13 órától rendhagyó aláírásgyűjtést tartanak Budapesten a Deák Ferenc téri evangélikus templom előtt a Magyar Anyák és az aHang szervezésében.

Szülők a petícióval az alábbiakat követelik:

• Újragondolt, korszerű Nemzeti Alaptantervet! A jövőben várható munkákhoz szükséges kompetenciák fejlesztését!
• Értéktartó, diplomás átlagbért elérő, méltó pedagógusfizetéseket!
• Ahogy minden fejlett országban, követeljük az önálló oktatásügyi minisztériumot!
• Minőségi nyelvoktatást a közoktatásba!
• Mérsékelt osztálylétszámokat, több kis csoportos oktatást!
• Állandó iskolapszichológust, fejlesztőt és egyéb nevelési, oktatást segítőket minden intézménybe!
• Jó állapotú iskolákat! Jusson pénz és figyelem az intézmények állagóvására, felújítására, korszerűsítésére, felszerelésére!
• Digitális oktatás feltételeit és lehetőségét az iskolákba!
• Szabad tankönyvválasztást!
• A pedagógusi és az intézményi önállóság helyreállítását, valódi tanszabadságot!
• A hátrányos helyzetű gyerekek és problémákkal küzdők megfelelő támogatását!
• Decentralizált oktatásfejlesztési intézményrendszer létrehozását! Érdemi párbeszédet a pedagógus szakmai szervezetekkel!
• Kevesebb tanórát a gyermekeinknek, legfeljebb heti 20 tanórát pedagógusainknak!

László Györgyi, a Magyar Anyák szervezet tagja az eseményen hangsúlyozta:

A petíciót ha a Holdról nem is, a Karmelita kolostorban meg kell hallani.

Az édesanya az Index kérdésére elmondta:

„Mi elsősorban a gyerekeinkért vagyunk itt, a változás nem csak a tanárok érdeke. A béremelés csupán a nulladik lépés, ezután jöhet az oktatási rendszer teljes megreformálása” – hangsúlyozta az egyik szervező. Kiemelte, hogy a diákoknak jelenleg a töméntelen mennyiségű feladattól, házi feladattól nincs életük, miközben a differenciált oktatásra sincs lehetőség az intézményekben.

„Mihamarabbi intézkedésre van szükség, az időből már így is kifutottunk, hiszen 16 ezer tanár hiányzik a közoktatásból” – mondta az édesanya.

Törökbálinton kockás szalag került az iskola kapujára, kerítésére, a kerékpártárolókra és magukra a kerékpárokra is, miután a helyi Bálint Suli Szülői Közösség és a Zimándy Suli Szülői Közösség tiltakozó akciót hirdetett meg péntek reggelre. 

A törökbálinti Bálint Márton Általános Iskola és Gimnáziumban összesen 41 pedagógus tiltakozik, közülük 13-an polgári engedetlenségben vesznek részt. A tanárokon és a diákokon kívül itt is aktívak a szülők, reggel Kössünk kockás szalagot iskoláink bejáratához! akciót szerveztek – írja a 24.hu. 

A törökbálinti kockás szalagos akció célja az volt a szervezők állásfoglalása szerint, hogy minden politikai állásfoglalástól elhatárolódva lehetőséget adjanak a szülőknek, hogy kifejezhessék szolidaritásukat tanáraik felé, illetve hogy felhívják a törvényhozók figyelmét a gyermekeikkel dolgozó pedagógusok problémáira és a magyar közoktatás méltatlan helyzetére.

Különösen azok után, hogy már egy törökbálinti tanár is kapott figyelmeztető levelet a helyi tankerülettől. 

A szokásosnál is korábban keltek péntek reggel a zalaegerszegi diákok és a pedagógusok, valamint a velük szolidaritást vállalók. 

Ugyanis Zalaegerszeg belvárosában reggel 7 órakor 1,5 kilométeres élőláncot alkotva fejezte ki tiltakozását a látványos demonstráció háromezer résztvevője: pedagógusok, diákok, szülők, civilek. Mindeközben az arra járó autósok ezúttal is dudálással fejezték ki együttérzésüket – írja a zala.frisshirek.hu. 

Az eseményre sokan vittek magukkal transzparenseket, molinókat, zászlókat, majd az élőlánc után becsengetésre mindenki, akinek kellett, bevonult az iskolákba. Helyi lapértesülések szerint azóta is zavartalanul zajlik az oktatás a zalaegerszegi oktatási intézményekben. 

A Kovács Pál Baptista Gimnázium tanárai is részt vesznek a pénteki munkabeszüntetésben – közölte az intézmény Facebook-oldalán. 

Közleményükben azt írták: jogosnak és követendőnek tartják a tiltakozás és a szolidaritás bármely erőszakmentes és törvényes formáját, és kiállnak mindenki mellett, aki kifejezi az oktatásügy jelenlegi helyzetének jobbításáért megfogalmazott véleményét.

Kiállásukkal az alábbi követelésekhez csatlakoznak:

• a valódi sztrájkjog visszaállítása,
• a pedagógusok és diákok óraterheinek csökkentése,
• a szakmai konszenzuson alapuló, valóban modern Nemzeti Alaptanterv kialakítása,
• a szabad tankönyvválasztás joga,
• a tanári és iskolai autonómia biztosítása,
• az intézmények modernizálása, élhető körülmények,
• a pedagógusszakma presztízsének visszaállítása, méltó anyagi és erkölcsi megbecsülése.

„Tiltakozásunk nem irányul tanítványaink, kollégáink, iskolánk vezetősége és fenntartónk ellen. Meggyőződésünk, hogy kiállásunkkal össztársadalmi ügyet képviselünk, hiszen az oktatás jelenlegi helyzete hosszú évtizedekre meghatározza az ország jövőjét” – hangsúlyozták.

A fiatalok felkészítése az önálló életre, hivatásra, valamint a társadalom és a gazdaság életében való tevékeny részvételre, elkötelezése az egyetemes humanista értékek és a magyar nemzet iránt, a tehetségek felfedezése és kibontakoztatása, a lemaradók felzárkóztatása főként a családban és az iskolában valósulhat meg. Ami ezeken a színtereken a megfelelő időben elmarad, az nem vagy csak nagy egyéni és társadalmi ráfordítással, jelentős veszteséggel és konfliktusok árán pótolható

– szerepel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vezetői Kollégiumának állásfoglalásában. 

Az MTA vezetősége azt is kihangsúlyozza, hogy a közoktatás színvonala meghatározza az ország hosszú távú alkalmazkodóképességét és sikerességét, hogy meg tudjon felelni az új kihívásoknak, ki tudja használni a kínálkozó lehetőségeket, továbbá el tudja érni azokat a célokat, amelyeket maga elé tűz.

Az MTA az állásfoglalásban arra is kitért, hogy a közoktatás a jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Ugyanakkor, teszik hozzá, a mai rendkívüli válsághelyzet súlyos kockázatokat hordoz magában, de esélyt is kínál egy régóta várt fordulatra, amely a hazai közoktatást hosszú távú fejlődési pályára állíthatja. 

Kiváló oktatási rendszer nélkül nem tudunk lépést tartani térségünk országaival, még kevésbé valósulhat meg a felzárkózás a fejlett nyugati vagy az ugrásszerűen fejlődő távol-keleti országokhoz. Mindez fejlett, hatékony, esélyegyenlőséget biztosító és hosszú távon stabil közoktatási rendszert, erre épülő, a motivált pedagógusok képzését is biztosító felsőoktatást és a neveléstudományra is kiterjedő tudós- és innovátorképzést feltételez

– írja az MTA vezetősége, akik arra is kitértek, hogy a rendelkezésre álló hiteles adatok, nemzetközi összehasonlítások, független szakmai értékelések szerint jelenleg egyik felsorolt területen sem kielégítő a teljesítményünk. Ezt évek óta jelzik a szakemberek, szakmai szervezetek, maga a Magyar Tudományos Akadémia is.

Ugyanakkor szerintük a problémák egy része orvosolható a közoktatás költségvetésének jelentős bővítésével, mindenekelőtt a tanári bérek azonnali megemelésével. 

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elsöprő többsége támogatja a pedagógusok követeléseit, küzdelmét – írja közleményében a szervezet.

A felsőoktatási dolgozók egyetértenek azzal, hogy a felsőoktatás minőségét alapvetően befolyásolja a köznevelés sikeressége. Ennek alapja a pedagógusok munkafeltételeinek biztosítása, az oktatásra fordított költségvetési források bővítése.

Kiemelten fontos, hogy az oktató/nevelő munka elismertségének növelése, vonzóbbá tétele érdekében jelentősen emelkedjen az oktatási ágazatban dolgozók bére – hangsúlyozzák.

Támogatjuk az oktatásüggyel kapcsolatos véleményüket vállaló, a sztrájkjogért kiálló pedagógusokat. Elhibázottnak tartjuk a hatalmi erőfölény alkalmazását a helyzet megoldását célzó tárgyalások helyett. Elengedhetetlen az oktatás résztvevőinek bevonásával történő, szakmai döntéseken alapuló megoldásra törekvő tárgyalások azonnali megkezdése!

– tette hozzá az FDSZ elnöksége.

Október 14-én a Vecsési Halmi Telepi Általános Iskola 21 dolgozója, a pedagógusok 80 százaléka vesz részt országos munkabeszüntetésben – tájékoztatta szerkesztőségünket Kordás Imola Réka, a helyi sztrájkbizottság megbízott képviselője.

Hangsúlyozta, hogy a szülők ismét melléjük álltak, 425 tanulóból 415-en nem mentek ma iskolába, szolidaritásképp pedig civil szervezetek képviselői is megjelentek az intézményben.

A vecsési iskolában egyébként még a biológia-szertár elengedhetetlen kelléke, Samu, a csontváz is sztrájkba lépett.

Az idei őszi félév második nagy tüntetésnapján, ma debütált Tanulni kell címmel a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanulóinak és barátainak közösségi videója.

A Kiss Zoltán rendezte videóban megszólaló dalt Grecsó Krisztián írta, Beck Zoltán hangszerelte, és ők is adják elő. 

A pedagógusok további béremelését egyedül a baloldal akadályozza – reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ az országos pedagógussztrájkra és a tüntetésekre.

Közleményükben hangsúlyozták: a kormány elkötelezett a pedagógusok bérének további emelésében.

Emlékeztettek, hogy a csütörtöki Kormányinfón tett bejelentés alapján „minden eddiginél nagyobb pedagógusbér-emelés következhet, amint meglesz az uniós megállapodás”.

Mint írták, a cél, hogy a pedagógusok átlagbére 2025-re elérje a diplomás átlagbérek 80 százalékát. A mostani bérhez képest 2023-ban az eddig hazai forrásokból tervezett 10 százaléknál magasabb, 21 százalékos, 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke.

„Egyedül a baloldal az, aki folyamatosan akadályozza a pedagógusbér-emelést, hiszen Brüsszelben folyamatosan azon dolgoznak, hogy Magyarország ne kapja meg a hazánknak járó forrásokat, amelyek többek között a korábban tervezettnél magasabb pedagógusbér-emelést is fedeznék” – olvasható a közleményben.

Debreceni gimnáziumok is csatlakoztak az országos megmozduláshoz – jelentette olvasónk a térségből. 

Kiemelte: a Fazekas Mihály Gimnázium, a Tóth Árpád Gimnázium diákjai és tanárai mellett szülők is csatlakoztak az élőlánchoz. 

Szabad ország, szabad oktatás! Veletek vagyunk!

– skandálták a diákok. 

Mint kiderült, Debrecenben egy civil kezdeményezés is indult, többen levelet küldtek a tankerületi központnak, az önkormányzati és az országgyűlési képviselőknek.

Követeléseik a következők: 

1. Legyen korszerű tudást biztosító Nemzeti Alaptanterv!
2. Legyen tanszabadság a tankönyvválasztásban, a pedagógiai módszerek és utak megválasztásában!
3. Legyen az esélyegyenlőséget és a társadalmi mobilitást biztosító oktatási rendszer!
4. Legyen a tudás megbecsülését kifejező bérezés az oktatásban dolgozók számára!

„Kiállunk mindenki mellett, aki kifejezi az oktatásügy jelenlegi helyzetével és a kormányzat oktatáspolitikájával szembeni véleményét” – írta a Kecskeméti Katona József Gimnázium Facebook-oldalán. Az intézmény által kiadott szolidaritási nyilatkozatban – melyet 39 pedagógus írt alá – hangsúlyozták:

„Szolidaritást vállalunk a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból elbocsátott tanárokkal, a polgári engedetlenségben részt vevő tanártársainkkal. […] Elengedhetetlennek tartjuk a szakmai megállapodásokon alapuló változásokat gyerekeink, tanítványaink jövője érdekében!”

A sztrájk alapjog! Tanár nélkül nincs jövő! Érdemi tárgyalás! Bérrendezés!

– a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium alkalmazottjai úgy vélik, hogy ezek a mai nap legfontosabb hívószavai.

Közleményükben hangsúlyozták: az élhető oktatásért, megbecsülésért és a diákok megvédéséért harcolnak.

„Elutasítjuk a megfélemlítés minden formáját! Együtt erősebbek vagyunk!” – jelentették ki.

Kiállásukról a Pedagógusok Szakszervezetének Ceglédi Járása egy rövid videót is közzétett.

A mai napon a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnáziumban 36 tanár, 2 dolgozó sztrájkol – tájékoztatta szerkesztőségünket az intézmény. Mint írták, a diákok is kifejezték szolidaritásukat, 771 tanuló közül csak 88-an mentek ma be az iskolába.

A sztrájk reggelén a Megoldás Mozgalom is aktivizálta magát. A korábban Gattyán György, ma már Huszár Viktor által vezette 1 százalékos párt közleményben azt írta:

„Mennyit kell egy nemzetnek költeni az oktatásra? A lehető legtöbbet!”.

Emlékeztettek, hogy már a választási kampányban is azonnali béremelést, bérkorrekciót szorgalmaztak, és ez a mai napig nem történt meg.

Hangsúlyozták, hogy elfogadhatatlannak tartják, hogy a szabad véleménynyilvánításra válaszként tanárok tucatjai kaptak fenyegető levelet vagy azonnali elbocsátásról szóló értesítést.

„Szolidarítva a munkájuktól megfosztott pedagógusokkal, a Megoldás Mozgalom pályázatot hirdet azon tanárok részére, akik a fenti körülmények miatt, azaz a tiltakozásukra válaszként váltak munkanélkülivé. Minden olyan pedagógusnak fejenként 50 000 forintot ajánl fel a Megoldás Mozgalom alapítványa, a MEMO Alapítvány, aki úgy érzi, hogy a diákjaiért való kiállás, a minőségi oktatás melletti tüntetés miatt veszítette el munkáját” – olvasható a párt közleményében.

„Teljesen véletlenül a legnagyobb elégedetlenség közelében egy bődületes ígérethalmaz hangzik el. Szigorúan szóban, nyoma sincs írásnak. (...) Az egész ígéret feltételes, tele van azzal, hogy akkor majd, ha talán esetleg. Hát, köszönöm, de ezzel már nem tudjátok a felszított tüzet eloltani”

– írta Facebook-oldalán kommentálva a csütörtöki kormányinfón bejelentett pedagógus-béremelést az ismert pedagógus, Jocó bácsi, azaz Balatoni József.

2025. Három év. Nem számolva az inflációt, semmit. Csak hangzatos adatok. 777 000. Az emlékeztet a 77 magyar népmesére. Ez is az. Nagyon is. Azt végképp nem értem, hogy a 20,8% hogy a jó életbe jött létre. Mondjuk 20%-os infláció mellett ez igazából csak 0,8% emelés. (...) Az sem hangzott el, melyik bérhez képest kell ezt nézni? Az sem, hogy minimálbérkövető lesz-e? Az sem, hogy ez kinek a bére lesz: a pályakezdőké, vagy ez lesz a maximum? 

– sorolta a kérdéseket, egyben fenntartásait a kormány által tett ígérettel kapcsolatban a közel 100 ezres követőtáborral bíró Jocó bácsi.

Az influenszer tanár hozzátette, szerinte a hangzatos számok már nem elegendőek semmire, ahogy elég volt az ígéretekből is. Ezzel szemben azonnali pedagógus-béremelés kell.

Éppen ezért Balatoni József bejegyzésében arra szólítja fel a kollégákat, hogy most már semmiképpen ne alkudjanak meg, el kell menni a falig, mert különben sosem lesz jobb a helyzetük.

Simkó Edit nevét még februárban ismerte meg az ország közvetlenül azután, hogy a budapesti tanárnő úgy döntött: kollégái nélkül, egymaga is polgári engedetlenségi akcióba kezd. A pedagógus azóta számos akcióban részt vett, nevéhez köthető többek között a felmondások letétbe helyezésének ötlete is.

A pedagógus múlt héten, és természetesen ma is sztrájkol, lapunk megkeresésére elmondta: intézményükben a tanárok 65 százaléka vesz részt munkabeszüntetésben, de csak részleges sztrájkot tartanak, ami azt jelenti, hogy az első két órában nem tanítanak.

A tanárnő is reagált Gulyás Gergely tegnapi bejelentésére, miszerint három lépcsőben emelik a tanárok bérét.

Gyakorlatilag 2014 óta ígéretekkel vagyunk kibélelve, most már állítólag csak 2025-ig kell kibírnunk éhhalál nélkül – de persze csak akkor, ha megkapjuk az uniós pénzeket. Ez egy elfogadható érv lenne, ha euróban kapnánk a fizetésünket. De mi forintban kapjuk, és magyar gyerekeket tanítunk, akiket később a magyar állam fog alkalmazni

– hangsúlyozta Simkó Edit. Megjegyezte, hogy a béremelés egyébként csak a nulladik lépés lenne, más szempontból is vonzóvá kellene tenni a tanítást, pályakezdő tanárok nélkül ugyanis nincs az intézményekben friss, fiatalos szellem.

A budapesti tanárnő hozzátette továbbá, hogy az őszi szünet eltörlését sem támogatják.

Tiltakozó nyilatkozatot adott közre az Eötvös Loránd Tudományegyetem: október 13-án, este 8 óráig 284 oktatójuk csatlakozott a közoktatásban dolgozó kollégák tiltakozásához.

Mint írják, az ELTE tanárai azért szolidaritanak, mert:

• elfogadhatatlannak tartják a közoktatásban, valamint az állami fenntartású felsőoktatásban alkalmazott bértáblát;
• „fel kell emelnünk a hangunk polgári engedetlenségben résztvevő kollégáink elbocsátása, pedagógus kollégáink fenyegetése, félelemben tartása ellen”;
• nem értenek egyet azzal, hogy az egyetemi felvételi rendszert az egyetemi oktatókkal való konzultáció nélkül változtatták meg.

Éppen azért a tiltakozáshoz csatlakozó ELTE-s oktatók a sztrájkjog megcsorbítása miatt polgári engedetlenség részeként pénteken oktatói és adminisztratív feladataikat csak korlátozottan látják el.

Ebben a dokumentumban lehet megtekinteni, hogy pontosan mely oktatók csatlakoztak a pénteki demonstrációhoz.

Péntek reggel az újbudai iskolák diákjai a budai Móricz Zsigmond körtéren gyűltek össze. A rövid demonstrációban a Kempelen Farkas Gimnázium, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium, az Újbudai Széchenyi István Gimnázium és Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium diákjai vettek részt.

A felszólaló fiatalok arról beszéltek, hogy milyen negatív tapasztalatokat szereztek az oktatási rendszerben. Például az egyik megafont ragadó gimnazista diáklány arról panaszkodott, hogy felmondott a magyartanára, így most nincs, aki ezt a tárgyat tanítsa neki.

Közben a diákok elénekelték a mostani tüntetéshullám egyik szimbolikus dalát, a Grundot. Az Index helyszíni tudósítója elmondta, hogy 7.45-kor kezdődő esemény már véget is ért.

A Huzella Tivadar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola pedagógusa az Index megkeresésére elmondta: múlt héten is munkabeszüntetés volt az intézményükben, akkor a tanárok 60 százaléka sztrájkolt, most valamivel kevesebben tiltakoznak.

Mint arról korábban beszámoltunk, jövőre 21 százalékkal emelhetik a pedagógusok bérét, az azt követő évben közel 25 százalékkal, egy évvel később pedig a jelenlegi bázishoz mérten 29-30 százalékkal kell emelni a béreket.

Miklósi László a bejelentésre reagálva elmondta:

Az én személyes véleményem az, hogy ez nem megoldás. Több évre elhúzni a béremelést, ez egy rossz vicc. A jövő évre ígért 20 százalék az pont annyi, amit idén számos más ágazatnál már megkaptak. Ehhez képest mi mit kaptunk januárban? Egy 9 százalékos pótlékemelést, ami a nyugdíjba sem számít bele

– mondta lapunknak a Történelemtanárok Egyletének elnöke, aki hangsúlyozta azt is, hogy a bérkérdés csak a jéghegy csúcsa, „valójában nincs a rendszernek olyan eleme, amivel ne lenne gond". Kiemelte, hogy hiányzik az intézményvezetők és a tanárok autonómiája, a tankönyvek tanításra alkalmatlanok, és nincs érdemi egyeztetés a kormány és az érdekvédők között.

„2011 óta nem szokás figyelembe venni a szakmai szervezetek ajánlásait. Korábban például a kerettanterveket úgy fogadták el, hogy a bizottságba lehetett képviselőt delegálni. Ez ma már nincs” – mondta Miklósi László, hozzátéve, hogy a problémák már a szülők és a diákok számára is szembetűnőek, tőlük is egyre több támogatást kapnak, ami némi bizakodásra ad okot.

Alábbi cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb eseményeket és tudnivalókat a pénteki megmozdulásokról. Erre tessék.

Az elmúlt napokban komoly felháborodást váltott ki, hogy a tankerületek több pedagógusnak is figyelmeztető levelet küldtek azért, mert részt vettek polgári engedetlenségi akciókban. Levelet kaptak többek között a Karinthy Frigyes Gimnázium tanárai, akikért október 7-én pénteken diákok és szülők álltak ki a Külső-Pesti Tankerület előtt.

A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium 37 pedagógusának a Közép-Budai Tankerület küldött figyelmeztető levelet, a szülők és a diákok ezt sem hagyták szó nélkül, az intézmény előtt hétfőn tartottak demonstrációt.

Hasonló okok miatt hirdettek tiltakozást csütörtök délutánra a Belső-Pesti Tankerületi Központ elé azt követően, hogy az Eötvös József Gimnázium tanárait is figyelmeztették. 

Szintén levelet kaptak azok a VII. Kerületi Madách Imre Gimnáziumban tanító pedagógusok, akik szintén tiltakozási akcióban vettek részt az elmúlt napokban. Az egyik érintett tanár, Juhász Erzsébet Marosi Beatrixnak, a plágiumbotrányba keveredett tankerületi vezetőnek címzett nyílt levelében azt írta: „Felteszem, nem gondolja komolyan, amit aláírt”.

Mint ismert, a PDSZ szervezésében október 5-én is országos sztrájk volt az iskolákban, ezen a napon kétszáz iskolából mintegy 14 ezer pedagógus vett részt munkabeszüntetésben, de emellett 83 intézményből ezer tanár csatlakozott polgári engedetlenségi akcióhoz. Vidéki és fővárosi óvodákban, általános iskolákban, gimnáziumokban egyaránt tiltakoztak, de országszerte gyógypedagógusok, logopédusok és konduktorok is kifejezték nemtetszésüket. Az egész napos szolidaritási akciók mellett 17 órától hídfoglalás volt a Grund szervezésében, majd mintegy 40 ezer ember gyűlt össze a Kossuth téren.

A pedagógus-szakszervezetek tavaly október fogalmazták meg sztrájkköveteléseiket, ezek változatlanul a következők: 

• A pedagógus-illetményalap vetítési alapja a mindenkori minimálbér összege legyen.

• Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege, a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130 százalékára.

• A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel és oktatással töltött munkaideje 2021. szeptember 1-jétől legfeljebb 22 óra legyen.

• A pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensek jelenleg heti 40 órában látják el a feladatokat. Munkaterheik csökkentése érdekében heti 35 órán át legyenek csak beoszthatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát regenerációval, felkészüléssel tölthessenek.

Egy évvel ezelőtt kezdődtek meg a sztrájktárgyalások a pedagógus-szakszervezetek és a kormány között, az egyeztetéseket 2021 őszén még az Emberi Erőforrások Minisztériumában folytatták le. Bár az oktatás azóta már a Belügyminisztériumhoz tartozik, érdemi előrelépés továbbra sem történt, ezért az érdekvédők péntekre újabb munkabeszüntetést hirdettek. A sztrájk mellett országszerte szolidaritási akciók lesznek, délután pedig egy nagyszabású tüntetést is tartanak a Hősök terén.  

Az Indexen percről percre követhetik az eseményeket. Tartsanak velünk!