Vasárnap 18 óra 8 perckor a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről felszállt Ferenc pápa repülőgépe, ezzel hivatalosan véget ért a Szentatya magyarországi apostoli útja – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

A kommünikében felidézték, hogy a háromnapos látogatás alkalmával az érdeklődők közül több százezren találkozhattak Őszentségével, a legtöbben a vasárnapi Kossuth téri szentmisén vettek részt a háromnapos látogatás alkalmával. A pápalátogatás rendben, rendkívüli események nélkül zajlott le – jegyezték meg.

Köszönjük a Szentatya személyi védelmét ellátóknak, a rendvédelmi szerveknek, az egyházi és állami közreműködőknek és szervezőknek, valamint az önkénteseknek, a zarándokoknak és a látogatóknak, hogy hozzájárultak Ferenc pápa apostoli útjának sikeréhez

– közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ, hozzátéve, hogy az Őszentsége Ferenc pápa magyarországi apostoli útjának biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs befejezte a munkáját.

Ferenc pápa magyarországi látogatása rendben, rendkívüli események nélkül zajlott le – közölte a pápalátogatás biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vasárnap késő délután az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint vasárnap 18 óra 8 perckor a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről felszállt Ferenc pápa repülőgépe, ezzel hivatalosan véget ért a szentatya magyarországi apostoli útja.

Azt írták: a háromnapos látogatáson több százezren találkozhattak őszentségével, a legtöbben a vasárnapi Kossuth téri szentmisén vettek részt.

Az operatív törzs köszönetet mondott a szentatya személyi védelmét ellátóknak, a rendvédelmi szerveknek, az egyházi és állami közreműködőknek és szervezőknek, valamint az önkénteseknek, a zarándokoknak és a látogatóknak, hogy hozzájárultak Ferenc pápa apostoli útjának sikeréhez.

Tudatták: a Ferenc pápa magyarországi apostoli útjának biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs befejezte munkáját.

Ferenc pápa háromnapos apostoli útjáról, a látogatáshoz kapcsolódó minden nyilvános eseményről beszámolt a közmédia szinte valamennyi csatornája.

Ferenc pápa már úton van Rómába, ezzel véget ért péntek óta tartó magyarországi látogatása.

A repülőgéphez érkező Ferenc pápát elsőként Novák Katalin köztársasági elnök köszöntötte, az egyházfő ezután Semjén Zsoltéktól kapott egy szál fehér rózsát.

Ferenc pápa kezet fogott valamennyi egyházi méltósággal. A köztársasági elnök és az egyházfő hosszú kézfogással búcsúzott egymástól, valamint váltottak néhány mondatot is. Ferenc pápa végül a repülőgépről integetve köszönt el.

A katolikus egyházfő Jézus Krisztus szavait idézte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán:

Az igazság szabaddá tesz titeket.

Hozzátette: Magyarországon egymást követték azok az ideológiák, amelyek igazságként mutatkoztak be, de szabadságot nem adtak. „És ez a veszély ma sem szűnt meg: gondolok itt a kommunizmusból a konzumizmusba való átmenetre” – tette hozzá.

Szerinte mindkét „izmus” közös vonása a szabadság hamis eszméje. A kommunizmus „szabadsága” olyan „szabadság” volt, amelyet rákényszerítettek az emberekre, amelyet kívülről korlátoztak, amelyben mások döntöttek. A konzumizmus „szabadsága” pedig egy szabadelvű, hedonista, önelégedett „szabadság”, amely a fogyasztás és a tárgyak rabszolgáivá tesz bennünket.

Ezekből kínál Jézus kiutat, mondván, hogy az az igazság, ami az embert a függőségekből és a bezártságból kiszabadítja.

A pápa szerint ennek az igazságnak a kulcsa a szeretettől soha el nem szakadó, alázatos és nyitott, bátor és alkotó megismerés. „Ez az, aminek a művelésére az egyetemek hivatottak, és amit a hitnek táplálnia kell” – zárta szavait Ferenc pápa. 

Akik szeretik a kultúrát, valójában soha nem érzik, hogy célba értek volna, és a helyükön lennének, hanem egészséges nyugtalanságot hordoznak magukban

– fogalmazott az egyházfő, hozzátéve: olyanok ezek a személyek, akik kutatnak, kérdeznek, kockáztatnak és felfedeznek.

Ferenc pápa szerint a kultúra elvezet minket önmagunk megismeréséhez. Erre emlékeztet a klasszikus ókor gondolkodása, amelynek soha sem szabad elhalványulnia. A delphoi jósda híres szavait idézte:

Ismerd meg önmagad!

A pápa szerint ez azt jelenti, hogy fel kell ismernünk a határainkat, és ebből következően meg kell fékeznünk az önelégültségben gyökerező önhittségünket.

„Ez hasznos számunkra, mert elsősorban azáltal, hogy magunkat teremtményként ismerjük fel, válunk alkotóvá, és merülünk el a világban, ahelyett hogy uralnánk azt. És miközben a technokrata gondolkodás a határokat nem ismerő haladást hajszolja, az ember valójában törékeny, és gyakran épp a határain érti meg, hogy Istentől függ, és hogy össze van kapcsolva másokkal és a teremtéssel” – fogalmazott a katolikus egyházfő.

Az egyetem az a hely, ahol a gondolat születik, növekszik és érlelődik, nyíltan és összhangban

– fogalmazott Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán. Szerinte ez az a „templom”, ahol a tudás arra hivatott, hogy kultúrává váljon, vagyis „művelése” legyen az embernek és az őt megalapozó viszonyoknak: a természetfelettivel, a társadalommal, a történelemmel, a teremtéssel.

Hozzátette: a II. vatikáni zsinat ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy „a kultúrának a személyiség teljes tökéletesedését, a közösség és az egész emberi nem javát kell szolgálnia. Éppen ezért úgy kell kiművelni a szellemet, hogy fokozódjék benne a képesség a csodálatra, a lényeglátásra, a szemlélődésre, az önálló ítéletalkotásra, továbbá a vallási, erkölcsi és szociális érzék kifejlesztésére”.

Csak alázatos szívvel mehetünk fel nemcsak az Úr, de a tudomány hegyére is

– mondta a pápa az egyetemi és a kulturális élet képviselői előtt. Szerinte a nagy tudósok szerények. Az élet titka viszont csak azok előtt tárul fel, akik tudják, hogyan kell a kis dolgokat megragadni.

Ferenc pápa idézte A világ ura című művet is, amelyben Robert Benson megállapítja, hogy „különbség van külső és belső nagyság között, és hogy nagy hatású külső nem zár ki jelentéktelen belsőt”.

Ebben a több mint egy évszázaddal ezelőtt született, bizonyos értelemben prófétai könyvben egy olyan jövőt írnak le, amelyet a technológia ural, és amelyben a haladás nevében mindent uniformizálnak: mindenütt egy új humanizmust hirdetnek, amely eltörli a különbségeket, megszünteti a nemzeteket, és eltörli a vallásokat. Az ellentétes ideológiák homologizációba torkollnak, amely ideológiailag gyarmatosít; a gépekkel kapcsolatba kerülő ember egyre inkább egysíkúvá válik, miközben a közösségi élet szomorúvá és ritkává lesz. Ebben a Benson által leírt fejlett, de komor világban, ahol mindenki érzéketlennek és érzés nélkülinek tűnik, kézenfekvő a betegek leselejtezése és az eutanázia alkalmazása, valamint a nemzeti nyelvek és kultúrák eltörlése az egyetemes béke érdekében, ami a valóságban a beleegyezés kierőszakolásán alapuló üldözéssé válik, olyannyira, hogy az egyik főszereplő megállapítja: »a világ csodálatosan élénknek látszik, de mintha minden ideges volna, mintha felforrna«

– mutatott rá az egyházfő.

Ferenc pápa elmondta azt is, hogy Guardini nem démonizálja a technológiát, amely jobb életet és kommunikációt tesz lehetővé, és számos előnnyel jár, de figyelmeztet annak kockázatára, hogy az élet szabályozó elvévé, akár uralkodójává is válhat.

Ebben az értelemben felismer egy nagy veszélyt: „Az ember elveszíti mindazt a belső kötődését, amely a természettel összhangban álló egységes mértéket és kifejezési formákat biztosítja számára”, és miközben belső lényében körvonalak, mérték és irány nélkülivé vált, önkényesen határozza meg céljait, és az általa uralt természeti erőket azok megvalósítására kényszeríti. Az utókornak pedig egy nyugtalanító kérdést hagy hátra: „Mi lesz az élettel, ha ilyen igába kerül? Mi lesz, ha szembekerülünk a technológia uralkodó kényszerével? Az élet mára már gépek rendszerébe van foglalva. Egy ilyen rendszerben megmaradhat-e az élet életnek?”

Maradhat-e élet az élet? Ezt a kérdést, különösen itt, ahol az információs technológiát és a bionika tudományát kutatják, helyénvaló feltenni. Valóban, amit Guardini felismert, az ma is nyilvánvalónak látszik: gondoljunk csak az ökológiai válságra, melynek során a természet egyszerűen csak reagál arra az eszközszerű bánásmódra, ahogyan kezeljük. Gondoljunk a korlátok hiányára, a »meg tudod tenni, tehát szabad« logikájára. Gondoljunk arra a törekvésre is, amely nem az embert és kapcsolatait, hanem az embert mint a saját igényeire összpontosító, nyereséget hajszoló és a valóságot mohón megragadni vágyó egyént állítja a középpontba. És gondoljunk ennek folyományaként a közösségi kötelékek elsorvadására, aminek következtében a magány és a félelem, úgy tűnik, hogy egzisztenciális élethelyzetből társadalmi élethelyzetté lesz

– figyelmeztetett Ferenc pápa, hozzátéve: „hány és hány elszigetelt, nagyon közösségi és kevésbé közösségi ember él közöttünk, aki mintegy ördögi körben a technológia vigaszaihoz folyamodik, hogy kitöltse azt az ürességet, amit érez. Egyre eszeveszettebben kergetik ezeket, miközben a kegyetlen kapitalizmus rabszolgái lesznek, és saját gyengeségeik még fájdalmasabbá válnak abban a társadalomban, amelyben a külső gyorsaság kéz a kézben jár a belső törékenységgel”.

Ezzel nem akar pesszimizmust kelteni – ez ellentétes lenne azzal a hittel, amelyet örömmel vall –, „hanem elgondolkodni a létezés és a birtoklás önhittségén, amelyet Homérosz már az európai kultúra hajnalán is fenyegetésként ismert fel, és amelyet a technokrata paradigma tovább súlyosbít az algoritmusok olyasféle használatával, ami az emberiség további szétesésének veszélyét jelentheti”.

Ferenc pápa azzal kezdte a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott beszédét, hogy

ez a magyarországi látogatásom utolsó találkozója, és hálás szívvel idézem fel a Duna folyót, amely összeköti és egyesíti ezt az országot sok más országgal, nemcsak földrajzi, hanem történelmi értelemben is. A kultúra bizonyos értelemben olyan, mint egy nagy folyó: átfolyik az élet és a történelem különböző területein, összeköti azokat, és lehetővé teszi, hogy az ember eligazodjon a világban, magához öleljen távoli országokat és vidékeket, csillapítja az elme szomját, öntözi a lelket, és gyarapítja a társadalmat.

Kitért arra is, hogy maga a kultúra szó a colere (coltivare), a megművelni igéből ered: a tudás mindennapi vetést jelent, amely a valóság barázdáiba hullva gyümölcsöt terem.

Az egyházfő kifejtette, száz évvel ezelőtt Romano Guardini, a híres értelmiségi, aki a hit embere volt, egy, a vizeinek köszönhetően különlegesen szép vidéken járva értékes kulturális felismerésre jutott. Ezt írta: „Ezekben a napokban jobban megértettem, mint valaha, hogy a tudásnak két formája van, az egyik arra késztet, hogy elmerüljünk a tárgyban és annak környezetében, hogy az ember, aki a tudást keresi, megpróbáljon benne élni; a másik ezzel szemben összegyűjti a dolgokat, szétbontja őket, dobozokba rendezi, uralmat és birtokot szerez felettük, uralkodik rajtuk”.

Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karára látogatott, ahol az egyetemi és kulturális élet képviselőivel találkozik, valamint beszédet mond.

Az egyházfő a bejáratig vezető úton megpuszilt egy gyereket, valamint többeket is megérintett, az épületben tapsvihar fogadta.

Ferenc pápa budapesti látogatásának harmadik napján a hivatalos program 16 órakor folytatódik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán tett látogatással. Az egyházfő az egyetemi és kulturális élet képviselőivel találkozik.

A hivatalos búcsúztatásra – ami nem nyilvános esemény – 17:30-tól kerül sor a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Ferenc pápa szentmiséje zavartalanul, a legnagyobb békében zajlott vasárnap délelőtt – közölte a pápalátogatás biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs az MTI-vel. A közlemény szerint több százezren voltak együtt a szentatyával a Kossuth Lajos téren.

„Köszönjük mindenkinek, aki a helyszínről vagy otthonról követte az egész Magyarország számára emlékezetes eseményt” – írták a közleményben.

„Szomorú és fájdalmas zárt kapukat látni: önzésünk zárt kapuit azok előtt, akikkel nap mint nap elmegyünk egymás mellett, individualizmusunk zárt kapuit egy olyan társadalomban, amely sokakat azzal fenyeget, hogy elsorvasztja őket a magány, a szenvedők és a szegénységben élők iránti közönyünk zárt kapuit, a zárt kapukat azokkal szemben, akik idegenek, mások, menekültek, szegények” – fogalmazott Ferenc pápa a Kossuth Lajos téren.

Az egyházfő arra kért mindenkit, nyissák ki a kapukat, „próbáljunk mi is – szavakkal, gesztusokkal, hétköznapi tettekkel – olyanok lenni, mint Jézus: nyitott kapuk, olyan kapuk, amelyeket senki előtt nem csapnak be, olyan kapuk, amelyeken mindenki beléphet, és megtapasztalhatja az Úr szeretetének és megbocsátásának szépségét”.

Ferenc pápa azt üzente a laikus testvéreknek, a katekétáknak, a lelkipásztori munkatársaknak, a politikai és társadalmi felelősséget viselőknek és azoknak is, akik egyszerűen csak élik, néha nehézségek árán a mindennapi életüket, „legyetek nyitott kapuk”.

Ferenc pápa a szentmise után megköszönte a fogadtatást és a szeretetet, majd magyarul szólt a több tízezres közönséghez: „Isten, áldd meg a magyart!”

A szentmiséről szóló részletes cikkünket itt olvashatja.

A pápa gyerekkora óta kapcsolatban van magyarokkal

– nyilatkozta az Indexnek Kajtor Domonkos arra a kérdésre, hogy kitől vett magyar leckéket budapesti látogatása előtt. A Rómában élő jezsuita szerzetes elmondta: II. János Pál pápát a Vatikáni Rádió munkatársa, Szabó Ferenc készítette fel, hogyan is ejtse a magyar szavakat. Ferenc pápa magyar tanáráról nem tudunk. Ő már argentin iskolásként kapcsolatba került a Magyarországról menekült angolkisasszonyokkal. Később, amikor Dél-Amerikában a jezsuita rendtartomány vezetője lett, több rendtársa is magyar származású volt.

Jelenleg Rómában is többen vagyunk magyarok

– mondta Kajtor Domonkos, aki hozzátette: Ferenc pápának volt kitől magyar leckéket venni.

Jézusnak a mai evangéliumi szakasz végén elhangzó szavai összefoglalják küldetése lényegét: „Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőség legyen”. Így tesz a jó pásztor: életét adja juhaiért. Jézus tehát mint egy pásztor, aki a nyáját keresi, azért jött, hogy megkeressen minket. Amikor elveszettek voltunk, eljött mint pásztor, hogy kiragadjon minket a halálból, mint egy olyan pásztor, aki ismeri és végtelen gyengédséggel szereti juhait – aki az Atya nyájába vezetett, és az ő gyermekeivé tett minket. Szemléljük hát a Jó Pásztor képét, és időzzünk el két cselekedeténél, amelyeket az evangélium szerint a juhaiért tesz: először nevükön szólítja, majd pedig kivezeti őket – kezdte a szentmisét Ferenc pápa.

A szentmiséről szóló folyamatosan frissülő cikkünket itt találja.