Nem szokatlan, hogy nincs Fidesz-nagyrendezvény és budapesti Orbán-beszéd október 23-án, 1956 szimbolikus jelentősége azonban most más olvasatot is kapott az ukrajnai háború miatt, ami részben pont Orbán Viktor kijelentéseinek köszönhető.
A kormánypártok nem tartanak október 23-án központi ünnepséget idén, Budapest helyett Orbán Viktor ezúttal Zalaegerszegen mond beszédet. Az ellenzéki kritikák szerint ezzel a kormányfő „megtöri a szokásokat”, „utcai gyáva”, „megijedt”, a Fidesz „nem mer központi megemlékezést tartani”, mert október 23-ra civil szervezetek újabb tüntetést szerveznek a pedagógusok melletti kiállásként. Más vélemények szerint Oroszország-politikája miatt a kormánynak kényelmetlen lehet az ukrajnai háború árnyékában 1956-ra emlékezni.
Valójában lesznek központi megemlékezések, már október 22-én koszorúzással kezdődik a programsorozat, 15 órától a Műegyetemnél mond beszédet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, lesz fáklyás felvonulás, október 23-án pedig a szokásoknak megfelelően ünnepélyes zászlófelvonásra kerül sor a Kossuth téren.
„Minden körülmény biztosított az október 23-i nemzeti ünnep megemlékezéseinek méltóságteljes lebonyolításához; az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a központi események Budapesten és Zalaegerszegen lesznek” – közölte Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, az október 23-i nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője.
Az ellenzéki pártoknak nem lesz egységes központi, sem külön nagyrendezvénye a Mi Hazánk kivételével. Dobrev Klára, a DK árnyékkormányának árnyék-miniszterelnöke utcára hívja a magyarokat, de saját szervezett eseménnyel nem akarják gyengíteni a pedagógusok melletti tüntetést. Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke online mond beszédet, az MSZP október 22-én tisztújítást tart, majd másnap – hasonlóan az ellenzéki pártok többségéhez – koszorúznak, önálló, valamint helyi, választókerületi megemlékezéseken vesznek részt, továbbá a tanártüntetések támogatására buzdítanak.
2010 óta nem először fordul elő, hogy a kormánypártok nem tartanak központi megemlékezést. A korábbi években arra is volt példa, hogy Orbán Viktor egyáltalán nem mondott beszédet október 23-án. Egy két évvel ezelőtti összefoglalónkban megírtuk, hogy mikor és miért maradt el az Orbán-beszéd.
A sajtóban az is nagy visszhangot kapott, hogy nemrégiben Orbán Viktor a Cicero közéleti havilap és a Berliner Zeitung című napilap által szervezett berlini panelbeszélgetésen párhuzamot vont az ukrajnai háború és 1956 között.
Ellenfelei gyakran vádolják – nemegyszer a Vlagyimir Putyinnal való, háború előtti találkozóira hivatkozva – oroszpártisággal vagy azzal, hogy kormánya nem kellő határozottsággal ítélte el az Ukrajnát sújtó orosz agressziót.
Ebben a háborúban Ukrajna a megtámadott, és Oroszország a támadó
– mondta Orbán Viktor miniszterelnöki eskütételét követő beszédében. Már a háború kitörésének napján, február 24-én is kijelentette a közösségi oldalán megosztott videóban, hogy a kormány elítéli Oroszország katonai fellépését. Az Oroszország elleni uniós szankciók ügyében azonban vitákat és konfliktusokat vállalt a kormány – ennek következménye a legújabb nemzeti konzultáció is, Orbán Viktor ugyanis miniszterelnöki eskütételének napján úgy fogalmazott:
Magyarország az európai egység érdekében nem akadályozza meg a szankciókat, amíg azok nem lépik át a magyar gazdaság önvédelmének vörös vonalát, vagyis nem veszélyeztetik Magyarország energiabiztonságát.
Az energiaszankciók ügyében vállalt magyar álláspont az uniós viták kereszttüzébe került, ugyanakkor Orbán Viktor a berlini panelbeszélgetésen talán minden eddiginél markánsabban fogalmazta meg véleményét az orosz–ukrán háborúról. A kormányfő szerint legjobban a magyarok értik az ukránok pozícióját. A bucsai háborús bűncselekményekkel összefüggésben arról beszélt, hogy 1956-ban Bucsát Budapestnek hívták.
Tehát ha valaki tudja, hogy mit jelent a katonai támadás és elnyomás az oroszok részéről, azt mi tudjuk. A mi Zelenszkijünket fölakasztották az '56-os forradalom után. Szóval nekünk nem kell elmagyarázni, hogy milyen brutális tud lenni egy orosz háború. Pontosan tudjuk. És mi ezért azt gondoljuk, hogy mindent meg is kell tenni Ukrajna érdekében, de a legtöbb, amit most tehetünk, a tűzszünet. Minden más ennél kevesebb. Semmi jobb ajándékot nem tudunk adni most az ukránoknak, mint azt, hogyha elérünk egy tűzszünetet, ez az én véleményem
– fogalmazott Orbán Viktor. A magyar kormány gyakran hangoztatott álláspontja, hogy az Oroszország elleni uniós energiaszankciók hatástalanok, ezekkel az Európai Unió saját magát lövi lábon, és inkább azonnali fegyverszünetre, illetve tárgyalásokra lenne szükség a béke érdekében.
A Kossuth rádió október 14-i műsorában Orbán Viktor ismét összehozta az ukrajnai háborút és 1956-ot, utóbbi újraértelmezésével támasztotta alá kormánya béketárgyalásokra irányuló politikáját. Megismételte, amit Berlinben elmondott, hogy „a mi Zelenszkijünket”, az akkori magyar miniszterelnököt később kivégezték, továbbá arról beszélt, hogy a magyarok 1956-ban nem azért harcoltak, mert azt gondolták, hogy le fogják győzni a Szovjetuniót.
„Azért vállaltunk egy forradalmat és egy szabadságharcot, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet meg a béketárgyalást. Azt gondoltuk, hogy el lehet érni egy béketárgyalást, ami a fegyveres csata végső célja, amely béketárgyaláson majd az oroszok a nyugatiakkal megegyezhetnek arról, hogy úgy, mint Ausztria, mi is semlegesek legyünk. Tehát a szabadságunk elérését, a végső aktust akkor is egy béketárgyalásban reméltük. Tehát az én fejemben a mi ’56-os logikánk, a szabadságharc meg a béketárgyalás nagyjából egy helyen van, hiszen valahogy rá kell kényszeríteni a nagyot, az erőset, a megszállót arra, hogy föladja a terveit; ezt pedig legyőzés, katonai győzelem révén, miután a szovjetekkel álltak szemben akkor, most meg az oroszokkal, aligha lehet elérni, ezért béketárgyalás kell” – fejtette ki Orbán Viktor a Kossuth rádióban.
Ungváry Krisztián történész a 444-en megjelent véleménycikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy „a miniszterelnök állításával sok probléma van”, „a legelső talán az, hogy semmi köze a valósághoz”. Ungváry többek között azt írta, hogy az 1956-os szabadságharcosok fejében november 4. után fel sem merült a béketárgyalás vagy a fegyverszünet.
„Ez már csak azért sem merülhetett fel, mert az agresszió módja (ami csakugyan szinte teljesen azonos, mint a mostani orosz agresszió Ukrajna ellen) szemernyi kétséget sem hagyott arról, hogy az agresszornak esze ágában sincsen sem fegyverszünetről, sem békéről tárgyalni” – fogalmazott a történész. Arra is kitért, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fog tudni az ukrajnai háborúban úgy tárgyalni, hogy az ne jelentse egyúttal politikai megsemmisülését. „Moszkva pedig 1956-ban sem engedhette meg magának azt, hogy az utcai harcosokat tárgyalópartnernek tekintse” – tette hozzá Ungváry Krisztián.
A hivatalos tájékoztatás szerint Orbán Viktor a Mindszenty József hercegprímás életére épülő és azt bemutató Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpont új épületének ünnepélyes átadásán szólal fel idén október 23-án Zalaegerszegen. Az még kérdés, hogy a kormányfő most ad-e aktuálpolitikai értelmezést 1956-nak, mint a berlini panelbeszélgetésen és a rádióinterjúban, de 2010 óta ha beszédet mondott, általában kapcsolatot talált a jelen és a múlt eseményei között.
Tizenkét évvel ezelőtt, a szocialista kormány leváltása után arról beszélt, hogy 1956 a magyarok befejezetlen története volt egészen a 2010-es „kétharmados forradalomig”, amely megszabadította a magyarokat, ’56 örököseit attól, hogy „a forradalom napján úgy érezzük, mégiscsak újra kell vívni ezt a harcot”. Majd így folytatta:
1956-ban az utcákon győzték le a magyarok a hazugságot. Most, 2010-ben a választásokon döntöttük le és adtuk meg a kegyelemdöfést a hazugságok rendszerének. És ezzel eljött, mert elhoztuk, mert megnyitottuk a nemzeti együttműködés korszaka.
2016-ban már az uniós kritikát és a migrációt helyezte fókuszba. Orbán Viktor kijelentette: Európa szabadságszerető népeinek az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az elszovjetesedéstől és attól, hogy „el akarják dönteni helyettünk, kivel és hogyan éljünk együtt a saját hazánkban”.
2017-es beszédében azt mondta: „1956-ban megmentettük a nemzet becsületét, 1990-ben visszavettük a szabadságunkat, 2010-ben pedig a nemzetegyesítés útjára léptünk. Nekünk senki sem mondhatja, hogy lehetetlen. Mi tudjuk, hogy a népvándorlást meg lehet állítani, a globalizációt féken lehet tartani, Brüsszelt meg lehet zabolázni, a pénzügyi spekuláns tervét meg lehet lékelni, az Európai Egyesült Államok őrült ötletére pedig kényszerzubbonyt lehet húzni.”
2018-ban vádbeszédet fogalmazott meg a nemzetállamok nélküli Európa víziója, az európai birodalom hívei és Soros György ellen.
2021-ben, a 2022-es országgyűlési választásokra készülve Orbán Viktor ismét a 2006-os és az 1956-os eseményeket állította párhuzamba: „Az igazság, kedves barátaim, a szabadságharcosok oldalán állt akkor is és ma is. Ez az igazság tartott meg minket itt, Európa közepén: a magyarok igazsága. És mi századok óta mindig csak ugyanazt akarjuk, ahogy ’56-ban, 2006-ban és ma is. Igazságot Magyarországnak!”
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban tett kormányfői kijelentések és fejtegetések miatt az előző évek október 23-i beszédei utólag áthallásosnak tűnhetnek, ha visszaolvassuk Orbán Viktor 1956-os eseményekről szóló gondolatait.
„Mi azok a magyarok vagyunk, akik hadat üzentünk a szovjet birodalomnak, akik fegyverrel is szembeszálltunk velük, akik végül hazaküldtük a katonáikat, és emberveszteség nélkül kimentettük hazánkat a kommunizmus lehulló gerendái alól. Mi aztán tudjuk, milyenek a nehéz idők. Mi ismerjük, hogyan remeg a fejsze nyele a markunkban, amikor igazán kemény fába vágjuk. Kemény idők jártak ’56 után. De mi, magyarok itt vagyunk” – fogalmazott Orbán Viktor 2010-ben.
2012-ben szentnek nevezte a 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepét, mert a magyarok szabadságért hullott vére megszentelte. Azt is mondta, a magyarok azért gyűlnek össze október 23-án, hogy „hálával emlékezzünk azokra a hősökre és mártírokra, akik bátran és nemegyszer halált megvető bátorsággal szembeszálltak az idegen elnyomókkal és a saját véreik ellen fegyvert fogó hazai zsoldosaikkal. Puskával, géppisztollyal, benzinespalackokkal harcoltak a nagy túlerőben felvonuló páncélautók, tankok és nehézágyúk ellen.”
2013-ban Orbán Viktor kifejtette: van úgy egy nemzet életében, hogy nem lehet tovább tűrni, márpedig Magyarországon ’56-ban nem lehetett tovább tűrni, mert nem volt mire várni.
„Felemeltük hát szívünket, és fellázadtunk. Fegyvert fogtunk, és szabadságharcot indítottunk, ahogy egy büszke, nagyra hivatott és rongyaiban is nagyszerű néphez illik. A csontjainkban és a zsigereinkben éreztük, hogy a haza sorsa forog kockán. Ezért nem számított a túlerő. Nem lehetett többé méricskélni és latolgatni. Az emberfelettire kellett vállalkoznunk. Minden más a nemzet elenyészéséhez, lassú önfeladásához, biztos felmorzsolódásához vezetett volna” – mondta kilenc évvel ezelőtt a kormányfő.
2016-ban arról értekezett, hogy köddé vált népek sorsa figyelmeztet: ha egy nemzet feladja függetlenségét, bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé, és a birodalmak bekebelező, illetve megemésztő étvágyával szemben csak a saját nemzeti függetlenségünk védhet meg bennünket.
„A szovjet birodalomnak is azért akadtunk meg a torkán, azért tört belénk a foga, mert ragaszkodtunk nemzeti eszméinkhez, összefogtunk, és nem adtuk fel hazaszeretetünket. (…) A szabadság titka a bátorság. Nem patikamérlegen kiporciózható erény; vagy bátor, vagy gyáva. Hogy kik is vagyunk valójában, akkor mutatkozik meg, ha eljön a próbatétel ideje. Bennünk, magyarokban a bátorság és a józan ész jól megfér egymás mellett” – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt kívánta a magyaroknak, hogy „sose váljunk gyáva néppé”, mert gyáva népnek nincs hazája.
2017-ben azt mondta: „a haza természeti és szellemi valóság”, a szovjet uralom azonban egy történelem nélküli térbe taszította Magyarországot, meg akarta semmisíteni a múltunkat és a kultúránkat is.
Mi hiszünk abban, hogy minden nemzet sajátos, a maga módján egyedi, és fényesen beragyoghatja a világ rábízott szeletét. Ezt gondoltuk, sőt ezért lázadtunk fel már 1956-ban is
– jelentette ki Orbán Viktor 2018-ban.
Egy évvel később azt mondta, hogy az ’56-os szabadságharcosok a legszebbet, a legtöbbet és a legdrágábbat adták, amit egy ember a hazájáért áldozhat: „Adták az életüket, adták a szabadságukat, vállalták a száműzetést: az otthontól elszakadás keserű kenyerét.” Azt is hozzátette: „Habár a mai fiatalok nem éltek, és szerencse, hogy nem kellett élniük a megszállók diktatúrájának idején, nincs bennem kétség, hogy a mai pesti srácok és lányok ha kellene, ugyanolyan fényesen helytállnának, mint nagyszüleik tették 1956-ban.”
Legutóbbi október 23-i beszédében, tavaly arról beszélt, hogy a nemzetek életében vannak pillanatok, amikor hirtelen mindenki úgy érzi, elég volt, nem mehetnek úgy a dolgok, ahogy eddig mentek.
Dönteni kell, és a döntésünk megmutatja, kik is vagyunk valójában. Egy egész nemzetről derül ki, mit is ér. Hallgat vagy protestál, beletörődik vagy fellázad, félrenéz vagy felegyenesedik, elkullog vagy harcol. Nem bújhatsz el, mert egy magasabb igazság ellentmondást nem tűrően láthatóvá teszi magát, és szembesít: vagy ide, vagy oda kell állnod
– fejtette ki Orbán Viktor, aki azt is hozzátette: szempillantás alatt kiderül, ki a jó és ki a rossz, ki áll a történelem jó és ki a rossz oldalán.
(Borítókép: Orbán Viktor 2021. október 23-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)