Korábban megírtuk, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Ugyanezzel a bűncselekménnyel összefüggésben az ICC ugyancsak elfogatóparancsot adott ki Marija Alekszejevna Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen is.

Ezt követően a magyar kormány nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem volt hajlandó aláírni Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének állásfoglalását, amelyet az összes uniós tagállam nevében akart kiadni. A magyar kormány azon az állásponton volt, hogy Josep Borrell csak a saját, és ne az unió összes tagállama nevében adjon ki nyilatkozatot.

Hoffmann Tamás szerint óriási jelentősége van az elfogatóparancsnak még akkor is, ha Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában, annak állandó tagjaként bármilyen döntést megvétózhat. 

Innentől kezdve nehezebb lesz sokak számára – akik szimpatizálnak az olyan állítólagos orosz célokkal, mint a nácítlanítás vagy a nyugati befolyástól való megszabadulás – nyíltan támogatni az Ukrajna elleni inváziót. Más azt mondani, hogy egy bűnös útra tévedt országot foglalnak el, és más azt, hogy sok ezer gyermeket hurcolnak el a szüleiktől, néha azután, hogy megölték a szüleiket, vagy családostul kényszerítik őket, hogy egy másik országban éljenek, más kultúrában, más nyelvet beszélve

– fogalmazott a szakértő.

Milyen bűnöket követhettek el?

Elárulta azt is, hogy az ICC jelenleg még csak háborús bűncselekményként kezeli, vélhetően azért, mert ezt a legkönnyebb bizonyítani. Azonban háborús és emberiesség elleni bűncselekmény, vagy akár még népirtás is lehet a vége. Az is kiderült az interjúból, hogy ez a háború a digitális fejlődés következtében nagyon jól dokumentált, ami a bizonyítást megkönnyíti.

A nemzetközi hadijog rendkívül egyszerű, tények megállapításán alapuló rendszer. Azt mondja, hogy a hadijogot alkalmazni kell, amikor két ország között fegyveres összecsapás van, esetünkben ez kétségbevonhatatlan – mindegy, minek hívja azt Moszkva, háborúnak vagy különleges katonai műveletnek

– árulta el Hoffmann Tamás a Népszavának. Emellett megemlítette, hogy a polgári lakosság védelmét is előírják, ami magában foglalja azt is, hogy őket elszállítani nem lehet, csak abban az esetben, ha ezzel az életüket menthetik meg. 

Azonban az evakuálások esetében csakis Oroszországba szállították a polgárokat, ami problémás, sőt jelentős részüket átmenetileg „szűrőtáborokba” zárták, hogy kiderítsék, nem táplálnak-e „nacionalista érzelmeket”.

S akiről úgy találták, hogy igen, azt átnevelésben részesítették, gyakran drasztikus eszközök alkalmazásával. Maga a gyermekjogi biztos, Maria Lvova-Belova büszkén számolt be arról, hogy a „kimenekített” gyermekek egy része kezdetben ellenséges érzéseket táplált Oroszország iránt, de hónapok kitartó munkájával sikerült őket igazi orosz patriótákká nevelni. Ez finoman szólva is kimeríti a nemzetközi hadijog megsértését. Én amellett érvelnék, hogy emberiesség elleni bűntett is, mivel a polgári lakosság elleni átfogó támadásnak minősül

– mondta a nemzetközi jogász.

Nem jön többé Putyin Magyarországra?

A szakértő szerint az ICC 123 tagállama köteles mindent megtenni, hogy végre lehessen hajtani ezt a parancsot. Azonban volt már példa rá, hogy egy ország ezt nem teljesítette. Úgy véli, hogy egy ilyen döntés esetében „sok problémát okoz a Büntetőbíróság döntésével szembeszegülő államnak”.  Az orosz elnök ezentúl olyan országba utazik, ahol garanciákat kap arra, hogy nem érvényesítik az elfogatóparancsot szerinte, de így is több államba nem utazhat majd el, ahová egyébként elutaznak, mint például Magyarországra.

Hoffmann Tamás azt is elárulta, hogy nem feltétlenül probléma a dokumentum kihirdetésének hiánya.

Valóban nincs kihirdetve. Magyarország ratifikálta az ICC római statútumát, de nem ültette át a magyar belső jogba. (Emögött a köztársasági elnök potenciális felelősségre vonási lehetősége húzódik, amit az Alaptörvény kizár.) Tehát technikailag előfordulhat, hogy nem lehetne végrehajtani egy letartóztatást. Ezzel azonban Magyarország megszegné nemzetközi jogi kötelezettségét. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait egyébként különös fénybe helyezi, hogy Magyarország tavaly az ICC ügyészségének kérésére másik 37 országgal együtt formálisan is a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalta az ügyet, az eljárás felgyorsítása érdekében. Mire gondolhattak a magyar állam képviselői, amikor ebbe beleegyeztek?

– mondta.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2023. március 8-án. Fotó: Mihail Mecel / Pool / Kreml / AP / MTI)