Hónapokon belül elkezdik használni a Magyar Honvédség alegységei a Gidrán páncélozott harcjárműveket. Emellett hamarosan elindul a magyarországi harcjárművek gyártása is. Közben folytatódik a honvédség fiatalítása.
A Magyar Honvédség parancsnoka, Ruszin-Szendi Romulusz és a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf közösen jelentették be Magyarország Kormánya Facebook-oldalán, hogy megérkeztek hazánkba a Gidrán harckocsik, amelyeket Törökországtól vásárolt a honvédség.
2020 decemberében jelentették be, hogy a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program részeként háromszáz darab 4X4-es, páncélozott, többcélú harcjárművet vásárolnak a Magyar Honvédség számára. A Nurol Makina által kifejlesztett és gyártott, már harci tapasztalatokat is gyűjtött Ejder Yalcın többcélú, moduláris járműveket a gyártó a magyar igényeknek megfelelően alakította át, és az első tíz Gidrán 2021. február 8-án és 9-én éjjel gurult be a tatai laktanyába – számolt be a honvedelem.hu.
Tavaly augusztusban érkezett meg hazánkba az első PzH2000 típusú önjáró löveg, amely egy német gyártású önjáró tarackágyú, ezt jelenleg a Krauss-Maffei Wegmann német vállalat gyártja. 2022 novemberében pedig arról számolt be a honvédség, hogy érkeznek a Hiúz nevezetű gyalogsági harcjárművek.
Ez pedig azzal áll összefüggésben, hogy
Magyarország 2026-ra tűzte ki egy nehéz, egy közepes és egy könnyű fegyverzetű lövészdandár létrehozását.
Az új alakulatok létrehozásánál és felfegyverzésénél a Magyar Honvédség főleg a német mintára alapoz.
2024-től már a harcjárművek gyártása is beindul Magyarországon. A düsseldorfi székhelyű Rheinmetall hadipari és járműipari cég egyik leányvállalata települ hazánkba, amely 2024-től Lynx harci járműveket gyárt majd Zalaegerszegen. Érdekessége ennek a gyárnak, hogy nem csak hazánk számára építhetnek majd harckocsikat.
A Lynx a honvédelmi minisztérium várakozásai szerint egy csúcstechnológiát képviselő, első alkalommal a magyar hadseregben rendszeresített és Magyarországon gyártott eszköz lesz. A magyar haderőt a honvédelmi miniszter szerint a lehető legfelkészültebb állapotába kell hozni a lehető legrövidebb időn belül, hogy biztonságban élhessünk. Ez összhangban áll azzal, amit a miniszterelnök mondott ugyanebben a hónapban.
Magyarországot több oldalról is veszély fenyegeti, ezért nem dughatjuk strucc módjára homokba a fejünket
– fogalmazott.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábban azt mondta, hogy Magyarország a GDP két százalékát fordítja védelmi kiadásokra, de lehet, ez is kevés lesz, amit térségünk biztonsági helyzetével magyarázott. Vauver Viktor, a Magyar Honvédség alezredese pedig tavaly októberben mondta, hogy a honvédelmi alap segítségével még az infláció ellenére is képes lehet a magyar kormány a haderőfejlesztés folytatására.
A hadsereg belső átalakítási folyamata is elindult. Egy rendelet szerint a 45-ik életévüket betöltött és legalább 25 év szolgálati viszonnyal rendelkező katonák szolgálati viszonya megszűnik, amit a miniszter azzal magyarázott, hogy nemzetközi tapasztalattal, nyelvtudással rendelkező vezetőkre van szükség.
Sajtóértesülés szerint eddig a legfelsőbb vezetésből küldtek el valamivel több mint száz főt, az alezredesi és ennél magasabb rangfokozatúak közül, de a pontos szám egyelőre nem ismert. Azokat, akiket elküldenek az állományból, utolsó illetményük 70 százalékát is megkaphatják honvédelmi juttatás formájában. Az viszont nem világos, hogy az összeg bruttó vagy nettó.
A Honvédszakszervezet elnöksége közleményben üdvözölte az új rendeletet, azonban a NATO már nem volt ennyire boldog miatta. Pár napja derült ki, hogy a szervezet vizsgálatot indíthat Magyarország ellen, mert politikai okokat sejtenek a leszerelések mögött. Olyan politikus is akadt, aki egyenesen Magyarország kizárását hozta szóba, de a magyar kormány szerint senkit sem küldenek el politikai indíttatásból.
(Borítókép: Vasvári Tamás / MTI)