Gulyás Gergely azzal kezdte a Kormányinfót, hogy tegnap tárgyaltak az aktuális kérdésekről, a miniszterelnök délután az uniós csúcsra utazott. A legfontosabb téma az Ukrajnában zajló háború aktuális állása, az elmúlt hetekben egyre több olyan nyilatkozat látott napvilágot, amely a miniszter szerint komoly aggodalomra ad okot, ezek a háború folytatásáról szólnak.
A kormány továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, a fegyverszállításban nem vesznek részt, de minden olyan, a tagállami, védelmi eszközöket, kapacitásnövelést szolgáló felkészülésben aktívan részt vesznek, amely akár a NATO képességeit erősíti, akár a magyar haderő jobb felszerelését szolgálja.
Gulyás Gergely leszögezte, a NATO-nak világos szabályai vannak, csak akkor bocsátkoznak harcba, amikor egy tagállamot támadás ér, ilyen utoljára 2001-ben történt. Magyarország a szövetség részeként teljesíti a rá háruló feladatokat a keleti szárny erősítésében, védelmi céllal. Magyarország az elsők között hozott létre olyan magas készültségű NATO-csapatot, amelyben amerikai, olasz, horvát és török katonák is vannak magyar parancsnokság alatt.
A miniszter azzal folytatta, az EU is aktívabb lett katonai területen, a közös hadsereg egyre több helyen merült fel, most közös uniós lőszerbeszerzésről zajlik tárgyalás, ez egy
csoportos megrendelés hétéves időszakra, ami előnyös Magyarországnak. Az ennek keretében vásárolt lőszereket a magyar haderő fogja használni, más tagállamok küldhetnek ebből Ukrajnába is, de Magyarország nem tesz így.
Jövő héten az Országgyűlés dönt a békepárti határozatról, ami Gulyás Gergely szerint kifejezi az ország álláspontját a háborúról.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Brüsszelben az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői csúcsán is szó lesz erről. Mi a kormány álláspontja? „Ténykérdés, hogy elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság” – válaszolta a miniszter, majd azt is mondta: ehhez nincs mit hozzátenni.
A gyermekvédelmi törvény szigorításán a frakció dolgozik, Gulyás Gergely szerint még az idei év első felében, legkésőbb nyáron készülhet el.
A svéd NATO-csatlakozás ratifikációjáról miért nem szavaz a parlament? A miniszter azt válaszolta: a frakcióülésen vita volt a finnek és a svédek NATO-csatlakozásáról, ez ismert, a finnek esetében tisztázták a kérdést, remélik, hogy ez a svédek ügyében is meg fog történni. Ennek nincs köze a török állásponthoz. A miniszter nem hiszi, hogy a svédek esetében hosszasan elhúzódnának a viták, komoly realitása van, hogy a tavaszi ülésszakban szavazhatnak a svédek NATO-csatlakozásának ratifikációjáról.
Gulyás Gergely leszögezte, a kormány fenntartja azokat az intézkedéseket, amelyek az infláció mérséklését szolgálják. Lassú, de kedvező tendencia vette kezdetét, az év közepére az infláció visszaesése felgyorsulhat, az év végére elérhető az egy számjegyű infláció. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket fenntartják, ilyen elsősorban a rezsicsökkentés, a kamatmérséklő intézkedések, valamint az árstopok is. Bár utóbbiakkal kapcsolatban van egy vita, de a miniszter hozzátette: az nem vitás, hogy az alapvető élelmiszereket vásárlóknak ez nagy könnyebbség.
Gulyás Gergely a Gyurcsány Ferenc március 15-i beszédére vonatkozó kérdésre elmondta: Ha megnézzük az 1990 utáni demokratikus magyar politikatörténetet, akkor a legdurvább, az emberi méltóságot leginkább semmibe vevő, a politikai stílusát tekintve legalantasabb eszközöket is megengedő ellenzék a mostani.
Módosíthatják a büntetési tételeket a pedofil bűncselekményeknél? Gulyás Gergely szerint minden ilyen felvetést érdemes megfontolni, de a fő bajt nem ott látja, hogy ne fenyegetné kellően súlyos büntetés az ilyen cselekményeket. A miniszter szerint a nagyobb baj ott van, hogy a 14 év feletti fiatalokat nem védik. „A társadalmi valóságra tekintettel van olyan eset, amikor ez indokolt”, de Gulyás Gergely megjegyezte, „senki ne mondja, hogy normális, ha egy 40 év feletti ember egy 15 éves fiatallal lép szexuális kapcsolatba”.
Gulyás Gergely úgy gondolja, a baloldal nem járt jól azzal, hogy a legnormálisabb, az emberek igényeinek megfelelő módosításokat sem támogatták, mert azokat a kormány terjesztette elő.
Ha a baloldal ennyi vereség után a siker útjára akarna lépni, akkor meg kellene azt fontolni, hogy csak aszerint vizsgál-e egy előterjesztést, hogy a kormányé-e, vagy hajlandó a magyar választópolgárok akaratára, az ország érdekeire tekintettel lenni
– mutatott rá a miniszter.
A „guruló dollárbotrány” ügyében kérdezték a minisztert azzal kapcsolatban, hogy az ellenzéki pártok adózási szabályokat sérthettek meg. Milyen következményei lehetnek? – szólt az újságírói kérdés.
Gulyás Gergely elmondta: a legsúlyosabb pártfinanszírozási botrányról van szó a rendszerváltás óta, az ügy teljes körű feltárása most a legfontosabb. Részben ez megtörtént az Állami Számvevőszék részéről, a parlament meg fogja hallgatni a vezetőjét, de a pártokat először reagáltatni kell, akkor lesznek meg a részletes adatok.
Az elutasító magyar álláspont ellenére összehívják a NATO–Ukrajna-bizottság miniszteri szintű ülését, hogyan kommentálja ezt a döntést a kormány? Gulyás Gergely elmondta: így csak baráti beszélgetés lehet, a magyar hozzájárulás nélkül nem lehetséges érdemben Ukrajna EU-hoz és a NATO-hoz való közeledéséről beszélni.
Mi a véleménye a miniszternek arról, hogy a gyermekvédelmi törvény szigorítása ellen Brüsszel támadást indított? – tették fel a kérdést Gulyás Gergelynek.
A miniszter elmondta: a kormány ismeri Brüsszel véleményét, ezért fordult az EU Bíróságához, annak a döntését megvárja, de ez nem változtat azon a kormányzati célon, hogy a legerősebb eszközökkel védjék meg a fiatalokat, a gyermekeket.
Gulyás Gergely azzal kezdte a Kormányinfót, hogy tegnap tárgyaltak az aktuális kérdésekről, a miniszterelnök délután az uniós csúcsra utazott. A legfontosabb téma az Ukrajnában zajló háború aktuális állása, az elmúlt hetekben egyre több olyan nyilatkozat látott napvilágot, amely a miniszter szerint komoly aggodalomra ad okot, ezek a háború folytatásáról szólnak.
A kormány továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, a fegyverszállításban nem vesznek részt, de minden olyan, a tagállami, védelmi eszközöket, kapacitásnövelést szolgáló felkészülésben aktívan részt vesznek, amely akár a NATO képességeit erősíti, akár a magyar haderő jobb felszerelését szolgálja.
Gulyás Gergely leszögezte, a NATO-nak világos szabályai vannak, csak akkor bocsátkoznak harcba, amikor egy tagállamot támadás ér, ilyen utoljára 2001-ben történt. Magyarország a szövetség részeként teljesíti a rá háruló feladatokat a keleti szárny erősítésében, védelmi céllal. Magyarország az elsők között hozott létre olyan magas készültségű NATO-csapatot, amelyben amerikai, olasz, horvát és török katonák is vannak magyar parancsnokság alatt.
A miniszter azzal folytatta, az EU is aktívabb lett katonai területen, a közös hadsereg egyre több helyen merült fel, most közös uniós lőszerbeszerzésről zajlik tárgyalás, ez egy
csoportos megrendelés hétéves időszakra, ami előnyös Magyarországnak. Az ennek keretében vásárolt lőszereket a magyar haderő fogja használni, más tagállamok küldhetnek ebből Ukrajnába is, de Magyarország nem tesz így.
Jövő héten az Országgyűlés dönt a békepárti határozatról, ami Gulyás Gergely szerint kifejezi az ország álláspontját a háborúról.
Jól hangzanak elsőre pénzügyi eredményeink, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, ehhez megnövekedett mennyiségű feladat, felelősség és nem utolsósorban milliárdos nagyságrendű adóteher és kormányzati elvonás párosul – nyilatkozta az Indexnek Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója, aki betekintést nyújtott az olajvállalat előtt álló kihívásokba és lehetőségekbe, illetve beszélt a hulladékkoncesszióról is.
Kocsis Máté néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy a Fidesz-frakció támogatja Finnország NATO-csatlakozását, erről március 27-én lesz a parlamenti szavazás, Svédországról viszont nem döntöttek.
Az Index brüsszeli forrásai szerint hosszú út vezet még addig, hogy az uniós források utalása megtörténjen. A központi téma az igazságszolgáltatás, viszont olyan szektorális problémák is felmerülnek, mint az akadémiai függetlenség vagy a gyermekvédelmi törvény bizonyos passzusai – írtuk szerdai cikkünkben.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő 10 órától jelenti be a kormány legfrissebb döntéseit, köszöntjük olvasóinkat!