Selmeczi Gabriella arról beszélt, hogy egy gyermek testi-lelki megrontása az egyik legocsmányabb dolog, amit egy ember elkövethet, ezért küzdeni kell ellene. A képviselő konkrét esetet kiemelve leszögezte, hogy az ilyen embernek nincs helye a gyerekek közelében.
Nem fordulhat elő, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer bármelyik tagja szemet hunyjon az ilyen esetek felett, és ne jelentse azt
– szögezte le a kormánypárti politikus, hozzátéve: nem félnek Brüsszel bosszújától, ebben a kérdésben Magyarországon zéró tolerancia van.
Selmeczi Gabriella kitért arra is, hogy további eszközöket fognak teremteni a már meglévő jogszabályokon túl.
Répássy Róbert szerint a hivatkozott eset újból rámutatott a gyermekvédelem fontosságára, arra, hogy az ügy erkölcsi és jogi megítélésének egybe kell esnie, tehát nem elég felháborodni, a jognak is olyan parancsot kell előírnia, ami megvédi a gyerekeket. Az államtitkár a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta: minden körülmények között meg fogják védeni.
Véget ért az azonnali kérdések órája és ezzel parlamenti közvetítésünk is.
Köszönjük olvasóink figyelmét!
Csárdi Antal volt a következő kérdező, aki az akkumulátorgyárakról beszélt.
A világ akkumulátorgyártásának jelentős része ide kerül, az akkumulátorok oda, a környezetterhelés pedig marad itt
– hangsúlyozta az LMP politikusa, hozzátéve: értékes termőföldekre építenek akkumulátorgyárat, elpazarolják a víztartalékokat, szennyezik a környezetet.
Azt hiszem, értem, amit ön mond, és a termőföldvédelem ügyében egyet is értek önnel
– válaszolt Orbán Viktor, leszögezve: meg kell védeni mindent, ami megvédhető, egyetlen négyzetmétert sem szabad feleslegesen feláldozni, de meg kell építeni, amire szüksége van Magyarországnak. Jelezte azt is, hogy több európai országban működnek vagy épülnek akkumulátorgyárak.
Csárdi Antal szerint az alapkérdés az, hogy milyen környezeti feltételek között hoznak létre ilyen gyárakat, a Kárpát-medence pedig kiszáradóban van a klímaváltozás miatt. „Erről nem az Orbán-kormány tehet, de a felelősség a kormányé”, hogy ezek a cégek ne itt okozzanak környezetterhelést.
Orbán Viktor viszontválaszában elmondta, bármilyen furcsa, a lényeget illetően egyetért az LMP-s politikussal, a felelősség közös, a Kárpát-medence magától nem marad meg olyannak, amilyennek szeretnék.
A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: a rémhírterjesztés és az emberek indokolt félelme között különbséget kell tenni. Nem igaz, hogy kiszárítják a Kárpát-medencét, nem igaz, hogy olyan mennyiségű vizet használnak fel, ami tönkreteszi az élőhelyeket, és a magyar államnak kötelessége válaszokat adni a kérdésekre.
Szabó Rebeka, a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint a valóság az, hogy a kormány magasan tesz a gyermekek jövőjére. Több ezer hektár földet tesz tönkre a kormány, az akkugyárak miatt növelni akarják az ország vízfelhasználását, miközben klímaválság van. Ha a debreceni akkugyár megépül, akkor ki fog száradni Debrecen és a környező területe. Miért szárítják ki az országot, és veszélyeztetik az ivóvízkincsünket? – kérdezte Szabó Rebeka.
Orbán Viktor elmondta: minden beruházásnak megvan a rendje, a jogszabályok környezetvédelmi előírásokat is tartalmaznak. Jó lelkiismerettel mondja, hogy minden szabályt be kell tartania és tartatnia az államnak. Az egész európai, sőt, az egész világ autógyártása átalakul, és az a kérdés, hogy az elektromos autókat hol fogják építeni. Ahol gyártani fogják az alkatrészeiket, ott lesz munka. Mindent megelőz, hogy be kell tartani a szabályokat, de racionális döntéseket kell hozni.
Szabó Rebeka szerint abszurd, hogy a szennyező akkugyárat ide akarják hozni. Magyarországon a környezetvédelmi hatóságokat durván leépítették.
Orbán Viktor rémhírterjesztésnek minősítette a párbeszédes politikus szavait. Magyarországon senki nem veszélyezteti a vízvagyont. Németország 14 akkugyárat fog építeni a közeljövőben, és Lengyelországban fog épülni a legnagyobb ilyen gyár. Tönkre akarnák tenni az országukat a németek és a lengyelek? – kérdezte Orbán Viktor.
Toroczkai László szerint úgy tűnik, hogy a kormánynak mindig van pénze arra, hogy a leggazdagabb globális nagyvállalatokat támogassa, ezt láthatjuk most a CATL esetében. A pártelnök úgy látja, „a jelenlegi kormány a korábbi balliberális kormányokkal együtt kiépített egy olyan sarcoló rendszert”, amely elveszi az emberek pénzét, ez teljesedett ki a végrehajtóügyben.
A kérdésem miniszterelnök úrhoz az, hogy mit tett a kormány, hogy kivizsgálja a végrehajtó-maffia visszaéléseit, és támogatja-e a Mi Hazánk Mozgalom felvetését, hogy legyen a végrehajtás nonprofit Magyarországon?
– tette fel a kérdést Toroczkai László.
Orbán Viktor a végrehajtórendszerről elmondta: szívesen fogadnak bármilyen javaslatot és megfontolják. A külföldi vállalatok támogatásáról úgy fogalmazott, az összeg nagyságrendekkel kisebb annál, mint amit a magyar kkv-k megsegítésére fordítanak.
Ez Magyarország, ezért elsőbbségük a magyar vállalkozásoknak van.
Az érem másik oldala – folytatta a miniszterelnök –, hogy szükség van a beruházásokra, ezekért verseny van, ebben a versenyfutásban pedig érdemes Magyarországnak jól szerepelnie.
Toroczkai László javaslata: legyen a végrehajtás nonprofit, és segítsék a végrehajtóügy felderítését. A Mi Hazánk vezetője hozzátette: a devizahiteleseket is meg kellene segíteni. Orbán Viktor viszontválaszában tisztázta: ha jól emlékszik, 1,1 millió devizahitel-szerződés volt, ezt kellett megoldani, ennek elsöprő többségét kivezették. A törvények betartásáról leszögezte: mindegy, hogy valaki miniszter vagy államtitkár, a törvényeket be kell tartania.
Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője szerint a bevásárláskor nehéz találni árstopos élelmiszereket, ott tartunk, mint az átkosban, azt is hozzátette: ha még lenne Tibi bácsinak a Három kívánság című műsora, akkor pl. cukrot kérnének a gyerekek. Világosan látszik, hogy az árstopok tüzelték az inflációt. A legkisebb vállalkozások vannak a legnehezebb helyzetben. Meddig kívánják tartani a kommunista stílusú ársapkákat? – tette fel a kérdést a jobbikos politikus.
Orbán Viktor szerint legitim kérdés, hogy egy államnak mikor kell beavatkozni a gazdaság működésébe. Nem tekinti főszabálynak a beavatkozás politikáját, de vannak olyan állapotok, amikor viszont kell: konkrétan és célzottan. Megoszlanak a vélemények, hogy helyesek voltak-e az árstopok. Orbán Viktor nem ért egyet a jobbikos politikussal, nem látja a helyzetet súlyosnak, az átkosban nem ilyen volt a hiány. 8 milliárd forint működési támogatást adnak a kisboltoknak, akiknek nehézséget okoznak az ársapkák.
Lukács László György szerint nincs szükség ilyen beavatkozásra, az a mód, ahogy beavatkozott a kormány, az régimódi, kommunista. Egy normális országban megvédik a lakosságot, és nem alakul ki hiány. Hozzátette: a megoldásra kellene koncentrálni.
Orbán Viktor szerint az a kérdés, hogy milyen hosszan kell fenntartani ezeket az intézkedéseket. A kormány válasza: „az ellenszert a szervezetbe juttatták”, és amint az infláció tartósan csökkenő pályára áll, akkor az ársapkákat ki lehet vezetni.
Harangozó Tamás a rezsicsökkentés átalakítása mellett az inflációról beszélt. Az MSZP javaslata az, hogy az ársapkákat, hatósági árakat fenn kell tartani, sőt, ki kell terjeszteni más termékekre is, de ez csak akkor igaz, ha a kormány hajlandó lemondani a mostani adóztatási szintről.
Orbán Viktor válaszában hangsúlyozta: ki lehet számolni, hogy mi lenne, ha az átlagfogyasztásig sem lenne rezsicsökkentés, ebben az esetben Magyarországnak szociális katasztrófával kellene szembenéznie, ezért a rezsicsökkentést nem kritizálni, hanem erősíteni kell. Az ársapkák kivezetésére addig nem kerül sor, amíg az infláció érezhetően és hosszabb távon is biztatóan nem kezd csökkenni, hogy kibővítsék-e, arról lehet beszélni, de óvatosságot javasol. Az áfacsökkentést nem támogatják, mert az nem a vásárlókhoz, hanem a kereskedőkhöz kerülne.
Harangozó Tamás válaszában újra elmondta, hogy emelkedtek az energiaárak a KSH adatai szerint. A szocialista politikus az áfacsökkentésről közölte: a hatósági árnál érintett termékeknél kérnék ezt.
Orbán Viktor szerint „megalázó, de nemcsak nekem, hanem szerintem önnek is, hogy ténykérdésekről kell vitatkozni”. A miniszterelnök világossá tette, hogy a háztartások 67 százaléka az áram esetében, 78 százaléka a gáz esetében rezsicsökkentett árat fizet.
Bedő Dávid, a Momentum képviselője egy matekpéldával készült a miniszterelnöknek: odamegy 100 emberhez, és megkérdezi, hogy kér-e narancsot. 18 válaszol, hogy igen, 82 nem válaszol. Az emberek hány százaléka kér narancsot?
Orbán Viktor azt válaszolta, hogy minden hasonló gyermekded kérdés megválaszolására várja a momentumos képviselőt az irodájában.
Bedő Dávid szerint mindig humoros a miniszterelnök, de nem a narancsokról szólt a kérdése, hanem a „kamukonzultációjukról”, a választók kb. 18 százaléka töltötte ki a nemzeti konzultációt, mégis óriásplakátokon hirdetik, hogy a magyarok 97 százaléka mondott nemet a szankciókra. A momentumos képviseli hangsúlyozta: a kormányt nem érdekli a magyarok véleménye, milliárdokból hirdetik a hazugságaikat, miközben kimegy a kormányfő Brüsszelbe, és megszavazza a szankciókat. Bedő egy ordas nagy hazugságnak nevezte a konzultációt.
„Nem a narancs áráról volt szó?” – kérdezte a kormányfő, majd hozzátette: ha jól érti, akkor a nemzeti konzultációról volt szó. Megköszönte a magyarok válaszait a nemzeti konzultációban.
Arató Gergely azzal indította az azonnali kérdések óráját, hogy a miniszterelnök nagy kedvelője a sportsikereknek, de most az infláció rekordját sikerült felállítani Európában, aminek senki nem örül.
A DK politikusa megjegyezte: „Nagyon speciális szankciók ezek, ha csak Magyarországon lökik meg így az inflációt. Ön hazudik a magyaroknak, amikor azt mondja, hogy a szankciók miatt van infláció”. Lengyelországban is alacsonyabb az infláció, ahogy Romániában is.
Nincs szankciós infláció, nincs háborús infláció, orbáni infláció van
– jelentette ki Arató Gergely, aki Orbán Viktor lemondását is megemlítette.
Orbán Viktor válaszában közölte:
Az a benyomásom alakult ki, hogy még a saját frakcióját is meglepte ezzel a követeléssel. Hozzászoktam már, hogy akármi rossz történik akár Magyarországon, akár a világban, azért a kormány, azon belül is a miniszterelnök lesz a felelős.
Úgy látja, azt mondani, hogy a kormány felelős az inflációért, teljes tájékozatlanságra és közgazdasági műveletlenségre utal, az infláció oka, hogy egész Európában elszabadultak az árak, drága energiával kell ellátni az EU-t. Ráadásul Magyarország olyan ország, amelynek nagy ipari kapacitásai vannak, nagy energiaigénnyel, saját energiaforrás nélkül, magas kitettséggel.
Viszontválaszában Arató Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy van még egy-két ipari ország az EU-ban, de Ausztriában, Németországban, Svédországban is van ipar, mégis alacsonyabb az infláció, „az ön kormánya képtelen kezelni az inflációs helyzetet”.
Orbán Viktor erre válaszul jelezte, hogy a magyar kormány jó gazdaságpolitikát folytat, a fundamentum, amire építenek, az a munkaalapú gazdaság, de az energiapolitikát hozzá kell igazítani ahhoz a helyzethez, amibe egész Európa került, alapvetően a szankciók miatt. Ezek kivezetésével az infláció szintje legalább a felére esne. „Szerintem méltánytalan az ön értékelése, a követelését pedig túlzottnak érzem.”
Orbán Viktor azzal folytatta: domináns iparágak most is vannak, de a többi sem tűnik el, a gazdaság komplexitását tekintve a világ első tíz országa között vagyunk, ezért van külön innovációs miniszter, ezért kell fejleszteni az egyetemeket. Ez a komplexitás ad biztonságot.
Végül Dúró Dóra felszólalására válaszolt a miniszterelnök. A Mi Hazánk nem támogatja a svéd és finn NATO-csatlakozást, arra kérte a pártot, hogy fontolják ezt meg, vizsgálják felül az álláspontjukat. Orbán Viktor érvei: a NATO nélkül Magyarország katonai biztonsága nem garantálható, de hozzátette: ez nem váltja ki a magyar védelmi képességet.
A miniszterelnök kitért arra is, a NATO nemzetstratégiai kérdés Magyarországon, és nem állítja, hogy mindentől lelkes, sőt, a döntések egy részét aggályosnak tartja, de ez nem vihet ahhoz a határhoz, ami Magyarország NATO-tagságát jelenti.
Orbán Viktor azzal folytatta: elő fog jönni Ukrajna NATO-tagságának kérdése, „ami komoly és súlyos téma lesz, nincs olyan messze”. Hangsúlyozta: az biztos, hogy a NATO további keleti bővítését tízezerszer kell meggondolni, hogy nem kerülnek-e olyan kiszolgáltatott helyzetbe, hogy egy keleti határkonfliktus belerántsa Magyarországot is egy háborúba. Ez a kérdés viszont nem releváns Svédországgal és Finnországgal kapcsolatban, ezért azt gondolja, hogy a felvételük nem jelent biztonsági kockázatot, de van miről beszélni velük, ahogy azt a parlamenti delegáció majd meg is teszi.
Orbán Viktor Dúró Dórával a családtámogatások ügyében egyetért. Azzal nem, hogy szűkülésként írja le a változásokat az ellenzéki politikus, a miniszterelnök inkább szinten tartásnak nevezné. „A 2023-as év nem a szociális ellátás bővítésének az éve, mert háború van, infláció van, egekben vannak az energiaárak, azért is harcolni kell, hogy recesszió helyett növekedés legyen. Ebben az évben nincsen benne több.”
A kormányfő már azt is bravúrnak nevezte, hogy egy intézkedéssel bővült a rendszer, és egyetért azzal, hogy amint több levegőhöz jut a gazdaság, az első helyen kell szerepelnie a családpolitikai rendszer bővítésének, valamint a már bevezetett intézkedések értékének megőrzésének.
Orbán Viktor végül annak a megértését kérte a felszólalóktól, hogy a szociális és gazdasági elvárásokat hozzák össze a realitásokkal. A miniszterelnök arra számít, hogy ez a négyéves ciklus két különböző időszakból fog állni: 2022-ben és 2023-ban nehezebb feladatokat kell megoldani, de 2024-ben és 2025-ben, azt remélik, hogy jelentősebb gyarapodást tűzhetnek ki célul.
Orbán Viktor a zöld energiáról azt mondta: Európában elsőbbséget élveznek a zöld megújuló energiaforrások, de az EU elfogadta, hogy mivel ebből nem lesz annyi, amennyi kellene, ezért az atomenergiát felmentette, a szénhidrogéneket pedig átmenetileg nem bünteti.
A kormányfő kifejtette: amikor az energia nagy része zöld lesz, akkor sem tudjuk majd teljesen kikapcsolni a fosszilis energiákat, mert kell tartalékkapacitás a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt. Orbán Viktor kijelentette: a zöld ügy egy kicsit bonyolultabb, mint ahogy Tordai Bencét hallgatva az ember gondolná.
Kanász-Nagy Mátéval hosszabb beszélgetésre lenne szükség Orbán Viktor szerint, mert amit mondott, az nettó külföldiberuházás-ellenesség. A kormány szerint szükség van a saját nemzeti tőke megerősítésére, és szükség van a külföldi beruházásokra is, mert nélküle nem tudják az életszínvonalat felemelni Magyarországon. Az a kérdés, hogy hova tereljék a külföldi beruházásokat. A kormányfő arra kérte az LMP-s politikust, hogy képzelje el Győrt, Kecskemétet, Esztergomot a külföldi beruházások nélkül.
Biztosan komolyan lehet venni, amit ön mond?
– tette fel a kérdést Orbán Viktor az LMP-s politikusnak.
Orbán Viktor az ellenzék erre vonatkozó kritikáira leszögezte, tíz gazdasági intézkedésből hat a kkv-kat segíti: támogatják az energiaintenzív kkv-kat, a Széchenyi Kártya Programban kedvezményes hitelt adnak, a kamatstopot kiterjesztették a kkv-kra, az agráriumban törlesztési moratórium van, a turisztikai vállalkozásoknál a fejlesztési hozzájárulás fizetését felfüggesztették, és a munkába járás támogatása is érinti őket.
A kormányfő a Jobbik frakcióvezetőjének válaszolva arról beszélt, „megintett bennünket, és arra sarkallt, hogy legyünk európaibbak,
de nem az önök pártja volt az a párt, amelyik EU-s zászlót szokott égetni? De mégis, tisztelt Jobbik, önök szerint a politikai vitának helyes és eredményes rendje, amikor az a párt, amelyik EU-s zászlót éget, megfeddi a kormányt, hogy nem tárgyal eléggé európai módon?
Orbán Viktor Tóth Bertalannak is odaszúrt:
Azt mondta, hogy iránytű nélkül sodródunk, én csak annyit tudok mondani, hogy bezzeg az MSZP.
A miniszterelnök azzal folytatta: „A Momentum elnökének meghallgattuk az okfejtését az infláció összefüggéseiről. Így jár az ember, ha a válaszbeszédet előre megírja”. Orbán Viktor megismételte: az inflációt az év végére egy számjegyűre csökkentik, Magyarországon pedig azért magasabb az infláció, mert rengeteg az iparfejlesztés, a beruházási versenyben az első háromban vagyunk az EU-ban, ez mind energiaigényt támaszt, miközben nincs saját energiánk.
Orbán Viktor Tordai Bence hozzászólására is kitért: „Nem állítom, hogy rosszindulatból, de ténybeli tévedések vannak”. Világossá tette: 4,6 százalékos növekedést nem recessziónak hívnak. A kormánynak az a célja, hogy a 2023-as évben is, amely nehezebb lesz, mint a 2022-es volt, legyen gazdasági növekedés.
Orbán Viktor a frakcióvezetőknek válaszolva elmondta: régóta gondolkodik azon, miért nem tudnak egy malomban őrölni Ukrajna esetében, holott világos, mi az ország érdeke.
A Jobbikhoz fordulva megkérdezte, hogy nem a párt politikusa ment el Donyeckbe? (2014-ben választási megfigyelőként járt ott Gyöngyösi Márton.)
Nem az önök elnöke ment el?
– tette fel a kérdést Orbán Viktor.
A kormányfő aztán arról beszélt, megértette: az ellenzék úgy beszél, mintha Ukrajna helyébe képzelné magát. Orbán Viktor szerint az a probléma, hogy nem tesznek különbséget az országok között.
Önök úgy beszélnek Ukrajnáról, párhuzamot állítva Magyarországgal, mintha Magyarországról beszélnének. (...) Nem az a probléma, hogy önök nem tesznek különbséget az országok között? Nem arról van szó, hogy önök egy szintre emelik Ukrajnát Magyarországgal? Szerintem ez a probléma
– fejtette ki a kormányfő.
Szerinte nem lehet Ukrajnáról úgy gondolkodni, mint Magyarországról, „mert az Ukrajna, ez meg Magyarország”.
Hozzátette:
Nem gondolkodhatunk úgy az ukránokról, mint a magyarokról.
Hozzátette: tiszteljük az ukránokat, mindent megadunk nekik, de nem helyezhetjük magunk fölé őket.
Ukrajna érdekei soha nem előzhetik meg Magyarország érdekét, és sohase előzhetik meg a magyar emberek érdekét. Nem fogjuk tönkretenni magunkat senkinek az érdekében
– jelentette ki a kormányfő.
Orbán Viktor érti a morális megfontolásokat, de Magyarország az első, ez az egyetlen helyes megközelítést. Aki nem ezen az alapon áll, az internacionalista. Sajnáljuk őket, szolidárisak velük, addig segítünk neki, ameddig elmehetünk – jelentette ki a kormányfő.
Van két dolog, amiben szerinte azonban egyetértés van a kormány és a baloldal között: nem akarunk orosz fenyegetés hátterében élni, nem akarunk közös orosz–magyar határt, és kell lennie valaminek Oroszország és Magyarország között.
Hogy jutunk el ehhez a célhoz? Az ellenzék szerint háborúval, a kormány szerint tűzszünettel. Az első lépés a békéhez a tűzszünet.
Kocsis Máté arról beszélt, hogy olyan békepárti nyilatkozatot terveznek az Országgyűlés elé terjeszteni, amit fontos lenne, hogy minél többen támogassanak. Európa a háborúba sodródás napjait éli, az Európai Parlament további fegyverszállításokat követel, a magyar parlament pedig nyomás alatt van, ami politikai típusú nyomás, erre adnának politikai választ.
A Fidesz frakcióvezetője szerint
a fegyverszállítások látótávolságon belülre hoztak egy esetleges világháborút.
Azt kérni, hogy a baloldali ellenzékünk fogjon össze a bajban velünk, „miniszterelnök úr, ezt többször megpróbáltuk, de nem sikerült”, sem a menekültválságban, sem a járványidőszakban, és a háborúval kapcsolatban sem.
Az az igazság, hogy a mi baloldalunknak mindig más országa a szép, nekünk meg a sajátunk.
Kocsis Máté hozzátette: Gyurcsány Ferencé volt a legdrámaibb felszólalás.
Ön beszél szemforgatásról, drága uram, az a helyzet, hogy 2008-ban Oroszország katonai agressziót hajtott végre Grúziával szemben, ön volt a magyar miniszterelnök, utána lapított, mint az a bizonyos a fűben, sőt, még ki is utazott őnagyságával magánlátogatásra Moszkvába ebédre, egy ukrán étterembe. Mindent megszoktunk már öntől, de arra azért nem számítottam, hogy pont az, aki egy orosz katonai agresszió idején miniszterelnök volt, és még utána ment puncsolni Moszkvába, a magyar olajipari vállalatot kijátszotta, legalább hallgasson.
Kocsis Máté az ellenzéki oldalon politikai Stockholm-szindrómásokat lát, gratulált a DK-ba átlépésekhez, a szocialistákra szeretett volna reagálni, de nem jut eszébe semmi, az az egy dolguk, hogy írják alá az átlépési nyilatkozatukat.
Kocsis Máté a Momentum képviselőinek azt üzente:
Nem tudom, hogy érdemes-e olyanokkal akkumulátorügyben vitatkozni, akik az elektromos rollert a kádban fürdetik, mint egy kisbabát.
Tordai Bencétől azt kérdezte: „Hány dollár egy ilyen felszólalás, képviselő úr? Nem az antifaügyben kellett volna valamit mondania?”
Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője kijelentette: a zagyvaság akkor is az marad, ha azt márvánnyá akarja nemesíteni a nagyravágyás.
Az ürességet nem tölti meg a hatalom. Béke kell, persze hogy béke kell. Kérdés az, hogy a gyilkos vagy az áldozat békéje?
– fogalmazott a DK elnöke. Szerinte a kormány a gyilkos békéjét támogatja, és azt akarják, hogy Ukrajna adja meg magát.
Rongy gondolat, rongy magatartás
– tette hozzá Gyurcsány Ferenc. Majd megjegyezte, hogy a kormány a trianoni békét támogatna, Ukrajna rovására.
A DK azonban a rend, a törvényesség, a becsület és a tisztesség békéjét akarja:
Oroszország menjen haza!
A DK azt mondja, amit 89-ben egy fiatalember. Gyurcsány Ferenc szerint Orbán Viktornak ki kellene mondania: Magyarország nem eladó, Ukrajna nem eladó.
Kifejtette: nyomasztó a kérdés, hogy a kormányfő miért áll a gyilkos orosz elnök pártjára. Ráadásul mi vesszük a legdrágábban az orosz gázt, továbbá megveszünk egy orosz atomerőművet, befogadunk egy orosz kémbankot. Lehetséges, hogy a kormányfő az orosz kormány ügynöke? – kérdezte Gyurcsány Ferenc.
Hozzátette: ha nem önálló a kormányfő, akkor a haza sem az, és szolga ország és szolga nemzet lesz. Szerinte az ilyen kormánynak és kormányfőjének buknia kell.
Teszünk érte. Más hazáról álmodunk, és más hazáért teszünk
– fogalmazott a DK elnöke. Azt is mondta a kormányról: mennie kell, és jönnie kell egy új, hazafias, európai kormánynak. Gyurcsány Ferenc megjegyezte: a DK a kormány ellenfele, aki pedig hazafi, az velük van.
Simicskó István a KDNP-frakció nevében megköszönte a miniszterelnök beszámolóját, „aktuális és fontos kérdéseket érintett”, a háborút és a békét, a szankciókat és az energiaválságot.
A magyar kormány és a miniszterelnök álláspontja egyértelmű és világos: a béke pártján állunk. Mi ebben messzemenőkig támogatjuk a kormányt.
A kormánypárti politikus úgy látja, a magyar kormány felismeri a valóságos bajokat, és mindent megtesz, hogy orvosolja ezeket. Felsorolta: munkahelyek védelme, exportnövekedés, tőkebehozatali rekord, a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése, a családok támogatása, megemelt nyugdíjak. Annak is örülnek, hogy a kormány szem előtt tartja a kereszténydemokrata értékeket.
A KDNP frakcióvezetője a háborúról elmondta: nem a harckocsik, hanem a tárgyalások és a fegyverszünet hozza el a békét, a mértéktelen fegyverszállítás elhúzódó háborút mutat. Ha a háború eszkalálódik, és NATO–orosz konfliktus lesz belőle, akkor nem lehet győztes, mert Oroszország rendelkezik a legnagyobb nukleáris arzenállal.
Simicskó István volt honvédelmi miniszterként is örül annak, hogy lendületet kapott a magyar haderő fejlesztése.
Dúró Dóra a Mi Hazánktól arról beszélt: a kormányfő szavai és tettei között ellentmondás feszül. A svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikálásával kapcsolatban megkérdezte a kormányfőt: nem az eszkalációt mélyíti ez is? Dúró Dóra jelezte: a Mi Hazánk nemmel fog szavazni a ratifikálásra. Majd kitért rá, hogy a háborúval a következő években együtt kell élni.
A Mi Hazánk politikusa szerint – szemben az akkugyárak támogatásával – a hazai élelmiszeripart kellene támogatni, hogy le lehessen törni az inflációt.
A családtámogatásokról azt mondta: egyet vezettek be, hármat megszüntettek, pl. a nagycsaládok autóvásárlásai kedvezményét. Dúró Dóra szerint szűkül a családtámogatások rendszere, de az a legnagyobb baj, hogy eredménytelen is, csökken ugyanis a termékenység.
A gyermekvédelemről azt mondta: lehet, hogy a Momentumot nem érdekli, de ez valós probléma. Szükséges a szigorítás, de a pedagógiai asszisztens ügyét már öt évvel ezelőtt jelezte a Hatvannégy Vármegye Mozgalom, azonban nem történt semmi sem. Szankciókat is kell rendelni a szabályozások mellé, mert ha nem így lesz, minden úgy fog menni, ahogy eddig.
Kanász-Nagy Máté arra hívta fel a figyelmet, hogy az akkumulátor szó nem hangzott el a miniszterelnöki beszédben. Ha kicsit jobban belegondol, akkor mégis beszélt az akkugyárakról a miniszterelnök, amikor az újraiparosításról szólt. Az LMP politikusa ezt inkább újragyarmatosításnak látja.
Az ellenzéki képviselő szerint Paks 2-re is azért van szükség, hogy ellássák az akkumulátorgyárakat, a nagytőke helyzetét folyamatosan javítják.
Ez a politika újragyarmatosító politika, Magyarországot akkumulátorgyarmattá akarják tenni
– hangsúlyozta Kanász-Nagy Máté, aki jelezte, hogy ezek a gyárak rengeteg vizet, energiát és termőföldet használnak, ilyenkor nem védik meg a magyar érdekeket, „nem fokozni kellene az energiafelhasználást, hanem csökkenteni. Egy kínai akkumulátorgyár minden, csak nem takarékos”, ráadásul élelmiszerhiány idején építenek termőföldekre gyárat.
Kitért arra is, hogy nem marad pénz a magyar közszférában a béremelésre, nem marad pénz szociálpolitikai kiadásokra.
Ide lehet jönni a nagytőkének a gyarmatra, ki lehet zsákmányolni az erőforrásokat, és el lehet szennyezni a környezetet.
Kanász-Nagy Máté a vármegyebérletre vonatkozóan arra kíváncsi, hogy miért maradt ki a helyi közlekedés bekapcsolása a bérletrendszerbe. Azt sem tudja, hogy mi történik Lantos Csaba minisztériumában a szélerőmű-építésekre vonatkozó szabályok enyhítésével kapcsolatban.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese Orbán Viktornak képviselői minőségében szólt, és felhívta a figyelmét az akkugyárakról szóló vitára, amelyre várják.
A politikus szerint „rettentően unalmas volt” a kormányfő beszámolója. A kormány nem néz szembe a valósággal, pedig jó lenne, ha a népbutítás helyett belátná, hogy az ország súlyos állapotban van. Az EU-ban 3 ország van recesszióban, az egyik Magyarország.
Tordai Bence kiemelte és részletesen kifejtette, hogy megélhetési válság van. Súlyos problémák vannak a környezeti ügyekben is. A kormánynak nem zöld energiastratégiája van, és inkább a megújuló energiaforrások térnyerését kellene támogatnia. Tordai hangsúlyozta: az atomenergia és a gáz nem megújuló energiaforrás.
Azt is kijelentette, hogy Orbán Viktor mozgástere beszűkült,
nem tud egy épkézláb külpolitikai manővert megtenni.
Tordai szerint több mint szórakoztató, hogy Brüsszelben megszavazzák a szankciókat, majd utalt rá, hogy a kormány éppen a szankciók ellen konzultált.
Jó lenne a fejekben rendet tenni és leszállni a putyini lóról
– tette hozzá az ellenzéki politikus.
Felszólalása végén megjegyezte: az ellenzék szívesen ad segítséget egy zöld fordulathoz a narancsbirodalom építése helyett, de ahhoz az kell, hogy a kormányoldalon kinyissák a fülüket, és megértsék, amit mondanak.
Gelencsér Ferenc szerint a magyar kormányfőnek nemhogy válasza, de még témafelvetése sincs a megélhetési válságról, az egészségügyről, a pedagógusok fizetéséről, a debreceni akkumulátorgyárról, a Schadl–Völner-ügyről és Magyarország jövőjéről. A frakcióvezető szerint nincs még egy politikus az országban, akit annyira érdekel a genderkérdés, mint Orbán Viktort.
A Momentum politikusa megjegyezte: nem tudja, min veszett össze Orbán Viktor Soros Györggyel, de arra kéri, hogy beszélje meg vele négyszemközt, ne terhelje ezzel a magyar közéletet.
Gelencsér Ferenc úgy látja, hogy a kormányfő a háborúról sem mondott semmit, „propagandisztikus frázisokat” hallottunk. „Ha önnek valóban annyira fontos a konfliktus, és a kormány valóban nem oroszpárti, akkor miért nem volt ön velünk múlt hét pénteken az orosz nagykövetségnél?”
Mitől fél? Vagy az is lehet, hogy ön nem egy szabad ember. Amíg Vlagyimir Putyin nem engedi meg önnek, addig egy szalmaszálat sem mer odébb tenni
– vélekedett az ellenzéki képviselő, hozzátéve: volt idő, amikor Orbán Viktor volt a jövő, aki az oroszokat hazaküldte, a Nyugatot behívta.
Gelencsér Ferenc felszólalási ideje utolsó percét néma csendben állva töltötte a háború áldozataira emlékezve, de képviselőtársai nem csatlakoztak hozzá.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője szerint 2023-ban is folytatódik az Orbán-kormány iránytű nélküli hánykolódása. Arról is beszélt, hogy a kormány katasztrófareceptjének mindenki az áldozata lesz, recesszióközeli helyzet van, csökkennek a bérek, válságban van az oktatás, az egészségügy, a megélhetés, a jogállam és a demokrácia is, nem jönnek a fejlesztéshez szükséges uniós források. Azt is mondta, hogy antidemokratikus és autokrata politikája miatt elszigetelődik az ország az EU-ban és a szövetségesei körében. Tóth Bertalan szerint orbáni infláció van.
Az MSZP álláspontja az, hogy radikális változás kellene az adópolitikában, de erre nem hajlandó a kormány, ezért szükséges az ársapkák megtartása. Amíg ilyen drágák az élelmiszerek, fenn kell tartani, és ki kell terjeszteni az élelmiszerre vonatkozó ársapkákat, ezzel kapcsolatban a mai napon online konzultációt is indít a párt.
Tóth Bertalan hozzátette: a kisboltok és a kistermelők kapjanak kompenzációt az élelmiszerekre vonatkozó ársapkák miatt.
Lukács László György azzal kezdte a miniszterelnöki beszédre adott reakcióját, hogy sok mindenről beszámolt, de arról nem beszélt, hogy bezártak több mint 300 postafiókot, bezártak rendőrségi épületeket is, valamint háziorvosi ügyeleteket szüntetnek meg, miközben Magyarországon volt a legmagasabb az élelmiszerár-drágulás.
A Jobbik frakcióvezetője a háborúról úgy fogalmazott: a Jobbik a nyomor elleni háborút látja igazságosnak, „az a háború, amit Oroszország kezdett, az igazságtalan háború”. Hozzátette: azt sem mondja el a kormány, hogy mit ért béke alatt. Lukács László György feltette a kérdést: „Miniszterelnök úr, ön melyik négy megyét adná oda?” – a megszállóknak, ha Magyarországon zajlana a háború. A politikus szerint a kormány az orosz agresszorral jó kapcsolatot tart fenn.
Az inflációval kapcsolatban megjegyezte: elmulasztották megtenni azokat a lépéseket, amelyekkel hatékonyan lehetne megakadályozni ezt, már a szankciós csomagok elfogadása előtt elszabadultak az árak Magyarországon, „amit most tesznek, az eső után köpönyeg, az infláció lerohanta Magyarországot, átmasírozott rajtunk, kisöpörte a padlásokat”.
Lukács László György arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor valamennyi szankciós csomagot megszavazta eddig, a legkisebb vállalkozások pedig tényleges segítségre várnak. „A kommunista stílusú” ársapkákkal nem lehet megvédeni senkit, ráadásul gerjesztik az inflációt.
A frakcióvezető jelezte, hogy az európai közösséghez való hozzáállásunkról sem beszélt Orbán Viktor, ezért azt javasolják, hogy Európa felé úgy forduljanak, ahogy Szent István is fordult.
Orbán Viktor beszélt a törökországi földrengésről is: Magyarország elsőként volt a helyszínen. Tisztelettel és köszönettel tartozunk a mentésben segédkező magyaroknak, akikre büszkék lehetünk.
Arról is beszélt: a magyaroknak mindig ki kell állniuk a határon túli magyarságért. Gyászoljuk azokat a magyarokat, akik az ukrajnai háborúban haltak meg. Fájdalmas, hogy még így is érik atrocitások a magyarokat, a kárpátaljai magyarok azonban több tiszteletet érdemelnek.
Orbán Viktor elmondta: 2023-ban egyszerre kell megküzdeni a háború veszélyeivel: inflációval, migrációval, és ki kell állni a határon túli honfitársainkért. Kijelentette: legyen béke, szabadság és egyetértés. Mindenkit arra kért, hogy pártállás nélkül segítse Magyarországot túljutni a nehéz időszakon.
Orbán Viktor azzal folytatta, hogy a kormánynak a „megdöbbentő és felháborító” pedofilüggyel is foglalkoznia kellett, miközben a gyermekpornográfia száma erőteljesen emelkedik. Elvárják a tankerületi vezetőktől és az iskolaigazgatóktól, hogy minden ilyen esetnek azonnal legyen következménye.
Az a dolgunk, hogy megvédjük a gyermekeket, ez nemcsak ránk, szülőkre igaz, hanem a tanárokra, iskolaigazgatókra és tankerületi vezetőkre is. Az ilyen gyalázatos esetek azt mutatják, hogy a genderpropagandát nem szabad félvállról venni, és nem szabad viccként kezelni. Komoly dologról van szó, amely veszélyezteti a gyermekeinket.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyarok véleménye egyértelmű, volt egy gyermekvédelmi népszavazás, ahol milliók mondtak nemet a genderpropagandára.
Ha az egész világ meg is bolondul, ha Brüsszel mentegeti is a menthetetlent, Magyarország akkor is maradjon normális.
Orbán Viktor arra kérte valamennyi frakciót, hogy legyenek együttműködők a gyermekek védelmében.
Orbán Viktor elmondta: haszonélvezőik is vannak a szankciós feláraknak, a világ gáz- és olajiparának profitja növekedett, az energetikai cégek profitjai pedig rekordokat döntögetnek. Ráadásul az amerikai cégek Európának jóval drágábban adják a gázt, mint odahaza. Ez pedig azt jelenti, hogy a szankciós profitot többségében az európai vállalatok és az európai emberek fizették meg. A megnövekedett árakon keresztül extraprofitra tettek szert a kereskedelmi, nagy nemzetközi cégek, és a megnövekedett kamatokon keresztül a bankok is. Magyarország már 2022-ben úgy döntött, és így lesz 2023-ban is, hogy elvonják az extraprofit egy részét, ezt teszik bele a rezsialapba. 2023-ban így maradnak a családoknak a rezsicsökkentett árak.
A kormány energiapolitikai döntéseket is hozott: a magyar ipart korszerűsítik és fejlesztik. Több energiára lesz szükség, ezért felgyorsítják a paksi beruházást, zöld energiafejlesztéshez szükséges döntéseket hoztak: gázturbinás erőműveket is létesíteni kell. Azerbajdzsánnal új gázszállítmányokról egyeztek meg. Az Északi áramlat felrobbantása terroristaakció volt, ha ezt megtették, délen is megtehetik. Ha ez megtörténne, akkor ezt nem lehet majd könnyen megúszni, mert a déli vezeték a magyar gazdaság ütőere.
Orbán Viktor felsorolt további tíz intézkedést is:
Orbán Viktor azt mondta: amíg tart a szankciós politika, a 2023-as év végére vissza tudják vágni egy számjegyűre az inflációt. Eddig 20 intézkedést hoztak: 10 a munkahelyeket védi, 10 pedig a családokat.
Orbán Viktor elmondta: az energiaintenzív feldolgozóiparban aktív kis- és középvállalatokat támogatják, összesen 220 milliárd forintnyi összeggel. Meghirdették a Széchenyi Kártya Programot. 2023-ban 290 milliárd forintot költenek a magyar kisvállalkozások kedvezményes hitelprogramjára, amelyben az inflációs kamatokkal szemben a kisvállalkozók 5 százalékos kamaton juthatnak hitelhez.
Meghirdették a gyármentő programot és az ehhez kapcsolódó gyármentő garancia- és hitelprogramot. Ebben az évben összesen 230 milliárd forintot fordítanak a nagyvállalatok energiahatékonysági programjainak támogatására, és 200 milliárd forint összegű hitelprogramot indít a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank. Ez a kettő együtt 430 milliárd forint.
Meghirdettek egy újraiparosítási hitelprogramot, amelyet Baross Gáborról neveztek el. Egy kedvezményes, fix kamatozású hitelprogramot indítanak a magyar vállalkozások exportnövelő beruházásainak finanszírozására.
Kiterjesztették a kamatstopot a kis- és középvállalatokra, kiterjesztették a kis- és középvállalatok hiteleire, ez összesen 2 ezer milliárd forintnyi hitelt érint, és 60 ezer vállalkozásnak segít azzal, hogy a kamat maximuma 7,77 százalék.
Egy új nemzeti tőkeholdingrendszert hoztak létre. 1000 milliárd forint áll rendelkezésre a nemzeti tőkeholdingnál, segítve a vállalkozások tőkehelyzetének rendezését, hogy a tőke hiánya ne lehessen akadálya a munkahelyek megtartásának.
Agrármoratóriumot jelentettek be, ezt a magyar gazdák védelme érdekében hiteltörlesztési moratóriumként hirdették meg: 7500 agrárvállalkozásnak 285 milliárd forint hitel után 16 hónapig nem kell törlesztőrészletet és kamatot fizetniük.
Meghirdettek egy turisztikai akciótervet, hogy az ilyen vállalkozásoknál a fejlesztési hozzájárulást ne kelljen befizetni, nem törölték el, de felfüggesztették, a SZÉP-kártyák felhasználását pedig felgyorsították, hogy a magyarok idehaza költsék el a pénzüket.
A munkába járás támogatásának mértékét megemelték. A munkába járás költségeinek volt egy adókedvezménye eddig is Magyarországon, ennek a mértékét a duplájára emelték, ami azt jelenti, hogy 100 ezer dolgozó munkába járását támogathatják adómentesen.
Egy munkaerő-támogatási programot is hirdettek. A bérköltség 50 százalékával támogatják azt a vállalkozást hat hónapon keresztül, amely 25 év alatti vagy legalább egy hónapig munkanélküli, 25 év feletti álláskeresőt felvesz.
Orbán Viktor támogatja, hogy az Országgyűlés határozatban rögzítse: Magyarország a béke pártján marad. Úgy látja, az állásfoglalásra szükség van, mert nap mint nap óriási nyomás nehezedik Magyarországra, bele akarják préselni az országot a háborúba.
A politikai erőközpontokban erről nyíltan beszélnek, de ugyanezt akarják a nemzetközi spekulánsok is, akik keresni akarnak a háborún
– fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: a spekulánsok globális méretekben finanszírozzák a médiát és a magukat civilnek mondókat. A kormányfő azt kérte, hogy ne üljenek fel a provokációnak, és tartsanak ki a magyar érdekek mellett.
A miniszterelnök az inflációra áttérve közölte, Európában kétfajta politikával reagálnak a kormányok: vannak, akik kivárnak, és vannak, akik beavatkoznak, a magyar kormány a második csoportba tartozik.
Tudatában vagyunk a beavatkozás kockázatainak, de azt gondoljuk, hogy képesek vagyunk a megfelelő pontokon és optimális mélységben beavatkozni.
Orbán Viktor leszögezte: az inflációt ebben az évben nem tudják megszüntetni, „a bajt Brüsszel szabadította ránk az energiahordozókra kivetett szankciókkal”. Magyarország ezekkel soha nem értett egyet, mert több kárt okoz nekünk, mint Oroszországnak, „a szankciókkal Oroszországot célozták meg, de Brüsszel Európát találta el”, az energiaárak emelkedése mindent drágít.
Ez egy dominó, amit Brüsszelben löktek meg, és végigszalad egész Európán.
A kormányfő szerint az igaz, hogy az inflációt Brüsszel szüntetheti meg, de a tagállamok mérsékelhetik, ezért kell a kormánynak beavatkoznia. Azzal is számolniuk kell, hogy minél magasabb egy országban az ipari termelés, annál több energiára van szükség. Az olyan országot, amelynek nincs olaja, nincs földgáza, importálnia kell, különösen megkínozza az infláció, Magyarország ilyen ország, ezért magasabb az átlagosnál az infláció, és a letörése is több idő.
Orbán Viktor elmondta: a háború nem felfoghatatlan messzeségben, hanem a szomszédságban zajlik, mindenkinek veszteséget okoz, rossz az egész világnak. Emberek halnak meg, felbecsülhetetlen értékek pusztulnak el. A kormány aggódik, hogy Európa lépésről lépésre belesodródik a háborúba: tankokat küldenek, repülők vannak már terítéken, és lesznek olyanok, akik csapatokat küldenének Ukrajnába.
A kormány a konzultációra hivatkozva nem szállít fegyvert, a háborúból ki kell maradni.
Csak a vesztesek száma és a veszteségek mértéke nő napról napra. Mióta ez a háború tart, százezrek haltak meg, mióta ez a háború tart, infláció söpör végig a világon, és folyamatosan gazdasági válság fenyeget – fogalmazott Orbán Viktor.
Ha ez a háború folytatódik, a hiperinfláció és a gazdasági összeomlás fenyegetése állandósul. Ha ez a háború folytatódik, a világon senki sem érezheti magát biztonságban, és a háború könnyen világméretűvé terebélyesedhet.
Tűzszünet kell, és béketárgyalások kellenek, Orbán Viktor szerint a világ többsége is békét akar, ettől pedig nem szigetelheti el magát Magyarország. Ezért Kína béketörekvését fontosnak tartja a kormány, és támogatja azt.
„Parlamentáris szokásainknak megfelelően beszámolok önöknek a legutóbbi ülés óta eltelt eseményekről. Két hónap telt el a legutolsó találkozásunk óta, ebben a két hónapban folytatódott az orosz-ukrán háború, újabb szankciókat hirdettek Brüsszelben, és világossá vált, hogy az energiaárak nem térnek vissza a háború előtti szinthez” – kezdte beszédét Orbán Viktor, hozzátéve: a gáz ára a háború előtti háromszorosa maradt, a szankciók és a magas energiaárak inflációt hoztak.
Magyarország négyezer milliárd forinttal költött többet energiára 2022-ben, mint 2021-ben, „ezt a pénzt Brüsszel vette ki a magyar zsebekből”. A nemzeti konzultációra hivatkozva közölte a miniszterelnök, hogy a magyarok nem értenek egyet a szankciókkal.
2022-ben 4,6 százalékos volt a gazdaság növekedése, minden eddiginél több volt a munkahely, minden korábbit meghaladta az exportteljesítmény, több mint húsz éve tavaly volt a legmagasabb a tőkebehozatal Magyarországra, a költségvetés hiányát és az államadósságot is sikerült csökkenteni – sorolta az eredményeiket a miniszterelnök.
Aláhúzom: hiánycsökkentés és adósságcsökkentés választási évben
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
A kormányfő azzal folytatta, hogy megemelték a nyugdíjakat is, január elsejétől a családtámogatások köre pedig újabb intézkedéssel bővült, a fiatal anyák szja-mentességével.
Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló A megtörhetetlenség 368 napja címmel napirend előtt először saját anyanyelvén, ukránul szólalt meg. Majd elmondta: a magyar kormány megteremtette a jogszabályi feltételeit annak, hogy létrejöjjön az első ukrán nemzetiségi nyelvkiegészítő iskola.
Arról is beszélt, hogy Oroszország 368 napja teljes támadást indított Ukrajna ellen, a magyarországi ukránok azért imádkoznak, hogy Ukrajna győzzön, és béke legyen. Oroszország egy szabad lelkű népet támad, gyilkolja az ártatlanokat, de az ukrán nép 368 napja tartja magát az orosz agresszióval szemben. Nemzetközi segítség kell ahhoz, hogy Ukrajna a magából kikelt, megvadult agresszor Oroszországot visszatartsa.
Kiemelte: nemcsak a háború, hanem a segítségnyújtás és a befogadás évfordulója is van. Kitért azonban arra, hogy a magyarországi ukrán nemzetiség még soha nem tapasztalt annyi alaptalan támadást, mint most. Hozzátette: az orosz propaganda beférkőzött Magyarországra, de ez a kisebbség, nem a többség. Mindazoknak köszönetet mondott, akik továbbra is szolidaritást éreznek az ukrán néppel.
Magyar Levente államtitkár elmondta: a magyar álláspont határozott és következetes, Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Elismerik az ukrán nép csodálatra méltó kiállását. Magyarország a béke mellett áll, de nem támogatják a fegyverszállítást és így az eszkalációt. Magyarország nem tartja a háborút a sajátjának, de tragédiának igen, hiszen kárpátaljai magyarok is meghalnak a háborúban.
Hangsúlyozta: ennek a háborúnak minél hamarabb véget kell vetni egy előfeltételek nélküli béketárgyalással, amelyet meg kell előznie egy tűzszünetnek. Magyarország fegyvert nem szállít, de minden más rendelkezésre álló eszközével segíti Ukrajnát.