Index Vakbarát Hírportál

Gulyás Gergely szerint elhúzódó háborúra kell készülni

Élőben az Indexen a Kormányinfó

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Köszönjük olvasóink figyelmét!

  • A terv szerint márciusban szavaz az Országgyűlés a finn és svéd NATO-tagság ratifikációjáról. A kormány támogatja a tagságukat, de érdemi vita alakult ki, ezt igyekeznek lezárni.

    Gulyás Gergely több szempontot is felsorolt: Magyarország erős NATO-ban érdekelt, a két ország csatlakozása erősíti a szövetséget, még akkor is, ha az egyik országnak nagyobb közvetlen határa van Oroszországgal, mint a NATO-nak eddig összesen volt. Morális érvként merült fel, hogy amikor mi csatlakoztunk, a bent lévők megszavazták, és nyilván nem azért tették, mert a NATO hadereje a magyar haderővel megsokszorozódott volna. A harmadik, hogy egy szövetségben vannak két országgal, akik a legkevésbé sem viselkedtek szövetségesként az elmúlt években, ebben nyílt rágalmak is voltak.

  • Megkérdezték Gulyás Gergely minisztertől, el tudja-e képzelni, hogy a kormánypárti frakciók a kormány döntésével szemben elutasítják a svédek és a finnek NATO-csatlakozását. A miniszter azt mondta, hogy nem előlegezi meg a frakciók döntését, de olyan helyzet még nem állt elő az elmúlt 13 évben, amikor a kormánypárti frakciók másképp döntöttek volna, mint a kormány.

  • Gulyás Gergely a végrehajtóügyről úgy fogalmazott, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, valamint „az emberi gyarlóság nem feltétlenül jelenti azt, hogy a rendszer rossz”. Ugyanakkor megjegyezte, hogy már csak a közbizalom érdekében is érdemes áttekinteni a rendszert, de egyáltalán nem biztos benne, hogy jogszabályi vagy rendszerproblémák vezettek az Schadl–Völner-ügyhöz.

  • Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban elmondta: az energetikai forrásokhoz való hozzájutásnak ez is a feltétele. A településhatártól számított távolságot jelentősen csökkenteni fogják, egy kilométer körüli értékre. A helyhatóság hozzájárulására így is szükség lesz, tehát ha egy önkormányzat nem akarja, ott nem lehet szélerőművet létesíteni. A miniszter esztétikai problémákat és „tömeges madárgyilkosságot” is említett. Ha jól emlékszik, március 31-i határidővel vállalták a teljesítést.

  • Gulyás Gergely szerint azért méltánytalan, amit az orvosi kamara tett, mert bár lett volna oka a kormánynak politikai elkötelezettséggel vállalni egyes tisztviselőket, abszolút partnernek tekintették őket, a miniszter nem is gondolja feltétlenül, hogy ezen változtatni kellene. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a politikailag legellenségesebb kamarai vezetésnek is el kell ismernie, hogy a rendszerváltozás óta hasonló nagyságú forrásokat nem biztosított egyik kormány sem ebben az ágazatban, mint a mostani.

  • A külföldről támogatott hatalomváltáshoz vezető káoszt meg lehet-e előzni? – kérdezték a minisztertől, aki válaszában úgy fogalmazott: még ha lát is ilyen szándékokat, nem lát ilyen veszélyt, mert az alkotmányos intézményrendszer stabil, a választói akarat is világos volt tavaly.

    Gulyás Gergely mindenkit megnyugtatott, hogy bár a választásokon olyan befolyásolási kísérlet történt, ami az elmúlt 32 évben soha, „az ellenzék nem ér annyit, amennyi pénzt kaptak”, ezt a kormány értékének kell tekinteni.

  • Gulyás Gergely úgy véli, ha azok a frakciók, ahol Dobrev Klára, Donáth Anna, Ujhelyi István „üldögél”, holnap hoznának egy határozatot, hogy Magyarországnak szigorú ellenőrzés mellett, de járnak az uniós pénzek, akkor holnapután megkapnánk a pénzeket, ezért döntő a felelősségük ebben az ügyben, „a magyar érdekekkel ellentétes álláspontot képviselnek”, miközben milliókat keresnek.

  • Egy epilepsziagyógyszer, a Sabril nem kapható Magyarországon. Gulyás elmondta: a gyártó cég valóban megerősítette, hogy alapanyaghiány miatt nem gyártják idén az első félévben.

    A miniszter csak a gyerekek gyógyszerellátását biztosító mennyiséget engedi felhasználni, a felnőtteknek máshonnan kell a gyógyszert átmenetileg beszerezniük.

  • „Brüsszelben valamiért úgy gondolják, hogy mindenféle legitimáció nélkül jobban tudják elkölteni a pénzeket, mint a demokratikusan megválasztott kormányok” – fogalmazott a miniszter, aki ezt filozófiai problémának nevezte.

    Gulyás Gergely úgy látja, ha minden tagállamnak odaadnák ezeket a pénzeket, hogy bizonyos célokat meghatározva gazdaságélénkítésre, gazdaságfejlesztésre vagy például a pedagógusbér-emelés átmeneti finanszírozására fordítsák, sokkal jobban járna az EU, a tagállamok nagy része hatékonyabban használná fel ezeket.

    A tárcavezető kifejtette: ma, amikor valaki uniós pénzt használ, még a legjobb szándékkal is lényegesen drágább, bonyolultabb, nem a korrupciót kiszűrő eljárásokon kell átesnie, ami bizonyos lobbicsoportoknak juttat pénzt.

  • Kérdésre válaszolva a miniszter megerősítette, hogy a kormányzat szerint a jövő a zöldenergiáé, és ennek megvalósításának sorába illik a nálunk tervezett akkumulátorgyárak felépítése.

  • Újságírói kérdésre Gulyás Gergely tisztázta, hogy mit értett az alatt, hogy az Erasmus-ügy „egy magyarellenes, ha csúnyát akarok mondani, akkor faji alapú bosszú”. A miniszter leszögezte, hogy a kulturális nemzethez való tartozásra gondolt.

  • A Horizont Európa programban egyre több konzorciumi partner számára aggályos az alapítványi fenntartású egyetemek részvétele – erről Navracsics Tibor beszélt az Indexnek. Lapunk megkérdezte, hogy ha csak saját finanszírozással folytathatják munkájukat a magyar kutatók, akkor milyen felelősséget vállal az állam, mekkora keretre van szükség, ha egy egyetemnek önmagában is lehet 5-6 milliárd a kára.

    Gulyás Gergely elmondta: az Európai Bizottság hozott egy olyan döntést, amely szerint pillanatnyilag nem garantálja, hogy jöjjenek a források, ezért azok a konzorciumok, amelyekben magyar egyetemi partner is van, bizonytalan helyzetbe kerültek. A kormány szeretne gyorsan megoldást találni az Európai Bizottsággal. Ennek ellenére a magyar állam képes arra, hogy a kutatási forrásokat maga biztosítsa az egyetemeknek.

    Ha nem tudunk gyors megoldást találni a bizottsággal, akkor a magyar költségvetés különösebb megterhelés nélkül még egy nehéz évben is biztosítani tudja a forrásokat. Gulyás Gergely egyébként az üggyel kapcsolatban hozzátette: „Ez egy Magyarországgal szembeni bosszú.”

    Az okok között a kormány migrációs politikáját és a gyermekvédelmet említette. A miniszter szerint ugyanis nincs semmilyen oka annak, hogy a kondicionálási eljárás keretében a bizottság ezen a területen bármilyen intézkedést hozzon. Az uniós hozzáállásról úgy fogalmazott: „Ez egy magyarellenes, ha csúnyát akarok mondani, akkor faji alapú bosszú.”

  • A tervezett Gyurcsány-beszéd kapcsán a miniszter szűkszavúan csak annyit kommentált:

    Bizonyára történelmi beszéd lesz!

  • Gulyás Gergely szerint vélhetően a jogszabályok betartásával fogják ellenőrizni azokat a magyar szurkolókat, akik most Németországba érkeztek. Voltak már két éve ezzel kapcsolatban rossz tapasztalataik, akkor nem volt túl professzionális a német biztonságiak fellépése, sőt nevezhetnénk magyarellenesnek is.

    Most hét, Németországban dolgozó magyar konzult irányított a magyar külügy Leverkusenbe, hogy szükség esetén a magyarok segítségére siessenek.

  • Varga Mihály az Indexnek arról is beszélt, hogy az extraprofitadókat lépcsőzetesen vezethetik ki 2024-ben. Kijelentette, hogy a bankszektor és a gyógyszergyártás adóterhét csökkenteni fogják. Az Index megkérdezte Gulyás Gergelyt, hogy ezek alapján van-e realitása annak, hogy az energiaszektorban és a kiskereskedelemben ezt csak később teszik meg.

    A miniszter elmondta: a magyar költségvetés egyensúlyát, illetve a lakossági energiaárakat úgy tudják féken tartani, hogy jelentős részben a rezsivédelmi alapból fizetik. A rezsivédelmi alapba pedig az extraprofitadók is benne vannak. A jövő évben is szeretnék fenntartani a rezsicsökkentést, ennek a fedezetét meg kell találni. Elmondta: ha valaki megnézi néhány szektorban a különböző vállalatok profitját, vannak olyan szektorok, ahol egyes vállalatok jelentős extraprofitra tettek szert. A kormány szerint méltányos, ha ilyen esetben ők is hozzájárulnak a közteherviseléshez, „együtt sírunk, együtt nevetünk”.

    Nyilvánvaló az is, hogy a gazdaságba való ilyen típusú beavatkozások soha nem tesznek jót, ezért csak átmenetileg tarthatók fenn. Ezért ebben a formában két évre vezetik be az extraprofitadókat, jövőre ahol tudják, ki fogják vezetni, ahol nem tudják, ott köztes állapotot kell létrehozni, vagyis csökkenteni kell ezeknek a mértékét, „de valamilyen hozzájárulást még kérni kell”. A cél az, hogy mindez elegendő legyen ahhoz, hogy a rezsicsökkentést a jelenlegi formájában a jövő évben is fenn tudják tartani.

    Kérdésre, hogy akkor most úgy látja-e a kormány, hogy a kiskereskedelemben, illetve az energiaszektorban akár tovább is fenn kell majd tartani az extraprofitadót, a miniszter azt mondta: a jelenlegi formájában szerinte nem kell fenntartani, de valamilyen mértékben a jövő évben még igen.

  • Orbán Viktor bejelentette, hogy gázerőműveket épít az ország. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban elmondta: az energiaügyi miniszter egyik célkitűzése volt, hogy az ország energiaellátását legnagyobb mértékben hazai forrásból biztosítsuk, gázerőművek gyorsan építhetők, bár ez is 2-3 évet jelent. Az összes többi további kérdésre akkor tud válaszolni, ha meglesz az előterjesztés. Az elsődleges számok alapján több helyen is létrejöhetne, viszonylag gyorsan megépíthető, jó néhány cég van az EU-n belül, aki ilyeneket tud építeni, velük lehetne erre szerződni.

  • Varga Mihály pénzügyminiszter Matolcsy György kritikáival kapcsolatban az Indexnek azt mondta, hogy egy csapatban játszanak, amelyik növekedést és stabilitást akar. Az Index megkérdezte, hogy a kormánynak mi a véleménye: egy csapatban belefér, ha nyilvános kritikák hangzanak el?

    Gulyás Gergely elmondta: természetes, hogy az ország gazdaságának sikere érdekében az a jó, ha a monetáris és a fiskális politika között, tehát a jegybank és a magyar kormány között jó együttműködés van. A miniszter érti azokat a kísérleteket, amelyek arra irányulnak, hogy miért ilyen magas az infláció, mert az infláció a jegybank felelősségi körébe tartozik. A kormány is igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy letörjék az inflációt, de ha valaki elolvassa a banktörvényt, akkor az infláció a jegybank felelősségi körébe tartozik. A miniszter azt mondta: ahelyett hogy azt bizonygatná egy bank, hogy ő mégsem felelős, „jobb lenne, ha előretekintenénk, és abban próbálnánk együttműködni, hogy a lehető leggyorsabban letörjük az inflációt”.

    Ezért a kormány nem akar elemzésekbe belemenni, ha szükséges, megteszik, kérdésekre is válaszolnak, de szerintük cselekedni kell, cselekednie kell a jegybanknak, és ezt a cselekvést kell segítenie a saját döntéseivel a kormánynak is. Úgy fogalmazott: „Ha ebben nem tudunk partnerként számítani egymásra, akkor a magyar gazdaság egésze látja ennek kárát.”

    Az Index megkérdezte, hogy a kormányból mikor egyeztettek utoljára személyesen a jegybankelnökkel. Gulyás Gergely azt válaszolta: rendszeresek az egyeztetések, a héten is lesznek.

  • A Horizont Európa programban egyre több konzorciumi partner számára aggályos az alapítványi fenntartású egyetemek részvétele – erről Navracsics Tibor beszélt az Indexnek. Ha csak saját finanszírozással folytathatják munkájukat a magyar kutatók, akkor milyen felelősséget vállal az állam, mekkora keretre van szükség, ha egy egyetemnek önmagában is lehet öt-hatmilliárd a kára? – kérdeztük Gulyás Gerelytől.

    Gulyás Gergely szerint nem a partnereknek aggályos egy magyar egyetem részvétele, hanem az Európai Bizottság hozott egy döntést, ezért a konzorciumok bizonytalan helyzetbe kerültek, ezért szeretnének gyors megoldást találni. A miniszter leszögezte: az állam képes arra, hogy a kutatási forrásokat maga biztosítsa az egyetemeknek. A konzorciumokban való részvétel önmagában is előnyt jelent.

    Ha nem tudnak gyors megoldást találni, akkor a magyar költségvetés ekkora összegeket biztosítani tud. Gulyás Gergely úgy látja, ez az ügy „Magyarországgal szembeni bosszú – migráció, gyermekvédelem, háború –, egyébként semmi ok nincs arra, hogy a kondicionalitási eljárás keretében ezen a területen a bizottság intézkedést hozzon. A kondicionalitási eljárás világos alapelveken nyugszik. Ez egy magyarellenes, ha csúnyát akarok mondani, akkor faji alapú bosszú.”

  • A kérdésre Gulyás Gergely lassan, megfontoltan válaszolva azt mondta: 

    Sajátos jelent volt.

    Őt is meglepte, hogy annyi év után az ellenzék még mindig képes ilyen szokatlan helyzeteket teremteni a parlamentben.

  • A Dunaferr-ről azt mondta a miniszter, hogy csavaros jogi ügyről van szó, a kormány igyekszik védeni a vállalatot. Megígérte, hogy mindenki megkapja a fizetését, ám kérik a dunaújvárosi önkormányzatot, hogy ha segíteni nem tud, legalább ne nehezítse a kormány dolgát.

  • A gyermekvédelmi törvényre vonatkozó kérdésre adott válaszában Gulyás megerősítette, hogy a törvény támogatottsága idehaza jelentős, és bízik abban, hogy a törvény kapcsán Brüsszel véleménye idővel változik majd.

  • Azzal kapcsolatban, hogy Varga Judit ellenkérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a gyermekvédelem ügyében, a miniszter elmondta: csekély esélye van annak, hogy ebben az évben a bíróság döntsön, inkább jövőre lesz eredmény.

    A kormány hogyan értékeli a finn és a svéd NATO-tagsággal kapcsolatos delegáció munkáját? – kérdezték a minisztert.  Az értékeléssel még várnak, előbb a frakció fogja  meghallgatni a delegációt. Gulyás Gergely azt mondta: a kormány döntött, támogatja a két ország NATO-csatlakozását, és erre kéri a frakciót is, de megismételte, hogy ebben a kérdésben valóban volt egy érdemi vita a frakcióban. A miniszter arról beszélt, hogy most két olyan ország kéri Magyarország támogatását, akikkel egy másik szövetségben is együtt vagyunk, és azon belül ellenségként viselkedtek az elmúlt években. A delegáció munkájáról azt mondta: a párbeszéd a svédekkel és a finnekkel azt is szolgálja, hogy „a nyílt hazugságokon alapuló helyzet” megváltozzon.

    A héten 21 modellváltó felsőoktatási intézmény vezetője írt levelet az Európai Bizottság elnökének. Hol tartanak most a visszatartott uniós felsőoktatási pályázatokról szóló tárgyalások? Miről tud beszámolni a miniszter úr? Ezekre a kérdésekre Gulyás Gergely azt válaszolta: Navracsics Tibor Brüsszelbe utazott, és több biztossal is tárgyalt.

    A kormány bízik benne, hogy előbb-utóbb a kérdésre megoldást lehet találni. A miniszter szerint egyébként egy álproblémáról van szó, amit a magyar ellenzék tevékenységének köszönhetően a bizottság kreált. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: jól látszik, hogy az érintett egyetemek számára a modellváltás „egy pozitív folyamat”, a modellváltás „a legszélesebb körű akadémiai szabadságot biztosítja”.

  • Kérdésre válaszolva nem kívánta kommentálni a kormány–Matolcsy-kapcsolatot, azt mondta: korrekt és jó együttműködésre törekszik a kormány a jegybankkal.

  • Gulyás Gergely közölte, hogy a kormány a Baross Gábor Programban biztosított vállalati hitelek forrását az eddigi 700 milliárdról 1000 milliárd forintra emelte, ez pedig beruházásokra és forgóeszköz-finanszírozásra ad lehetőséget. Euró- és forintalapon lehet forrást szerezni, a kamatszint pedig a hitelcéltól függ.

  • Gulyás elmondta: januárban emeltek 10 százalékot, és további két év alatt a diplomásátlagbér 80 százalékáig emelnék a tanárok fizetését. Ehhez azonban az kellene, hogy ennek ne tegyen keresztbe az ellenzék az Európai Bizottságnál, és megkapjuk a béremeléshez szükséges uniós forrásokat. Folyamatos az egyeztetés a tanárok érdekképviseleteivel – erősítette meg a miniszter. Hozzátette, hogy a kormány önálló jogviszonyt szeretne a pedagógusok kapcsán, erről pedig zajlanak az egyeztetések a Belügyminisztérium vezetésével.

  • A gyermekvédelem témájában a miniszter elmondta, hogy Varga Judit miniszter ellenkérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a magyar gyermekvédelmi törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásban.

    Gulyás Gergely szerint ha az Európai Unió Bíróságán jogilag megalapozott döntés születik, akkor a magyar érvek kellő súllyal kell hogy latba essenek.

    A miniszter rámutatott, hogy az Európai Unió alapjogi chartájában egyértelműen és világosan benne van: az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozik, és ennek az is része, hogy a gyermekek neveléséről a szülők jogosultak dönteni.

    A kormány meggyőződése, hogy a gyermekvédelem ügyében a vitát európai színtéren is meg kell vívni, szükség van a gyermekvédelmi törvényre, fontos, hogy ezt betartassák és megvédjék a nemzetközi vitákban. Bíznak benne, hogy az EU Bíróságánál csak az uniós jog alapján bírálják el a gyermekvédelem ügyét, ha így lesz, akkor nincs mitől tartani.

  • A magyar baloldal semmit nem tanult a választási vereségből, amely háborúpárti politikájának köszönhetően is veszített tavaly.

    Gulyás Gergely beszélt az inflációról. Szerinte az energiaárak hatása nagyobb az átlagosnál a magyar gazdaságra és a hazai inflációra. Szerinte az infláció okai: a háború, a szankciók és az energiaárak.

    Inflációmérséklési kormányzati szándékok vannak. Az év végére azt akarják, hogy egy számjegyű legyen az infláció.

  • Gulyás Gergely szerint két feladat van: a lehető leggyorsabban mérsékelni szeretnék az inflációt, az év utolsó hónapjára egy számjegyűre, 10 százalék alá szeretnék letörni. Továbbá a családok, a nyugdíjasok, illetve a kis- és közepes vállalkozások védelme a legfontosabb. A kormány ennek érdekében több döntést is hozott.

    Felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket kifejezetten az infláció ellen vagy annak elviselésére hoztak.

    • Gyármentő programot hirdettek, 230 milliárd forintot fordítanak a nagyvállalatok energiahatékonyságának támogatására.
    • A kamatstopot a kis- és közepes vállalkozások hiteleire kiterjesztették, ez 60 ezer vállalkozásnak segít, és mintegy kétezermilliárd forintnyi hitelt érint összességében.
    • Új nemzeti tőkeholdingrendszert hoztak létre.
    • Meghirdették az agrár-hiteltörlesztési moratóriumot a magyar gazdák védelmében. Ez is 7500 agrárvállalkozásnak segít.
    • Megemelték a munkába járás támogatásának mértékét, ez százezer dolgozót segít.
    • A rezsivédett árakat meg tudják őrizni az idei évben is, a minimálbért és a garantált bérminimumot jelentősen megemelték.
    • A 13. havi nyugdíjat visszaállították. Az idei évben is képes arra a magyar költségvetés, hogy ennek a költségeit állja.
    • Az élelmiszerárstopokkal kapcsolatban elmondta: a kormány szerint a legszegényebbek számára fontos, hogy az alapvető élelmiszerek között legyenek olyanok, amelyeket rendkívül mérsékelt, az erős inflációs időszakot megelőző áron kaphatnak meg.
    • 350 ezer családot véd az a lakossági kamatstop, amit meghosszabbítottak, sőt ki is terjesztették. Ezt ráadásul a fiatalok esetén is megtették, így a diákhitelre is kiterjesztették, csökkentették a banki alapszámladíj hiteleinek költségét, illetve döntöttek a lakásbiztosítások tehercsökkentéséről.

    A miniszter kiemelte még a vármegye- és az országbérlet bevezetését, amely lényegesen olcsóbbá teszi a tömegközlekedésben, távolsági közlekedésben való részvételt. Azt is említette, hogy a tűzifaprogramot és a szociálistűzifa-programot is meghosszabbították.

  • Gulyás Gergely elmondta: a kormány támogatja az orosz–ukrán háború ügyében az Országgyűlés előtt fekvő határozatot. Minden rendelkezésre álló vélemény szerint elhúzódó háborúra kell felkészülni. Ha minden úgy történik, ahogy eddig – a háború és a háborúra adott szankciós válaszok –, akkor ennek a negatív következményei is megmaradnak. Ez elsősorban gazdaságpolitikai nehézségeket eredményez. A gáztárolók töltöttsége egy enyhe télnek köszönhetően viszonylag magasan van, ugyanakkor a feltöltés időszakában a jelenlegi várakozások szerint az árak újra emelkedni fognak, ezért mondja azt a kormány, hogy ha a gazdaságpolitikára is gyakorolt negatív tendenciát meg akarják állítani, akkor mielőbbi fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség.

    Fontosnak nevezte, hogy világos legyen: a magyar álláspont a nemzetközi jog talaján állva egyértelműen elítéli az orosz agressziót, az ország humanitárius segítséget nyújt Ukrajnában és Ukrajnának. A kárpátaljai magyarságot külön is segítik, de segítik az ukránokat is, menekültügyben példamutató Magyarország eljárása, ahogy azt az Európai Tanács is elismerte a napokban.

    Az Európai Unió tagjaként Magyarország anyagilag is hozzájárul ahhoz, hogy az ukrán állam működőképessége biztosítható legyen, ugyanezt teszi az IMF, illetve az Egyesült Államok is. Gulyás Gergely szerint azonban azt is látni kell, hogy Ukrajna nem csupán katonai értelemben szorult támogatásra az elmúlt időszakban, hanem amiatt is, hogy az ukrán állam alapvető működési funkciói fenntarthatók legyenek. Jelentős segélyekre, anyagi támogatásra volt szükség, amit hitel formájában folyósítanak.

Rovatok