejött kis privát személyiedző-stúdiókat.

Ezzel párhuzamosan a járvány előtti fitnesztermi közönség közel húsz-harminc százaléka sem tért vissza. Nem elég, hogy az eleve bezuhanó forgalommal küzdő termek kénytelenek most valahogy lenyelni a meredeken felkúszó energiaárakat, a Maforsz azzal is tisztában van, hogy a fitneszbérlet nem a szigorúan vett létfenntartáshoz szükséges költségek egyike. Különösen nem egy gazdasági válság idején. Ezért is számolnak most egy újabb 5-10 százalékos vendégkörcsökkenéssel.

A kormány segítségét kérik

Kiss József szerint mindez akár a hazai fitneszszektor jelenleg ismert formájának végét is jelentheti. Ám ha nem is a legrosszabb forgatókönyv fog végül bekövetkezni, az elszálló energiaárak jelentős károkat fognak okozni. Már csak azért is, mert a Maforsz meggyőződése, hogy egy nem sportra nevelt ifjúság, egy nem aktívan mozgó populáció már pár éven belül elviselhetetlen terheket róhat az egészségügyre. Épp ezért nem kérdés, hogy a Maforsz szerint azonnali állami beavatkozásra van szükség.

A szakmát összefogó szervezetként a Maforsz egy ideje dolgozik azon, hogy a kormány más ágazatok mellett most a hazai fitnesziparnak is segítő kezet nyújtson. Különösen azok után – érvel Kiss József –, hogy egy olyan ágazatról van szó, amely a koronavírus-járvány ideje alatt sem kapott az államtól segítséget, előtte pedig önerejéből, hazai, uniós és egyéb pályázatok, illetve támogatások nélkül vált itthon sikeres, dinamikusan fejlődő üzletággá.

Lehet menni bringázni

Cikkünk hatására két nappal a megjelenés után Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselője írásbeli kérdéseket tett fel Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszternek. A riportunkhoz kötődő két kérdés így szólt:

  1. Tervezi-e valamilyen formában támogatni a kormány a hazai fitneszszektort?
  2. Milyen módon segítik a magyar lakosság egészséges életvitelét, napi, heti rendszerességgel végzett testedzését?

A kérdésre az írásbeli válasz a héten meg is érkezett Fürjes Balázstól, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárától, aki pénteken nyilatkozott az Indexnek arról a páratlan sportdiplomáciai sikerről, hogy bekerült a 2032-es brisbane-i olimpiát előkészítő és koordináló bizottságba, ami a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik legfontosabb testülete.

A válaszból egyértelműen kiderül, hogy a kormány egyelőre semmiféle beavatkozásra nem készül, hogy megmentse, segítse a jelenlegi energiakrízisben válságos helyzetbe került edzőtermeket. Fürjes Balázs érvelése szerint ugyanis most, hogy „a szomszédunkban zajló háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt az egekbe emelkedtek az energiaárak egész Európában”, a kormány számára más a prioritás.

A kormány számára ebben a helyzetben a családok az elsők, folyamatosan azon dolgozunk, hogy megvédjük a magyar családokat az energiaválság következményeitől. Éppen ezért tartjuk kiemelten fontosnak, hogy a rezsicsökkentés továbbra is minden magyar háztartás számára megmaradjon az átlagfogyasztás mértékéig, és ezért indítunk különböző programokat a munkahelyek megőrzése érdekében

– szerepel a válasz első felében.

Majd Fürjes Balázs azzal folytatja, hogy a kormány számára továbbra is fontos a magyar lakosság egészséges életvitele, illetve rendszeres testedzése. Éppen ezért „az elmúlt években turistaházakat, vízitúra-megállóhelyeket, kerékpárutakat újítottunk meg. Az Aktív Magyarország Program keretében bringa- és görparkokat, mászótermeket, műjégpályákat is létesítettünk” – zárja sorait a most már a sportdiplomáciában nagyot előrelépő politikus.

Az uszodák felét megpróbálják nyitva tartani

A héten írtunk arról is, hogy a rezsiválság miatt újabb uszodák és medencék zárnak be Magyarországon. Például Makón a Hagymatikum kinti 33-as medencéjét és tanuszodáját is lezárják, ahogy Szentesen sem tudják már tovább működtetni a helyi tanmedencét. A győri Aqua Sportközpont és a Magyar Vilmos Uszoda már szeptember közepén becsukta kapuit a nagyközönség előtt, az intézmények tájékoztatása alapján határozatlan időre.

Arról szintén beszámolt az Index, hogy október 1-től határozatlan ideig zárva lesz a Tölgyes Strandfürdő Jászapátiban a növekvő energiaárak és rezsiköltségek miatt. Ugyanezen okokból kifolyólag augusztus végén a balatonboglári Urányi János Sport és Szabadidő Központ hozta meg a döntést, hogy határozatlan ideig zárva tart.

Ezek után e heti elnökségi ülésén a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) is hosszan foglalkozott a következő hónapok legégetőbb problémájával, az uszodák nyitvatartásával. Wladár Sándor, a MÚSZ elnöke egyenesen úgy fogalmazott, hogy „a magyar sport a rendszerváltás óta a legnagyobb kihívás előtt áll a teljesen elszállt energiaárak miatt. Rengeteget kell dolgoznunk, lobbiznunk, hogy az uszodák nyitva maradjanak”.

A MÚSZ naprakész információs bázisában az ország összes uszodája szerepel – eszerint körülbelül ötven százaléknál vehető biztosra, hogy nem zár be, a másik felénél a fenntartók ezután hoznak döntést. Szita Károly kaposvári polgármester, az elnökség tagja a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként hangsúlyozta, hogy nehézségeik ellenére az önkormányzatok többsége elkötelezett amellett, hogy a lehető legtovább nyitva tartsa a létesítményeket.

A MÚSZ mindenesetre hamarosan útmutatót állít össze az uszodák üzemeltetőinek, hogyan csökkenthető az energiafelhasználás, anélkül hogy az a sportolás minőségének romlását eredményezné. Továbbá a szövetség folyamatosan egyeztet a sportállamtitkársággal, a régióvezetőkkel, illetve a Magyar Vízilabda Szövetséggel: a cél az, hogy a régióközpontok uszodái mindenképp maradjanak nyitva, és a klubokban folyó szakmai munka ne szenvedjen kárt, ahogy az Úszó Nemzet Programban érintett gyermekek úszásoktatása se szakadjon félbe.

(Borítókép: Oliver Dietze / picture alliance / Getty Images)

Rovatok