Orbán Viktor leszögezte, hogy ukrán relációban egy független és szuverén Ukrajna létezése magyar nemzeti érdek is. Abban nem vagyunk érdekeltek, hogy az európai és az orosz gazdaságot véglegesen kettéválasszák, ezért amit meg lehet menteni, azt próbálják megmenteni. A harmadik, hogy nem akarnak belesodródni a háborúba, de meg akarják adni Ukrajnának azt a segítséget, amit az emberiesség parancsa megkövetel.
A kormányfő kitért arra, hogy Magyarország mindig visszautasította a csomagalapú megközelítést, nem fogadták el, hogy különböző természetű uniós ügyeket összekapcsoljanak, ez egyrészt sértené az unió alapokmányát. Azért sem támogatja ezt, mert ha valaki egyszer legitim módon megteszi, akkor hol van ennek a vége? Ezért nem tárgyaltak csomagban, az uniós ügyeket külön tárgyalták. A csehek úgy döntöttek, hogy egy napra teszik a döntést, ez szuverén joga a mindenkori elnökségnek, ehhez alkalmazkodniuk kellett.
Miért fogadta el Magyarország azt, amit korábban ellenzett Ukrajna támogatásánál? Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy elfogadják, Ukrajnát pénzügyileg segíteni kell, de rossz megoldásnak tartják, hogy nem államközi alapon teszik. Határozzák meg, hogy mennyi pénzt akarnak adni Ukrajnának, és mindenki tegye le az asztalra a rá eső részt – ez volt a magyar javaslat. Ehelyett az volt a javaslat először, hogy úgy, mint a Covid következményeit enyhítő alap esetében, vegyenek fel közösen hitelt. Ezt a magyar kormány nem támogatta. Ebben az esetben ha valamelyik állam nem teljesíti a rá eső hitelrészt, akkor a többieknek kell fizetnie, de nem akarnak másokkal adósságközösségbe kerülni. Az EU ettől a tervtől elállt, de nem fogadták el a magyar javaslatot sem, ezért lett egy kompromisszumos megoldás, a költségvetésbe már betett pénzeket használják hitelalapként.
Orbán Viktor szerint ez nem tökéletes megoldás, mert elvezethet oda, hogy az EU költségvetésében fel nem használt pénzeket nem visszaosztják a tagállamoknak, hanem elküldik Ukrajnába. Az is előfordulhat, ha egy országnak nem adnak oda valamiért pénzt, azt a végén elküldik Ukrajnába. Hozzátette: A legvégső esetben szabad csak egyedül megakadályozni döntéseket, az egység érdekében érdemes engedni, ez történt most is. Orbán Viktor megjegyezte azt is, hogy ez a vita később újra előjön, ebből az utcából nehéz lesz visszafordulni.
Újságírói kérdésre az Európai Parlamentet (EP) érintő korrupciós üggyel kapcsolatban elmondta: nem szabad kívülállónak tekinteni az ügyre, mivel Magyarország is az EU tagja, a korrupciós ügy „rossz hír minden tagállam számára”, ugyanis az EP elveszíti a szavahihetőségét, ez az ügy rombolja annak a közösségnek az erejét, amihez Magyarország tartozik. Ugyanakkor nem volt megalapozatlan a magyar parlament álláspontja: az, hogy fel kellene számolni az EP-t ebben a formájában, a nemzeti parlamenteknek kellene delegálnia a közvetlen választás helyett. Volt már ilyen az EU történetében, „nem ördögtől való”, a mocsarasodás ellen pedig egyetlen orvosság van a kormányfő szerint, „le kell csapolni”.
Egy másik kérdésre kifejtette: jó lenne azt mondani, hogy a korrupció csak a baloldali pártokra igaz, de ez nem így van. Nem lenne méltányos azt mondani, hogy törvénytelenül elfogadott pénzek csak a baloldalon vannak, a korrupció mindenhol fenyegeti a demokratikus politikát. Miért nem működtek a védelmi mechanizmusok, hol voltak az oknyomozó újságírók Brüsszelben? – tette fel a kérdést a miniszterelnök, majd megismételte: „a legfontosabb, hogy a mocsarat csapoljuk le”.
Orbán Viktor szerint az elmúlt években az EP-ben tények nélkül, hungarofób ösztönöktől vezérelve támadták Magyarországot, nem adták meg a tiszteletet a magyaroknak, csak mert Magyarország a saját útját akarja járni.
Orbán Viktor a határvédelemről elmondta, a kerítés nem tökéletes, de ha összevetik a beszivárgás jelenségét azzal, hogy 2015-ben százezrek bemasíroztak, a különbség nyilvánvaló. Hozzátette: az, hogy a fokozódó nyomás miatt a kerítés nem zár légmentesen, ez kétségkívül igaz, de nem teszi okafogyottá a kerítést.
Három dolgot tudnak tenni:
Orbán Viktor arról beszélt, hogy 2023-ban az lesz a legfontosabb, hogy továbbra is kimaradjunk a háborúból, az európai recesszióból, a kormány szeretné elérni, hogy a következő év végére egy számjegyűre zsugorítsák az inflációt, illetve a fiataloknak 25 éves korig járó adómentességet a gyermeket vállaló nőknél 30 évre tervezik felemelni. Továbbra is a szuverenitás, a szabadság és a teljes foglalkoztatás, illetve a családok támogatása lesz a cél.
Orbán Viktor hat pontban összegezte az évet:
Az az alkotmányos szokás, hogy év elején vagy év végén nemzetközi sajtótájékoztatót tartunk – kezdte Orbán Viktor. Ma kormányülés lesz, erről holnap valamilyen formában adnak tájékoztatást.
A miniszterelnök 2022-ről elmondta: a rendszerváltás óta valószínűleg, emlékei szerint bizonyosan ez volt Magyarország legnehezebb éve. A rossz mellett az a jó, hogy a nehéz években nyújtott teljesítményt az ember mindig legalább kétszeres súllyal értékeli, ezért nem túloz, ha azt mondja, hogy Magyarország az elmúlt harminc év legnehezebb évében rendkívüli teljesítményt nyújtott.
Természetesen mi is ott leszünk a sajtótájékoztatón, Holló Bettina kollégánk teszi fel kérdéseinket Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Orbán Viktor múlt héten előbb Brüsszelben járt az EU-csúcson, bejelentkezésében az Európai Parlament letartóztatott alelnökéről beszélt. Szombaton már Bukarestben volt, a román fővárosban „energetikai megadealt” írt alá: megépül a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-hálózata. Vasárnap pedig Katarba repült, a helyszínen nézte meg a labdarúgó-világbajnokság döntőjét, és találkozott az ország miniszterelnökével is.
Legutóbb december másodikán, a közmédiában szólalt meg hosszabban a miniszterelnök, a Kossuth rádiónak adott szokásos reggeli interjúban. Akkor beszélt többek között az energiahelyzetről, a brüsszeli szankciókról és azok hatásairól, migrációról és az EU-s pénzekről. Ezek várhatóan ma is központi kérdések lesznek.
Köszöntjük kedves olvasóinkat a rendhagyó Kormányinfó élő közvetítésében. Orbán Viktor miniszterelnök értékeli az évet, stratégiai képet vázol fel a Magyarország előtt álló kihívásokról, majd válaszol a hazai és külföldi újságírói kérdésekre. A tájékoztatón részt vesz Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár is.
Orbán Viktor év végi vagy év eleji nemzetközi sajtótájékoztatója 2019 óta immár hagyománnyá vált, ezeken az eseményeken a miniszterelnök több órán keresztül áll az újságírók rendelkezésére minden témában.
Tartsanak velünk!