Óriásplakátokkal vezették elő Donáth Anna visszatérését, a Momentum szerint ő vezetheti új útra Magyarországot; az európai parlamenti képviselő, korábbi pártelnök jövőértékelő beszédében kijelentette: a látszattevékenységek nem hoznak igazi változást. Elemzőt kérdeztünk arról, hogy áll két hónappal Donáth Anna beharangozott visszatérése után az „árnyékpártelnök” és a Momentum építkezése.
Rajnai Gergely szerint továbbra is elmondható, hogy a Momentum és a Demokratikus Koalíció tűnik az ellenzék két vezető erejének: ők küzdenek azért, hogy meghatározzák az ellenzéki politika irányát 2026-ra. A két párt azonban nagyon eltérő stratégiát alkalmaz.
A Demokratikus Koalíció világos stratégiája, hogy felépítsen egy olyan intézményi alapot, illetve összeállítson egy olyan személyi állományt, amely kiemelkedik az ellenzéki oldalon, és ennek következtében minden más erőnek hozzá kell majd igazodnia
– nyilatkozta az Indexnek a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője, aki hozzátette: ehhez a stratégiához elengedhetetlen, hogy a DK folyamatos erősödést, és a többi párthoz képest kimagasló támogatottságot tudjon felmutatni a közvélemény-kutatásokban.
Az IDEA Intézet legutóbbi kutatása szerint a teljes népességben a DK 12, a Momentum 5, a biztos szavazó pártválasztók körében előbbi 19, utóbbi 7 százalékon áll. A Závech Research nemrégiben megjelent felméréséből pedig az derült ki, hogy a 18–39 éves korosztályban Donáth Anna a legnépszerűbb ellenzéki politikus, a 60 évnél idősebbek között azonban Dobrev Klárát kedvelik a legjobban.
Mint arra Rajnai Gergely rámutatott: a Momentum a DK-tól eltérő utat választott a politizáláshoz. „Úgy látják, hogy az ellenzéki kudarc elsődleges okát nem a szervezeti problémákban kell keresni, hanem a megfelelő program, egy hiteles és vonzó alternatíva hiányában. Ennek megfelelően ennek az alternatívának, programnak a kidolgozásába fogtak bele. Ez egy csöndesebb, a nyilvánosság előtt kevésbé látszó munka, és a közvélemény-kutatásokban sem mutatkozik meg rövid távon. Donáth Anna a választási kudarc óta cikkeiben, majd februári beszédében is ennek a szellemi munkának a jelentőségét hangsúlyozta, és az alapköveit próbálta letenni” – fejtette ki az elemző.
Rajnai Gergely szerint a munka még nagyon kezdeti stádiumában van, egyelőre főként a diagnózissal foglalkozik, konkrét megoldások, alternatívák felmutatásával még adós a Momentum.
A média és a választók nagy részének nem elégítette ki az elvárásait Donáth Anna visszatérése. Sokan »csodát« reméltek tőle, ő azonban csak egy hosszabb folyamat kezdetét jelentette be, nem pedig azt, hogy mire jutottak, hiszen a céldátum számukra 2026
– hívta fel a figyelmet az elemző.
Februári beszédében Donáth Anna kijelentette, hogy a politikában nincs messiás, és egy olyan politikában hisz, amelyben munka, illetve őszinteség van, mert az önjelölt megváltók castingja helyett inkább dolgozni kell. Azt is kiemelte, hogy sem tőle, sem másoktól nem kell csodát várni.
Ha egy politikus csodát ígér, ne higgyetek neki. Aki ma ellenzéki szereplőként azonnali nagy eredményeket ígér, az nem őszinte veletek. Aki pedig a magyar kormány idő előtti leváltását ígérgeti: az hazudik. Reggel, éjjel, meg este. Az az ellenzék, amelyik tét nélküli ígérgetéssel próbálja túllicitálni a kormány populista szólamait, aki kárörvend az ország nehézségein, és ebből számít politikai haszonra, az ugyanazt csinálja, mint ez a kormány. Aki pedig ugyanazt csinálja, mint eddig, az ugyanoda is jut
– hangsúlyozta a Momentum európai parlamenti képviselője.
Rajnai Gergely szerint világos, hogy a Momentum törzsközönsége a városi, fiatal, jól képzett szavazói csoport, de az is egyértelmű, hogy a párt célja nem az ő megőrzésük, hanem egy szélesebb réteg meggyőzése. Azt azonban még csak keresik, hogy milyen üzenetekkel és mely csoportok lehetnek elérhetők. Ezzel kapcsolatban az elemző megjegyezte, hogy jelenleg is ennek a keresésén dolgozik Donáth Annak vezetésével a párt, de a Momentumban úgy érezhetik: nem szabad elsietni ennek meghatározását sem. Rajnai Gergely azt is mondta: ebből fakad az is, hogy Donáth Anna jelenleg nem a párt elnöke.
„A pártelnök elsődlegesen szervezeti pozíció, a párt intézményi felépítését kell működtetnie, konkrét, gyakorlati feladatai vannak. Ezt Gelencsér Ferencre bízta a párt, a Momentum stratégiája szerint a fontosabb, szellemi építkezést viszont sokkal inkább Donáth Anna képviseli. Nem véletlen, hogy őt jelölte az európai parlamenti lista élére a párt: ez mutatja, hogy tartalmi értelemben jelenleg ő a vezetője a pártnak, de a szervezeti, gyakorlati feladatokat egyelőre nem rá bízzák, mert jelenleg a kettőt együtt nem tartják összeegyeztethetőnek” – emelte ki az elemző.
Donáth Anna korábban az Indexnek arról beszélt, hogy a Momentum nem egyemberes párt, hanem egy közösség, amelynek tagjai különböző területeken segítik és vezetik ezt a közösséget. Saját szerepéről azt mondta: az ellenzéknek szellemi és szervezeti megújulásra van szüksége, ha valaha le szeretné váltani a mostani kormányt, és a Momentum legismertebb politikusaként ő erre a munkára vállalkozott. Gelencsér Ferenc az Indexnek visszautasította, hogy Donáth Anna lenne a Momentum árnyékpártelnöke. „Ő a Momentum egyik nagyon fontos politikusa” – szögezte le.
A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője úgy véli, a DK-nál azért „tisztább a kép”, mert ott a szervezeti feladatokat látják a legfontosabbnak, ezért a legfontosabb ember az, aki ezeket a gyakorlati problémákat kell megoldja, ez pedig a legtöbb párt esetében a pártelnök. Ugyanakkor a DK-ban is látható egyfajta munkamegosztás Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára között. Erről egy előző cikkünkben már írtunk, Rajnai Gergely akkor azt mondta: Gyurcsány Ferenc a technikai-szervezeti, pártépítéssel kapcsolatos tevékenységekhez rendelt vezető, míg Dobrev Klára a párt „külső arca”. Az elemző kijelentette: a párt víziójának képviselete és a tágabb közönség megszólítása Dobrev Klárára hárul.
Az Index a Momentum kordonbontó akcióiról is kérdezte az elemzőt, aki szerint ezek „kissé elütnek” a szellemi építkezésre alapozó stratégiától, de fontos, hogy a párt ebben a csendesebb időszakban is látható maradjon, ne felejtsék el a szavazók, hogy meghatározó szereplői az ellenzéki politikának.
Egyértelmű, hogy a Momentum nem annyira centralizált párt, mint akár a Fidesz vagy a DK, és itt a parlamenti frakció nagyobb autonómiával rendelkezik. Míg Donáth Anna felel az alternatíva kidolgozásáért, Gelencsér Ferenc a szervezet működtetéséért: a parlamenti frakció feladata a láthatóság fenntartása. A kordonbontás ebbe illik bele
– vélekedett Rajnai Gergely.
Az elemző megjegyezte: a Momentum azzal számol, hogy a modern politikában a „hagyományos” lassú építkezés, amit a DK gyakorol, nem az egyedüli út a sikerhez. Példaként említette, hogy a környező országokban rengeteg párt tudott néhány hónap alatt kiugró támogatást elérni, például néhány éve Szlovéniában Marjan Sarec Listája, Bulgáriában a nyugatos Folytatjuk a Változást párt, vagy Csehországban a Kalózpárt, illetve akár Márki-Zay Péter üstökösszerű feltűnése is idesorolható 2021 végén, függetlenül attól, hogy ez a gyorsan szerzett népszerűség nagy részben elillant a választásokig. Rajnai Gergely hozzátette: a Momentum is a NOlimpia kampány során tapasztalta meg, hogy egyik pillanatról a másikra előre lehet lépni a magyar politikában, ha sikerül a megfelelő ügyet megfelelően felmutatni a választóknak.
Ezért fókuszálnak az ügy, a program, az alternatíva kidolgozására, mert úgy vélik, hogy építkezhet bármilyen szisztematikusan a DK, lehet bármekkora előnye a közvélemény-kutatásokban, ez egy választási kampányban hetek alatt ledolgozható, ha jobban kidolgozott ajánlatot tudnak a választók elé tárni
– mondta Rajnai Gergely.
Az elemző úgy látja: az ellenzéki politika fő kérdése a következő években az, hogy melyik stratégia vezet jobb eredményre. A Momentum eredményességét az európai parlamenti választáson szerinte azért is nehéz megjósolni, mert „robbanásszerű előretörésre” alapoznak, és azt nem lehet tudni, hogy ez bekövetkezik-e egyáltalán, és ha igen, mikor.
Az sem tartja biztosnak Rajnai Gergely, hogy az európai parlamenti választásra teljes egészében kidolgozzák a programjukat, „hiszen lehet, hogy minden erejükkel 2026-ra készülnek, és nem akarják ellőni a puskaport túl korán”. Míg a DK szempontjából létfontosságú a minél jobb szereplés mind az EP-, mind az önkormányzati választásokon, addig az elemző szerint a Momentumnak ez nem olyan lényeges, mivel fontosabb a számukra, hogy 2026-ra dolgozzák ki azt a tartalmi alternatívát, ami egy gyors népszerűségnövelésre alkalmas lehet.
Gelencsér Ferenc az Indexnek adott interjúban azt mondta, hogy az intellektuális út mellett el kell végezni a politikai lábmunkát is: „Az emberek közé kell menni, el kell nekik magyarázni, mit és hogyan akarunk. Pultozni, kopogtatni, szórólapozni kell.” Az „új receptről” azt is megjegyezte, hogy nem sajtótájékoztatót kell tartani, és nem látszattevékenységet folytatni. A pártelnök szerint a Momentumnak azt kell elérni 2026-ra, hogy minél szélesebb társadalmi réteg érezhesse a politikai otthonának.
A Momentum februárban tette közzé a Holnap Magyarországa Tervét, amely több pontban ismerteti az ellenzéki párt legfontosabb programelemeit. Donáth Anna március végén jelentette be, hogy a pártok és civilek szövetségének erősítésére létrehozta a Holnap Magyarországa Egyesületet.
„A Holnap Magyarországa Egyesület célja, hogy segítsen közelebb hozni egymáshoz a pártokat és a civileket, a politikusokat és az értelmiséget. Hogy ösztönözze közöttük a párbeszédet és az együttműködést. Ennek első terepe a Momentum által készített Holnap Magyarországa Terv véleményezése és továbbgondolása” – közölte az ellenzéki párt.
Az egyesület és a Momentum április 14-én, pénteken 15 órától tartja első konferenciáját Akkumulátorgyárak helyett emberközpontú gazdaság címmel.
(Borítókép: Donáth Anna 2023. február 4-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)