Az április 3-i országgyűlési választás úgy is a Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti többségét hozta, hogy hat ellenzéki párt összefogva, előválasztást tartva, közös egyéni jelöltekkel, közös listán és közös miniszterelnök-jelölttel vágott neki a kampánynak. Az ellenzéki pártok idei tisztújításának sora a jelenlegi állás szerint az MSZP szombati kongresszusával zárult. A súlyos vereség ellenére több pártvezető is megőrizhette pozícióját.
Márki-Zay Pétert, a hatpárti ellenzék miniszterelnök-jelöltjét a választások után Gyurcsány Ferenc eltávolította az Elnökök nevű Signal-csoportból, de a Mindenki Magyarországa Mozgalom nem távolította el az elnöki székből. A hódmezővásárhelyi polgármestert az MMM júniusi tisztújításán egyhangúlag választották újra elnöknek.
Jakab Péter Jobbikon belüli pozíciója a vereség ellenére stabilnak tűnt, a májusi tisztújító kongresszuson a küldöttek szavazatainak 71,4 százalékával választották újra a Jobbik elnökévé. Nagyjából egy hónappal később viszont már azt jelentette be, hogy lemond az elnöki tisztségről: „Mára világossá vált, hogy az új elnökség nem kívánja a tagság útját járni, a szükséges döntések meghozatalához nem biztosítják számomra a többséget, vagyis kivették a kezemből a Jobbik irányítását. Ahhoz, hogy a mozgalom tovább tudjon működni, olyan elnökre van szükség, akivel az elnökség együtt tud dolgozni. Velem nem tud, ezért a mai nappal lemondok a Jobbik elnöki tisztségéről. A Fidesszel bármikor megküzdök, de a Jobbikkal nem harcolok”.
A politikust ezután leváltották a frakcióvezetői pozícióból, majd augusztusban bejelentette, hogy kilép a pártból. Gyöngyösi Márton, a Jobbik új elnöke lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott az akkor még frakcióvezető Jakab Péter elnöki tevékenységéről, hogy
2020-tól 2021-ig jó elnök volt, utána egy kicsit rontott az előválasztáson és a választási kampányban. 2020-tól 2021-ig viszont feltornászta a pártot a két számjegyű támogatottsági zónába, ami másnak nem sikerült volna.
Jakab Péter a Jobbikkal történt szakítás után A Nép Pártján néven indított mozgalmat. A párt és a volt pártelnök közötti feszültség hátterével itt foglalkoztunk részletesen.
A Párbeszéd a Karácsony Gergely–Szabó Tímea társelnöki duóval futott neki a választásnak. A főpolgármester a hvg.hu-nak adott interjúban árulta el, hogy nem indul újra a pozícióért:
A választástól függetlenül elhatároztam, hogy nem indulok újra a Párbeszéd társelnöki posztjáért. Ránk fér a vérfrissítés. Ha vállalja, Tordai Bencét fogom támogatni.
Tordai Bencét meg is választották társelnöknek, Szabó Rebekával vezeti a pártot, Szabó Tímeából frakcióvezető lett.
Karácsony Gergely jól funkcionált mint pártelnök? – kérdeztük Tordai Bencét korábbi interjúnkban, amire a politikus kifejtette:
Olyan tekintetben igen, hogy húzta magával a pártját, mert a személyes márkája sokkal erősebb, mint a Párbeszéd brandje. Sokáig, amikor kimentünk pultozni, és megkérdezték, hogy mi az a Párbeszéd, a leggyakrabban működő válasz az volt, hogy Karácsony Gergely pártja. Sokat köszönhetünk Gergőnek és az ő népszerűségének, de egyetlen emberre építeni a stratégiát kiszolgáltatottá is tesz egy pártot, ezért a következő időszak arról szól, hogy megmutassuk, tehetséges, elkötelezett, szorgalmas párbeszédes politikusok vannak helyben és országosan is.
A Momentum akkori pártelnöke, Fekete-Győr András az ellenzéki előválasztáson 3,39 százalékot ért el a miniszterelnök-jelöltek mezőnyében, ahol a megfelelő számú aláírás hiányában elindulni sem tudó Pálinkás Józsefet leszámítva az utolsó helyen zárt.
Fekete-Győr Andrást 2021 októberében váltották le a párt éléről, Orosz Anna ügyvivőként irányította a Momentumot a tisztújításig. Novemberben Donáth Annát választották a párt elnökének. A választás utáni tisztújítás előtt Donáth Anna bejelentette: édesanya lesz, ezért nem indul újra az elnöki pozícióért. Végül Kerpel-Fronius Gábort és Hajnal Miklóst megelőzve Gelencsér Ferencet választották a Momentum élére.
Az új pártelnök lapunknak adott interjújában így értékelte Donáth Anna és Fekete-Győr András vezetői tevékenységét:
Fekete-Győr András gyakorlatilag a semmiből építette fel az egyik legerősebb, legstabilabb ellenzéki pártot úgy, hogy más ellenzéki pártok forrásainak csupán töredékével rendelkeztünk. Nélküle most nem beszélhetnénk Momentumról. Donáth Anna pedig az elmúlt fél évben új lendületet tudott adni az ellenzéki összefogásban szükségszerűen kissé identitását vesztett Momentumnak, így meggyőződésem, hogy az általa kijelölt, szociálisan érzékeny úton kell továbbmennie a pártnak. Én is erre vállalkoztam elnökként.
Donáth Anna azóta több véleménycikkben is részletezte véleményét aktuális közéleti kérdésekről, valamint az ellenzék előtt álló dilemmákról. Soproni Tamás, Terézváros polgármestere, a Momentum politikusa a Válasz Online-nak adott interjújában leszögezte: „Nem kérdéses: ennek a pártnak az arca, agya és lelke jelenleg is Donáth Anna.”
Lapunknak adott interjújában Donáth Anna úgy fogalmazott:
Az ellenzéknek szellemi és szervezeti megújulásra van szüksége, ha valaha le szeretné váltani a mostani kormányt. A Momentum legismertebb politikusaként én erre a munkára vállalkoztam.
Arról is beszélt, hogy a következő hónapokban anyaként a gyermeke lesz számára az első, de amint ereje és lehetőségei engedik, vissza fog térni a politikába. „Felelősségem van az ellenzék újjászervezésében. Ebben a hosszú távú, nehéz, de elkerülhetetlen építkezésben szeretnék az ezt követő időszakban részt venni” – tette hozzá Donáth Anna.
Augusztus végén az LMP-nél is tisztújítást tartottak, a férfi társelnöki tisztségben Kanász-Nagy Máté helyét Ungár Péter vette át. Ungár Péter az Index Kibeszélő című műsorában elmondta:
Nekem az a célom, hogy a ciklus végére, 2026-ra az LMP egyértelműen nemcsak hogy Magyarország zöldpártja, de egy megkerülhetetlen politikai erő legyen.
A politikus ezt még az LMP tisztújítása előtt fogalmazta meg, hozzátéve: nem gondolja, hogy ez azt jelenti, hogy az LMP-nek lesz a legnagyobb tömegbázisa Magyarországon, „de egy létező és jelentős párt, amely megbízható partner, jó szövetséges tud lenni, és kérlelhetetlenül kiáll azokért az ügyekért, amiket fontosnak tart”.
Az LMP női társelnöki pozíciójában a választás után sem történt változás, Schmuck Erzsébet megőrizte pártvezetői tisztségét.
Az MSZP tisztújító kongresszusán a női társelnöki pozíciót illetően tiszta volt a kép, Kunhalmi Ágnesnek nem volt kihívója, maradt a társelnöki székben. Kunhalmi Ágnes lapunknak adott interjújában jelentette be indulását, kíváncsiak voltunk arra is, hogy az április 3-i súlyos ellenzéki vereség után felmerült-e, hogy átadja a stafétát.
Természetesen. Minden józan politikus egy vereség után szétnéz a saját közösségében, felméri, hogy akarja-e a közösség a személyi változást. A saját szűkebb pártközösségem és a hazai baloldal is a folytatásra buzdít. Az Aldiban, a Tescóban megállítanak, hogy vállalom-e a folytatást, ugye viszem tovább. Ráadásul én nem putyinoztam a kampányban, hanem szociális biztonságot és békét hirdettem. Hiba volt átengedni részünkről a béke álláspontját Orbán Viktornak. Végezetül úgy látom, hogy az újbóli egyéni győzelmemmel is bizonyítottam a baloldali szavazók szemében
– fejtette ki az MSZP politikusa.
Férfiágon nem volt ennyire egyértelmű a helyzet, Tóth Bertalan korábban bejelentette, hogy nem indul újra a társelnökségért. Az első jelentkező Ujhelyi István volt, de az EP-képviselő végül visszalépett, és azóta a pártból is távozott. Időközben felmerült Nemény András neve, de a szombathelyi polgármester nem állt rajthoz, ellentétben Komjáthi Imrével, aki „borsodi melós gyerekként” jellemezte magát, és szombat óta az MSZP társelnöke.
Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere a Mandinernek adott április végi interjújában világossá tette, hogy a választás nem rengette meg Gyurcsány Ferenc tekintélyét:
Abban biztos lehet mindenki, hogy ez a választás egy pillanatig sem rengette meg a párton belül a DK elnökének tekintélyét, különösen annak tükrében, hogy a Demokratikus Koalíció lett az ellenzék legerősebb politikai formációja.
A Demokratikus Koalíció szombaton tartotta XII. kongresszusát, de tisztújítás nem volt. Úgy értesültünk, hogy a tisztújító kongresszusra 2023 februárjában kerülhet sor.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)