Február végén jelentette be a Vatikán, hogy a pápa április 28. és 30. között Magyarországra látogat. Nem sokkal később, március elején ismertették a pápalátogatás jelmondatát és logóját.

A látogatás jelmondata: „Krisztus a jövőnk.” Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a logóról elmondta: az azon lévő rajzolt Lánchíd a pápa gondolatára is utal, azaz, hogy

Részletesen is bemutatta és elmagyarázta, hogy mi látható a logón: a hidat bal oldalról a vatikáni színek, a sárga és a fehér, jobbról a nemzeti trikolór színei keretezik. Mögötte egy kör van, amely egyrészt az Eucharisztiát jelenti, a „köztünk élő Krisztust”, illetve a földkerekséget is. Veres András hozzátette: a glóbuszon a kereszt azt jelzi, hogy Krisztus az egész világot megváltotta.

Nem olvaszt eggyé, de összekapcsol

Két évvel ezelőtt, Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárónapjára érkezett Budapestre, majd szentmisét tartott a Hősök terén. Rövid magyarországi programja keretében a Szépművészeti Múzeumban találkozott a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsának és a magyarországi zsidó közösségek képviselőivel. Beszédében többször is említette a főváros két részét összekötő Lánchidat, amely „nem olvasztja eggyé, de összekapcsolja” a partokat. Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy ilyennek kell lennie a kapcsolatoknak a keresztények és a zsidók között.

Az antiszemitizmus veszélyére kitérve azt mondta, a legjobb mód a hatástalanítására az, ha a keresztények és a zsidók együtt dolgoznak előre vivő ügyeken és építik a testvériséget.

A Lánchíd ebben is tanítást ad nekünk: hatalmas láncok tartják, amelyeket láncszemek alkotnak. Mi vagyunk ezek a láncszemek, és minden egyes láncszem fontos

– jelentette ki a katolikus egyházfő, aki azt is felidézte, hogy a Lánchíd Budapest legismertebb és legrégibb hídja.

„Sok nemzedék haladt már át rajta. Arra hív bennünket, hogy a múltra is emlékezzünk. Vannak a múltban szenvedések, sötét árnyak, értetlenségek, üldözések, ám ha eljutunk a gyökerekig, azt látjuk, hogy a közös szellemi kincsünk sokkal nagyobb ezeknél. Erre alapozva építhetünk együtt egy másféle jövőt” – fogalmazott Ferenc pápa.

A szentmise előtt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a pápát köszöntve többek között azt mondta: „Hivatásunknak érezzük, hogy híd legyünk Kelet és Nyugat között, a különböző kulturális és vallási világok és a nemzetek között.”

Itt és most

A katolikus egyházfő idei apostoli útjával kapcsolatban „Isten hozta a Szentatyát!” címmel szólalt fel napirend előtt a parlamentben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki szintén beszélt a Lánchíd szimbolikus jelentéséről.

A híd utal a pápák latin címére pontifex maximus, amely I. Damasus pápánál jelenik meg, és Nagy Szent Gergellyel lett használatos. Pontifex, azaz pons facere, szó szerint hídépítő, a legnagyobb hídépítő. Nyilvánvaló a szimbólum: az oktatás tekintetében híd a generációk között, a szolidaritás tekintetében híd az emberek és a társadalmi csoportok között. A Lánchíd Budapesten összeköti a Duna nyugati és keleti partját, szimbolikusan a Nyugatot és a Keletet. Szent Istvánnal Magyarország a Nyugat elválaszthatatlan része lett; de értjük és nem tagadjuk meg a Keletet

– fejtette ki Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes szerint a Lánchíd „itt és most” a béke hídjára utal. „Kiegyezni szerencsés esetben a politikai bölcsesség tud a józan ész alapján. Kiengesztelődni csak a szív és a lélek tud. Ferenc pápa az élet és a béke embere. Adja Isten, hogy a jó mag, amit most Magyarországon is elvet, a mi és a világ szívében jó földre hulljon, kicsírázzon, kivirágozzon, és jó gyümölcsét megteremje” – jelentette ki Semjén Zsolt.

Ferenc pápa a napokban köszönetét fejezte ki a magyarok odaadásáért, amellyel útját szervezik. Az ukrajnai háborúra utalva azt is kiemelte, hogy Európa közepe felett továbbra is a háború fagyos szelei fújnak. „A rengeteg ember elmenekülése miatt sürgető a humanitárius kérdések napirendre tűzése” – tette hozzá a katolikus egyházfő.

„Hazánknak egy kicsit hídszerepe van”

A közzétett hivatalos program szerint Ferenc pápa a magyar miniszterelnökkel is találkozik. Februári évértékelőjében az ukrajnai háborúról beszélve Orbán Viktor azt mondta, hogy a béketáborban ketten maradtak: Magyarország és a Vatikán. Márciusban a Kossuth Rádióban megismételte, hogy a Vatikán mellett csak Magyarországot lehet békepártinak nevezni. A miniszterelnök úgy fogalmazott:

A Vatikán mellett lényegében Magyarország az egyetlen, amely békepárti, mindenki más háborúpárti, de mindenkinek mások az érdekei.

Erdő Péter a Magyar Nemzetnek adott interjúban emlékeztetett rá, hogy Ferenc pápa már jóval az orosz–ukrán háború kitörése előtt elhatározta, hogy Magyarországra látogat, így a mostani útjának sem ez a fő témája.

Nem gondolom, hogy Ferenc pápa Magyarországon különlegesen politikai üzenet megfogalmazására készül, bár a szentatya szabadsága teljes. Ő dönti el, hogy miként fogalmazza meg a gondolatait, érzéseit

– közölte a bíboros.

Ugyanakkor az interjúban szó esett Magyarország hídszerepéről; Erdő Péter elmondta: a pápalátogatásnak témát szolgáltathat az is, hogy Magyarország valamiképpen a nyugati kultúrkör keleti szélén van.

„Hazánknak egy kicsit hídszerepe van, ahogy Budapest látképe, illetve a mostani pápalátogatás emblémája is mutatja. A keleti kereszténység is jelen van Magyarországon, Ferenc pápa görögkatolikusokhoz tervezett rövid látogatása ezt a tényt ismeri el. Emellett az ökumenikus kapcsolatokban is fontos dolog, hogy Budapesten a protestáns világgal, az ortodoxiával, illetve más felekezetekkel és vallásokkal is adott a párbeszéd lehetősége. Velük általában is szívélyes, jó viszonyt ápolunk, leginkább társadalmi és erkölcsi kérdésekben keressük az együttműködés lehetőségét” – mutatott rá Erdő Péter.

Ferenc pápa apostoli látogatásának programjáról: helyszíneiről és időpontjairól itt írtunk részletesen.

(Borítókép: Ferenc pápa Budapesten 2021. szeptember 12-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)