2022 olyan év volt, amely kettétörhette volna a gazdaság gerincét, a hivatásos károgók erre is számítottak, és már javában temették a kormányt. Februárban azonban minden eddiginél nagyobb a foglalkoztatottság, rekordnagyságú a devizatartalék, a forint is megnyugodott. 2022-ben 3 rekordot döntött meg a gazdaság:

1. soha ennyien nem dolgoztak még,
2. soha ennyi kivitel nem volt az országból,
3. soha ennyi befektetés nem volt.

Ezért vagyunk még mindig talpon a magas árak ellenére, mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint

az infláció olyan, mint a tigris, és csak egy töltényed van, ha nem találod el, felfal minket.

„Mi eltaláljuk”, jelentette ki. Egy számjegyűre gyalulják az inflációt. A helyzet komoly, de nem reménytelen, sőt reménykeltő. Mindenkinek megköszönte, aki részt vett a konzultációban. Magyarország a béke és biztonság szigete marad, letörik az inflációt.

Kitért rá, hogy egy iskolában milyen gyalázatos dolog történt: a pedofíliára nincs bocsánat, a gyerek szent és sérthetetlen, a felnőttek dolga pedig, hogy bármi áron megvédjék a gyerekeket.

Orbán Viktor azzal folytatta,

nem érdekel bennünket, hogy megbolondult a világ, hogy miféle visszataszító hóbortoknak hódolnak egyesek.

A miniszterelnök leszögezte, ez itt Magyarország, és itt kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének, „a genderpropaganda nem egy jópofa marháskodás, nem egy szivárványos dumcsi, hanem a gyermekekre leselkedő legnagyobb veszély. Azt akarjuk, hogy hagyják békén a gyermekeinket, mert ami sok, az sok”.

Orbán Viktor szerint az infláció legyőzését azzal kell kezdeni, hogy megértik. Úgy látja, a bajt Brüsszel szabadította ránk a szankciókkal, a betegség neve szankciós infláció, a vírus a brüsszeli szankció, ezek Oroszországot célozták, de Európát találták el.

Hozzátette: nem forrásokat vontunk el Oroszországtól, hanem több pénzt adtunk nekik, a világ olaj- és gáziparának profitja 70 százalékkal nőtt, miközben négyezer milliárd forintot vettek ki a szankciók a magyarok zsebéből. Ezt az összeget a vállalatok költhették volna béremelésekre, az állam adócsökkentésre vagy családtámogatásra, a családok lakásvásárlásra vagy a gyermekeikre.

Az ember áll a brüsszeli üvegpaloták között, és nem akarja elhinni, hogy mi folyik ott. Brüsszelből segítség helyett csak újabb szankciók jönnek.

A miniszterelnök azzal folytatta, hogy jól megfontolt rossz szándékkal nem adták oda a helyreállítási alap pénzeit sem Magyarországnak, sem Lengyelországnak, pedig közös hitelként vették fel, a ránk eső részt vissza kell fizetnünk.

A magyar jogállamiságot bolházzák, miközben a rabomobil állandó ügyeletet tart az Európai Parlament épületénél.

Orbán Viktor szorgalmazta, hogy az inflációt ne tekintsük kivédhetetlen istencsapásnak, nem szabad tőle megijedni, megdermedni, nem szabad beletörődni, cselekedni kell, és meglesz az eredménye.

Kifejtette: egy átlagos család ma a rezsicsökkentett árakon keresztül havi 181 ezer forintot spórol, ez egész Európában egyedülálló. Az élelmiszerárstop addig marad, amíg nem tudják csökkenő pályára állítani az inflációt. A kamatstop 350 ezer családot véd, amíg nem kezdenek zsugorodni a kamatok, ennek is maradnia kell. 200 ezer diákot is védenek az inflációtól a kiterjesztett kamatstoppal.

Most bevezetjük a kedvezményes vármegyebérletet is. Május elsejével buszra és vasútra egyaránt érvényes, havi országbérletet és vármegyebérletet ajánlunk. A vármegyebérlet 9450 forintba, a havi országbérlet 18 900 forintba kerül majd. Akik tömegközlekedéssel járnak dolgozni, komoly összeget spórolhatnak

– jelentette be a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint szembe kell nézni azzal, hogy a háború egyre vadabb és kegyetlenebb lesz. Ezért az országgal szemben egyre durvább és kíméletlenebb lesz a hangulat: provokációk, fenyegetések és zsarolások lesznek. Nem ígéri, hogy könnyű lesz, de azt igen, hogy állni fogják a sarat.

Régen túl vagyunk már a diplomáciai nyomásgyakorlás korán, amikor még Hillary Clinton egy jó barátot küldött ide, Goodfriendet (Mark André Goodfriend az USA budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője volt 2013 és 2014 között – szerk.), de jól manőverezett a kormány, és Donald Trump képében megérkeztek a baráti felmentő csapatok, szerencsére nem ide, hanem Washingtonba.

Azóta sok víz lefolyt a Potomac folyón. Orbán Viktor szerint még szerencse, hogy a Fehér Házban megőrizték a humorérzéküket, és Biden elnök jó barát helyett egy „présembert”, Pressmant küldött követnek (David Pressman amerikai nagykövetet – a szerk.), hogy bármi áron, de préselje bele a magyarokat a háborús táborba, préseljen ki belőlük egy csatlakozó nyilatkozatot.

Jó ez így, a humor átsegítheti a barátságot a nehezebb időkön. De oda azért nem kellene eljutni, hogy legközelebb valami Puccini nevű embert küldjenek

– jelentette ki a miniszterelnök.

Elmondta azt is, azt várja, hogy a demokrácia Európában is megmutatja az erejét, a közvélemény egyre inkább békepárti lesz, tűzszünetet, béketárgyalásokat, több józanságot követel, és ha kell, új kormányokat választ majd.

Nem lesz éppen sétagalopp, de a simább és kényelmesebb utak mind a háborúba vezetnek

– fogalmazott a miniszterelnök.

Nem vagyunk naivak, álmodozó pacifisták, a béketárgyalások nem az ukránok és az oroszok között lesznek, hanem az amerikaiak és az oroszok között, minél később történik meg, annál nagyobb árat fizetünk. A Nyugat szerint ha győzelem lesz Oroszország felett, az majd elhozza a békét.

A kormány szerint nem, hanem a további háború további százezrek halálát hozza el, és a III. világháború veszélyét.

Maradjunk hát mi magyarok a béke mellett, de a honvédelmi miniszter azért tartsa a szárazon a puskaport

– jelentette ki Orbán Viktor.

Orbán Viktor úgy látja, Európa a háborúba sodródás perceit éli, vékony padlón egyensúlyoz, sőt valójában már közvetett háborúban áll Oroszországgal.

Ha fegyvert szállítasz, ha te adod a műholdas információkat, ha kiképzed az egyik harcoló fél katonáit, ha te pénzeled egész államgépezetének működését, a másik félre pedig szankciókat vetsz ki, akkor mindegy, mit mondasz, háborúban, egyelőre közvetett háborúban állsz. A belesodródás veszélye állandósult. Sisakkal kezdődött, emberi élet kioltására nem alkalmas eszközök szállításával folytatódott, most tankok küldésénél tartunk, és már napirenden vannak a harci repülők, hamarosan hallani fogunk úgynevezett békefenntartó csapatokról is. Mint az alvajárók a háztetőn

– hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor leszögezte: a lengyel és balti barátaikat minden véleménykülönbség ellenére értik, a történelem sok mindent megmagyaráz, „na de a többiek?”.

A kormányfő úgy gondolja, adhattak volna garanciát, hogy Ukrajnát nem veszik fel a NATO-ba, de az ellenkezőjét tették, vagy követhették volna azt a megoldást is, amikor kitört az orosz–georgiai háború, hogy úgy döntöttek, a tüzet nem engedik elharapózni, és a „zseniálisan tárgyaló” Sarkozy elnök vezetésével sikerült lokalizálni a konfliktust, és meglett a tűzszünet. Azt is tehették volna, amit Merkel vezetésével tettek, amikor Oroszország elcsatolta a Krím félszigetet. Választhatták volna a háborút, de akkor a Nyugat a harc helyett a tárgyalás mellett döntött, „emlékszem, akkor is voltak háborúpártiak, de volt erős német, francia vezetés is, amely bátor volt, és időben lépett”.

Orbán Viktor szerint lehetett volna helyi, regionális háborúnak is minősíteni az ukrajnait, de ami történt, az egy újabb érv a brüsszeli szuperállam ellen: amikor a birodalmi központ döntött, akkor háború lett, amikor a tagállamok, akkor béke.

A jövőre nézve azt is tanulságosnak nevezte, hogyan veszítették el a békepárti szövetségeseiket. Egy évvel ezelőtt még nem voltak egyedül a béketáborban, ott voltak például a németek, de most néhány hét múlva már német harckocsik mennek Ukrajnába. A miniszterelnök szerint alig hihető, hogy a németek önszántukból fordultak volna, ma már úgy tesznek, mintha mindig is ott lettek volna, nem egyszerűen átállnak, hanem nyíltan bejelentik, hogy egyből az élre is ugranak.

Orbán Viktor hozzátette: a többi ország meg úgy gondolta, ha a németek sem tudnak ellenállni ekkora külső nyomásnak, ők aligha lesznek képesek, átszivárogtak a háborús táborba, így ketten maradtak a béketáborban, Magyarország és a Vatikán.

A miniszterelnök kiemelte: a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára. Túlságosan a nyugati világ keleti részén vagyunk. A történelem nem adta meg azt a luxust, hogy a semlegesség gondolatával eljátszhassunk. Azért léptünk be, hogy megvédhessük egymást. Meg kell érteni azonban, hogy a NATO mi nem: nem háborús koalíció, nem várhatják el, hogy a közös hadicél szempontjából megtámadjanak egy harmadik országot. Utóbbit a NATO keretein kívül kell megtenni,

aki akar, megy, aki nem akar, az nem megy.

Legyen bárki bármilyen erős, ha valaki azt hiszi, hogy uralni tudja a háborús folyamatokat, az túlbecsüli saját erejét, és alábecsüli a háború kockázatát. A miniszterelnök szerint ők messze élnek a háborútól, de mi itt élünk, a szomszédban háború zajlik, brüsszeliták még nem áldozták életüket, de magyarok már igen. Sokan halnak hősi halált a kárpátaljai magyarok közül. Orbán Viktor hangsúlyozta:

több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Brüsszelben és Washingtonban.

„Fenntartjuk gazdasági kapcsolatainkat Oroszországgal, sőt ezt tanácsoljuk az egész nyugati világnak, mert kapcsolatok nélkül nem lesz sem tűzszünet, sem béketárgyalás” – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: ezért nem járulnak hozzá, hogy egyházi vezetőket helyezzenek szankciós listára, elég bajnak tartja, hogy ez megtörtént művészekkel, sportolókkal.

A kormányfő szerint Európán kívül minden ország tisztában van az ukrajnai háború korlátozott jelentőségével és saját nemzeti érdeke elsődlegességével,

ne szigeteljük el magunkat a világ józanul gondolkodó részétől, a magyar felfogás csak Európában kivétel, a világban általános.

A magyar kormány nem tartja életszerűnek azt a feltételezést, hogy Oroszország fenyegetné Európa biztonságát, ez legfeljebb az atomfegyverekre igaz, de azok bevetésének kockázatát az ukrajnai háború növeli. Orbán Viktor szerint a hagyományos hadviselés tekintetében a háború azt mutatta meg, hogy Oroszországnak nem lenne esélye a NATO ellen.

Orbán Viktor úgy látja, az ukránok próbálják elhitetni Európával, hogy az oroszok meg sem állnak az óceánig, de a magyarok ezt nem veszik be, az orosz haderő nincs ebben a helyzetben. Megjegyezte, hogy már korábban javasolták a közös európai haderő felállítását, most látszik, milyen kár, hogy ez süket fülekre talált.

A stratégiai célok tekintetében teljes egyetértésben vannak, azt akarják, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, legyen kellően széles és mély terület közöttünk, a szuverén Ukrajna. A különbség az eszközökben van, a háborúpártiak szerint ezt Oroszország legyőzésével lehet elérni, a magyar kormány szerint tűzszünettel és tárgyalásokkal, ráadásul ezzel lehet megmenteni az életeket is.

Orbán Viktor elmondta: ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta, a migráció mellett két új ellenség van:

• a háború
• és az infláció.

Ha emelkedő pályára akarunk térni, akkor ezeket le kell győzni, át kell verekednünk magunkat rajtuk. Hogyan? Szívünk szerint véget vetnénk a háborúnak, de ez nem a mi súlycsoportunk, ezért ha békés életet akarunk, a háborúból ki kell maradni. Ez eddig sem volt egyszerű, ezután sem lesz az, mert a nyugati világ része vagyunk, de rajtunk kívül mindenki a háború pártján áll, vagy legalábbis úgy tesz, mintha annak pártján állna.

Megtehetjük-e, hogy a béke pártján álljunk? A kormányfő szerint megtehetjük, mert szuverén állam vagyunk. Helyes-e erkölcsileg? Helyes, sőt egyedül ez a helyes.

Az ukrán menekülteket be kell engednünk, és jól tettük, hogy hazánk történelme legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja. De látjuk, nem a jó és a gonosz seregei, hanem két szláv ország csapatai vívnak egyelőre korlátozott háborút. A kormányfő kijelentette: elismerjük Ukrajna jogát az önvédelemre, de nem lenne helyes, ha Magyarország érdekei elé helyeznénk Ukrajna érdekét.

A baloldal a háború pártján áll, fegyvert szállítana, megszakítaná a kapcsolatot Oroszországgal, de ez ellentétes lenne a nemzeti érdekeinkkel. Nem járulunk hozzá, hogy gáz-, olaj- és atomipari szankciókat vezessenek be. Ebben nemzeti egység van a nemzeti konzultációk alapján, mondta Orbán Viktor.

Orbán Viktor arra számít, hogy a háború több évig is eltarthat, a kitörése óta minden megváltozott a politikában és a gazdaságban. A miniszterelnök kijelentette:

A rendszerváltás óta 2022 volt a legnehezebb év.

A kormányfő kifejtette: a háború villanófényében újra meg kellett vizsgálni az összes nagy célt, amelyet 2010-ben maguk elé kitűztek, ennek a munkának lassan a végére értek, úgy látja, hogy a célokról nem kell lemondani, csak az eszközökön kell változtatni.

Leszögezte, hogy marad a külpolitika, barátokat és nem ellenségeket akarnak szerezni, azt akarják, hogy mindenki érdekelt legyen a magyarok sikerében, „blokkosodás helyett összekapcsolódás”, és marad a nemzetegyesítés is, a külhoni magyarok számíthatnak rájuk, „hiszen egy vérből valók vagyunk”.

Marad a családpolitika, a munkaalapú gazdaság, a nyugdíjasokkal kötött megállapodás és a rezsivédelem. Folytatják az egyetemek és a gazdaság összekapcsolását. A bankszektort, az energiaszektort, a médiaipart magyar kézben tudják tartani, sőt a távközlési és infokommunikációs területet is visszamagyarosítják, „és itt nem állunk meg, már lobog a szélben a szélzsák”.

Soha nem látott fejlesztéseket indítunk be, annyi pénzt biztosítunk, amennyit nem látott a vidék még a monarchia idején sem.

A privatizációval tönkretett magyar élelmiszeripart feltámasztják, lesznek nemzeti bajnokok, akik a világpiacon is helytállnak majd, „mert az nem járja”, hogy külföldről idezúdított élelmiszert kell vásárolniuk a magyaroknak. A keleti országrészt is szeretnék felzárkóztatni. Hidakat építenek a Dunán, a paksit mindjárt befejezik, a mohácsit hamarosan megkezdik. A Győr–Szombathely–Veszprém ipari övezet mellé a Debrecen–Miskolc–Nyíregyháza-háromszöget is beemelik, ehhez sok energia kell, ezért erőműveket és vezetékrendszereket fognak építeni akkor is, ha Brüsszel ebben nem hajlandó szerepet vállalni, „majd lesz más”. Háború ide vagy oda, minden évben lesznek újabb családsegítő döntéseik is.

A választáson ismét kétharmadot kaptak, pedig az egész baloldal összefogott ellenük, Brüsszel megpróbálta kiszárítani a kincstárat, Gyuri bácsiék pedig milliárdokat gurítottak be, de az elvtársai pórul jártak. Nem kicsit, nagyon, és még rá is fognak fizetni – mondta a kormányfő.

Idézte a Volt egyszer egy Vadnyugat című film párbeszédét:

• A szájharmonikás azt kérdezi: És Frank?
• – Frank minket küldött.
• – Hoztatok nekünk lovat?
• – Nem.
• – Így is lesz felesleges.

Orbán Viktor szerint ez történt 2022-ben Magyarországon.

A magyar Frank, a mi Ferink éppen most próbálja összefogni a gazdátlanul maradt lovakat

– mondta a kormányfő, Gyurcsány Ferencre utalva. Arról is beszélt, hogy a választási győzelmet nem szokták csak úgy odadobni, amögött munka van, amit méltányolnak az emberek, másképp nem jön ki a kétharmad. A fanyalgók szerint szerencséjük volt. De négyszer? Ehhez tudni kell valamit: szereted a hazádat, kész vagy megküzdeni érte. A győzelemhez nem elég a dollár és a befolyásos pártfogók, szív kell, és nem elég a szerencse.

Amikor azt hihettük, hogy kiegyenesedünk, beütött a Covid, fájdalmas volt, pótolhatatlan veszteségekkel, de Orbán Viktor azt gondolta, hogy utána megérkezünk oda, ahová mindig is vágytunk. Elfoglaljuk azt a polcot a világban, amelyre a történelmünk feljogosít minket, az élbolyban leszünk, lesz sok gyerek, rendben tartott, csinos és biztonságos, klímaváltozást túlélő Kárpát-medence.

A miniszterelnök a jövő szempontjából azt nevezte a legfontosabb kérdésnek, hogy az európai életben végbemenő változások, amelyek új feladatokat hoznak eléjük, vajon elveszik vagy meghozzák a magyarok életkedvét, „a változások nyomás alá helyezik az egész magyar életet, és újszerű kérdéseket szegeznek a mellkasunknak”. A 2023-as év sikere szerinte azon múlik, hogy ezek felvillanyozzák vagy lelombozzák őket.

Orbán Viktor „forgolódik a nemzetközi politikában”, és gyakran eszébe jut a régi sláger:

anyám, én nem ilyen lovat akartam.

Nem ilyen megbokrosodott világban akartak élni a magyarok, de ahogy édesanyja mondaná: „kisfiam, ez nem kívánságműsor”, és Orbán Viktor szerint igaza van.

A kormányfő szerint minden jól alakult, átvágták magukat a szocialista kormányok által itt hagyott törmelékeken, a vadkeleti szocializmus romjain, túljutottak a munkanélküliségen, a zsugorodó gazdaságon, a devizahiteleken, az égig érő rezsiszámlákon, a segélyből élő ügyeskedésen, a „jó ez így is beletörődő igénytelenségén”, már kezdték elhinni, hogy lesz hely a nap alatt minden magyarnak.

Kiderült, hogy munkából jobban meg lehet élni, mint segélyből, hogy a gyerek úgy teher, hogy boldogság. Kezdték elhinni, hogy lesz szőlő, lágy kenyér mindenkinek, rájöttek, ha boldogulni akarnak, nem egymástól kell elvenni, mert tudunk nagyobb kenyeret sütni, mint eddig tettük. Egymillió ember állt munkába, a magyar gazdaság háromszorosára növekedett, a minimálbér is nagyobb, mint az átlagbér volt, elővarázsoltak egy nemzeti keresztény alkotmányt. Ha nem is halált, de Brüsszelt megvető bátorsággal újjászervezték a magyar államot. Az akadékoskodókat félretolva felépítettek egy új magyar gazdaságot, amelyben mindenki esélyt kapott, hogy megtalálja boldogulását.

„Térd, könyök lehorzsolva, vízhólyag is akadt”, de úgy érezték, megérte, kitalálták, hogyan kell boldogulni a megújított Magyarországon, látták, hogy van értelme az erőfeszítéseknek, már felderengett, hogy a magyar név megint szép lesz, méltó régi híréhez.