Selmeczi Gabriella arról beszélt, hogy egy gyermek testi-lelki megrontása az egyik legocsmányabb dolog, amit egy ember elkövethet, ezért küzdeni kell ellene. A képviselő konkrét esetet kiemelve leszögezte, hogy az ilyen embernek nincs helye a gyerekek közelében. 

Nem fordulhat elő, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer bármelyik tagja szemet hunyjon az ilyen esetek felett, és ne jelentse azt

– szögezte le a kormánypárti politikus, hozzátéve: nem félnek Brüsszel bosszújától, ebben a kérdésben Magyarországon zéró tolerancia van.

Selmeczi Gabriella kitért arra is, hogy további eszközöket fognak teremteni a már meglévő jogszabályokon túl.

Répássy Róbert szerint a hivatkozott eset újból rámutatott a gyermekvédelem fontosságára, arra, hogy az ügy erkölcsi és jogi megítélésének egybe kell esnie, tehát nem elég felháborodni, a jognak is olyan parancsot kell előírnia, ami megvédi a gyerekeket. Az államtitkár a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta: minden körülmények között meg fogják védeni.

Varju Lászlónak adott válaszában Tállai András megjegyezte:

Érdekes az ön felszólalása, egy dolgot kihagyott belőle, hogy mi is van ezzel a dollárbaloldallal, hogy is működik az önök politikája? Azt is megmondják önnek a dollárokért cserébe, hogy mit mondjon a magyar parlamentben?

Az államtitkár szerint a DK-nak az a legfontosabb, hogy megfeleljenek a megbízóiknak, akik azt mondják, hogy támogatni kell a háborút, Magyarországot bele kell sodorni a konfliktusba, valamint támogatni kell a szankciókat, amelyek növelik az inflációt.

A kormánypárti politikus leszögezte: a költségvetés egyensúlyban van, tovább csökkent a munkanélküliek száma, az infláció elleni küzdelemben mindent megtesznek, emelkedett az átlagkereset és a minimálbér, nyugdíjemelés is volt.

„Súlyos árat fizettünk azért, hogy önök eltékozoltak egy bő évtizedet a magyarok életéből” – kezdte Varju László, aki szerint súlyos megélhetési válság van.

Egy erős európai ország helyett Európa szegény országa lettünk, a nélkülözés, a lemondás lett a mindennapok rutinja

– fogalmazott a DK-s politikus, hozzátéve: a magyarok keveset keresnek, sokat adóznak, és drágán vásárolnak a boltokban, ennek pedig nem a háború az oka, „az Orbán-rendszer kerül egyre többe az országnak”. Varju László azt állította, hogy az árnyékkormány kiutat kínál Magyarországnak, és a Gazprom területi képviselőjének nevezte a kormányt.

Hajnal Miklós, a Momentum képviselője emlékeztetett rá és sérelmezte, hogy Debrecenben elutasították az akkugyárról szóló népszavazási kérdésüket. Szerinte jogsértően politikai döntés született a debreceniekkel szemben. Továbbra is az ott élők megkérdezése nélkül akar a fideszes városvezetés gigantikus, vízzabáló akkugyárat felépíteni. A Momentum szerint sehol nem kellenek ilyen gyárak, súlyos kérdésekben pedig ki kell kérni az emberek véleményét. Hajnal Miklós azt is mondta, hogy addig szereti a kormányoldal a konzultációkat, amíg ők írják a kérdéseket. A Momentum fellebbez a népszavazási kérdésük ügyében. 

Válaszában Rétvári Bence úgy fogalmazott, hogy liberális képviselőktől megszokta az Országgyűlés, hogy viccet próbálnak csinálni a magyar történelemből, hagyományokból, „ők a semmiből jöttek, és a semmibe tartanak”.

Csalódás nekem az ön felszólalása, viszont a latin részei briliánsak

– közölte az államtitkár Hiller Istvánnal, hozzátéve: a szocialista politikus a baloldalnak olyan szuverén gondolkodója volt, aki jól ismerte a történelmet, és nem viccelődött rajta, úgy érezték, hogy a gyökereik valahol összeérnek, aminek köszönhetően jobban megtalálják a közös hangot.

A kormánypárti politikus világossá tette, hogy ők kiállják a gúnyt, és büszkék az ispán elnevezésre is. Hangsúlyozta: 950 évig így volt, majd a szovjet mintát vették át, most a megszállás előtti időszakra álltak vissza, azoknak pedig nincs szobor állítva, akik gúnyolódtak a főispánokon, vagy eltörölték az ispánságot.

„Ismét eljött a főispánok kora, lépést kell tartani a változásokkal” – kezdte Hiller István, majd átváltott latinra.

A Magyar Királyság Országgyűlésének hivatalos nyelve a latin volt, „most ismét elérkezett a főispánok kora, latinul beszélni ismét szükséges és modern dolog”, de a szocialista politikus szerint nem kellene itt megállni, az új főispánok munkájának elismeréseként új díjat kellene létrehozni, ez lenne a Pató Pál-díj, a Nemzeti alaptantervet is át lehetne írni latinra. Hiller István ezután Ludas Matyi történetét is felidézte.

Most azt hihetnék, hogy viccelődöm, de tudják, mi a legszörnyűbb? Hogy teljesen komolyan beszélek.

Hiller István arra kérte az államtitkárt, hogy latinul reagáljon. Kövér László viszont emlékeztette Hiller Istvánt, hogy a házszabály szerint nem lehetséges így felszólalni, azt pedig Hiller Istvánra bízta, hogy ez a felszólalás méltó volt-e korábbi országgyűlési alelnöki minőségéhez.

Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár felidézte, hogy Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke korábban a zsidók listázásáról beszélt a parlamentben. Ezek után a kormánypárti politikus az ízléstelen határtalanságának tartja, hogy a Jobbik és Gyöngyösi Márton egyiptomi fogságból való kivezetésről beszél.

Pont ő lesz az új Mózes? (...) Hogy beszélhetnek erről?

– tette fel a kérdést Rétvári Bence. Arra is felhívta a figyelmet: lehet, hogy a Jobbik nevet váltott, de ez már hányadik megújulásuk?

Az államtitkár szerint a Jobbiknak nem megújulásai vannak, hanem elvtagadásaik, és hozzákötötték magukat Gyurcsány Ferenchez és a dollárbaloldalhoz. A Jobbik már a „Magyarország” részt is kivette a nevéből, a kettős keresztet pedig hashtagre változtatta, de a választók nem bocsátották meg, hogy elvtelenné vált a párt.

Kik égettek uniós zászlót?

– szegezte Rétvári a jobbikos képviselőnek. Az államtitkár szerint a jobbikosok, a zászlóégetők kérik számon a kormányoldal uniópártiságát, miközben a polgári értékrendet nem a Jobbik képviseli, hanem néppártként a Fidesz–KDNP-szövetség.

Brenner Koloman, a Jobbik képviselője gondolatkísérlettel kezdte: mi lenne, ha 33 évvel a rendszerváltás után egy kiegyensúlyozott polgári demokrácia lenne, és beszámolt volna a közmédia a Jobbik kongresszusáról, illetve összehasonlíthatta volna Gyöngyösi Márton beszédét Orbán Viktor évértékelőjével.

A Jobbik kongresszusán Gyöngyösi Márton pártelnök mondott beszédet. Brenner Koloman szerint arról beszélt, hogy ki kell vezetni a fideszes egypártiság egyiptomi fogságából a polgári Magyarország eszméjét. Azt is mondta a képviselő, hogy a Jobbik a magja egy kezdődő polgári szövetségnek. Kijelentette: a jobboldaliság nem jelentheti azt, amit a kormány képvisel: oroszpártiságot és nyegleséget. A Jobbik várja soraiba azokat, akik elutasítják a szélsőségeket.

Brenner Koloman szerint az európai parlamenti választáson minden Fideszre leadott szavazat azt jelenti, hogy Orbán Viktor kivezetheti az országot az EU-ból.

Dúró Dóra azzal kezdte felszólalását, hogy 2022-ben Magyarország a negyedik legrosszabb demográfiai évet zárta, ha a háborús éveket nem számítják ide.

A kormánynak nincs arra semmiféle stratégiája, hogy az életmóddal összefüggő haláleseteket hogyan tudnánk megelőzni

– jelentette ki a politikus, hozzátéve: 2014 óta folyamatosan egyre több az elhízott, már nemcsak a felnőttek, hanem a fiatalok körében is.

Dúró Dóra örömmel konstatálta, hogy indítottak egy kampányt, amely az energiaital-fogyasztás veszélyeire hívja fel a figyelmet, de ezt álszentnek nevezte, „mert úgy próbálják megvédeni a fiatalokat, hogy közben 18 milliárd forinttal támogatták az ezt gyártó céget”.

A Mi Hazánk képviselője azt remélte, hogy családpolitikai intézkedéscunamit jelentenek be a termékenységi arányszám emelkedése érdekében. Dúró Dóra közölte, hogy az összes családtámogatás veszített a reálértékéből. A Mi Hazánk szerint legalább inflációkövetővé kellene tenni ezeket a támogatásokat.

Válaszában Rétvári Bence leszögezte: ha ennek a kormánynak van fontos ügye, akkor az a családpolitika, nincs ma Európában olyan ország, ahol GDP-arányosan ennyit költenének családtámogatásokra.

Arra törekedtünk, hogy minden területén az életnek segítsünk a családoknak

– hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: nem volt olyan év, amikor ne bővítették volna az intézkedéscsomagot.

A politikus Dúró Dórának elmondta, hogy lebecsülheti ugyan az eredményt, amit elértek, de az arányszám 1,2 környékéről emelkedett 1,5 környékére.

Rétvári Bence a megelőzhető halálesetekről és az egészséges életmódról úgy fogalmazott, hogy nem hallotta az ellenzék támogató hozzászólásait, amikor többek között a mindennapos testnevelés bevezetéséről beszéltek, vagy a chipsadó volt napirenden.

Tordai Bencének válaszolva Dömötör Csaba államtitkár elmondta: a foglalkoztatottság újra a rekordon áll, a 13. havi nyugdíjat visszaadta a kormány, idén is volt emelés. A kormány árstopokat vezetett be, és a rezsitámogatást fenntartja. Az ellenzék viszont „egy rakás adóemelési javaslatot tett” le az asztalra.

Az energetikapolitikáról azt mondta, hogy a kormány azért dolgozik, hogy ne függjünk az orosz gáztól. A kormány visszaszerezte a Mol-részvényeket, visszaszerezték a tározókat. Ha az ellenzéken múlik, akkor nem lenne gáz, nem működne a paksi erőmű, és nem lenne rezsitámogatás sem.

Dömötör szerint az ellenzéktől semmilyen segítséget nem kapott a kormány, a javaslataik nem állnak Magyarország érdekében, dolláralapra helyezték a politikájukat.

Mennyi az annyi?

 – tette fel a kérdést az államtitkár. Többek között azt is megkérdezte, hány dollárt kapott az ellenzék azért, hogy fegyvereket és katonákat akarjon küldeni a háborúba.

Az államtitkár azt mondta: tiltakozhat az ellenzék, de a baloldal politikáját senki nem kérte Magyarországon, mások kérték. Az ellenzék és a kormány között az a különbség, hogy az egyik dollár-, a másik nemzetiérdek-alapú. Ezt a választók is tudják, amíg ezen nem változtat az ellenzék, a választásoknak is ugyanaz lesz az eredményük.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője azzal kezdte, hogy sokan nem értik, hová tűnt Orbán Viktor, de szerinte érthető, mert nem sokra lehet büszke.

A képviselő arról beszélt: az elmúlt hónapok tevékenysége azt mutatja, hogy nincs mozgástere a kormánynak, nem szuverén. A kormány nem tud mit kezdeni a megélhetési válsággal, a gazdaság lecsúszott, a jövedelmek nem tudnak lépést tartani az inflációval, a bérek Európában a második legalacsonyabban vannak. Gyenge a forint, részben a jegybank és a kormány közötti cicaharc miatt. A kormánynak nincs képessége arra, hogy az energiaválságot enyhítse, mert a kormány kiszolgáltatta az országot Oroszországnak. 

Tordai azt is kijelentette: Orbán Viktor személyesen is kitett Vlagyimir Putyinnak valamilyen módon. Az európai politikában sincs mozgástere a kormánynak, illetve szégyenteljes az álláspontja az ukrajnai háborúval kapcsolatban is. Orbán Viktor „vidáman megszavazta” a tizedik szankciós csomagot. A politikus azt mondta a kormányról, hogy a narancsbirodalmat építik a zöld Magyarország helyett, és csak a jó szerencsében bízhat az ország.

Kanász-Nagy Máté sajnálja, hogy a miniszterelnök egyelőre nem jelent meg – a parlament honlapján egyébként továbbra is Orbán Viktor szerepel első helyen a napirend előtti felszólalóknál.

Az LMP politikusa az akkumulátorgyárak kritikájával kezdte, és azzal, hogy „akkumulátorgyarmattá” akarja tenni a kormány Magyarországot.

Ezek a gyárak elveszik a vizünket, az energiánkat, a termőföldjeinket. Tipikus gyarmati sors, ide jön külföldről a kizsákmányoló nagytőke

– fogalmazott Kanász-Nagy Máté.

A képviselő a magyar munkaerő helyzetéről elmondta: a nagy gyárakat különböző kedvezményekkel vonzzák ide, a magyar munkaerő pedig keveset keres. A „gyarmati sors” jellegzetessége, hogy a gyárakat támogatják, miközben nem jut pénz a közszféra béremelésére, az oktatás, az egészségügy, a szociális ágazat rendbetételére.

Az LMP-s politikus hangsúlyozta azt is: ezek a gyárak szennyeznek, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a profitot külföldre fogják vinni.

Válaszában Koncz Zsófia az LMP-vel kapcsolatban megjegyezte, a párt korábban még kiállt az elektromos autózás mellett. Az államtitkár úgy látja, hogy

alapvetően hitvitában vagyunk.

A jövő az elektromos autóké lesz, és szomorúnak tartja, ha nem hisszük, hogy ebben a technológiai versenyben részt vehetünk. Kiemelte azt is, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi eljárásra került sor a Debrecenben épülő gyárnál.

Koncz Zsófia végül arra kérte az LMP-frakciót, hogy az akkumulátorok és az elektromos autók kérdésében legyenek következetesek.

2023-ban ellenzéki kezdeményezésre volt már egy rendkívüli parlamenti ülés, amely a kormánypárti képviselők távolmaradásának következtében határozatképtelen lett.

A ma 13 órakor kezdődő ülésen az első felszólalás Orbán Viktoré lesz. A napirend előtt felszólal Kanász-Nagy Máté (LMP), Tordai Bence (Párbeszéd), Dúró Dóra (Mi Hazánk), Brenner Koloman (Jobbik), Hiller István (MSZP), Hajnal Miklós (Momentum), Varju László (DK), valamint Grexa Liliána (ukrán nemzetiségi szószóló) is.

Az Országgyűlés ma vitázik a Magyarországra telepített és telepítendő akkumulátorgyárak környezeti és gazdasági hatásairól.

Köszöntjük olvasóinkat az Index parlamenti közvetítésében!