Egy éve, május 10-én lépett hivatalba Magyarország első női köztársasági elnökeként Novák Katalin, majd május 14-én mondta el ünnepélyes beiktatási beszédét az Országház előtt a Kossuth téren. Elemzőket kérdeztünk Novák Katalin első államfői évéről.
Beiktatási beszédében Novák Katalin azt ígérte, hogy köztársasági elnökként abban fogja erősíteni a magyarokat, ami személyes meggyőződéséből fakad: a kereszténységen nyugvó értékrendben, az élet továbbadásának, a gyermekek szeretetben való nevelésének bátorításában, a megfogant emberi élet és a család védelmében, egymás tiszteletében, a gyengék gyámolításában.
Tavaly őszi cikkünkben – amelyhez háttérbeszélgetéseket is folytattunk – összefoglaltuk Novák Katalin köztársasági elnökségének első hat hónapját. Azt írtuk, hogy nem szeretne belesimulni az eddig megszokott köztársasági elnöki pozícióba, a saját útját akarja járni, noha az számára is kérdés, hogy pontosan milyen államfőre van szüksége az országnak. Ajtónyitásra vállalkozott a diplomáciában, és arra törekedett, hogy még egy hang legyen a magyar politikában.
Háttérbeszélgetéseinkből az is kiderült: Orbán Viktor kifejezetten örül neki, hogy nincs egyedül a nemzetközi politikában, és van mellette egy másik fajsúlyos hang, aki képes magas szintű diplomáciai tárgyalásokat folytatni. A köztársasági elnöknek ugyanis ott is könnyebben megnyílhatnak az ajtók, ahol a magyar kormánynak már kevésbé. Több külföldi útjával és találkozójával is bebizonyította Novák Katalin, hogy képes erre.
Egy fél évvel ezelőtt megjelent másik cikkünkhöz Böcskei Balázst, az IDEA Intézet kutatási igazgatóját kérdeztük, aki akkor azt nyilatkozta: a mindenkori köztársasági elnök aktivitásának értékelése általában sem tud olyan mércékkel történni, mint az egyértelműen cselekvőorientált végrehajtó hatalomé. Azt azonban megjegyezte: szerepfelfogását és az első fél évét tekintve Novák Katalin túllép a hagyományos szimbolikus vagy reprezentációs szerepkörökön.
Az elemző egyfajta munkamegosztásként értékelte, hogy míg a kormány a konfliktusosabb, politikai álláspontot nyersebben képviselő szereplő, addig a köztársasági elnök a mérsékeltebb, közös nevezőket kereső aktor szerepét tölti be a hazai és a nemzetközi nyilvánosság irányába.
Az IDEA Intézet kutatási igazgatóját mostani cikkünkhöz is kérdeztük, de jelezte, hogy a fél évvel ezelőtti álláspontjában foglaltakhoz képest a dolgok természetét, illetve szellemiségét tekintve nem gondol mást, és csak ismételni tudná magát.
„Első nőként, nemzetközi összehasonlításban fiatalon lett Novák Katalin köztársasági elnök, aki mellett ráadásul harmadszázados tapasztalattal és tartós népszerűséggel tölti be hivatalát a kormányfő, a magyar politika viszonyítási pontja. Ebben a koordináta-rendszerben különösen nehéz volt elhelyeznie magát Novák Katalinnak” – nyilatkozta az Indexnek Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint ezért a köztársasági elnök számára a hivatali idejének elején természetes szerepkeresés is nagy kihívás volt.
Ugyanakkor az elemző hozzátette: mára elmondható, hogy Novák Katalin „belenőtt a köztársasági elnöki szerepbe”, melynek jellemzői az aktív médiajelenlét, a jobboldali táboron túlmutató gesztusok és a külpolitikai fókusz.
Sokan úgy vélik, hogy az államfőnek nincsenek jogkörei és feladatai, Novák Katalin elmúlt egy éve azonban erre rácáfolt
– fogalmazott a Nézőpont Intézet vezetője.
Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője lapunknak azt mondta: Novák Katalin köztársasági elnöki ciklusa elején jár még, és nagyon torzítja a róla kialakított képet, hogy hivatali ideje alatt zajlik az orosz–ukrán háború, nagyon sok tevékenysége is elsősorban ezzel volt kapcsolatos. Szerinte ebből következik az is, hogy az államfő a szokásosnál is több diplomáciai feladatot lát el, és nem csak teljesen szimbolikus, politikailag jelentéktelen esetekben.
„Láthatóan a nyugati elvárásoknak megfelelőbb külpolitikai irány képviselőjeként szeretné láttatni magát, ennek megfelelően sokkal támogatóbb az ukránokkal, és egyáltalán nem konfrontálódik az EU-val vagy a NATO-val. Utazásai, megszólalásai során egyik fő céljának tűnik, hogy Magyarország nyugati kritikusait megnyugtassa, de ebbe a képbe illik az is, hogy megvétózta a Nyugaton nagy felháborodást keltő panasztörvényt” – mutatott rá a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. Lehetségesnek tartja, hogy államfői karrierjének fő céljaként ezt a külpolitikai vonalat szeretné Novák Katalin minél jobban érvényesíteni, de az is lehet, hogy egyszerűen egyensúlyozik, és az orosz–ukrán háború, valamint az intenzív brüsszeli viták miatt ebbe a helyzetbe kényszerült. „Ezt csak a konfliktusok esetleges enyhülése után tudjuk meg” – jegyezte meg Rajnai Gergely.
A köztársasági elnök hazai megítélésével és népszerűségével összefüggésben az elemző elmondta: a pártpolitikai csatározásokba nem belefolyó, igazán érdemi döntéseket nem hozó, de mégis prominens, a médiában gyakran és jól látható személyek általában kiemelkedő népszerűségnek örvendenek. Így Magyarországon a mindenkori köztársasági elnök is mindig a legnépszerűbb politikusok közé tartozott, Novák Katalinnal sincs ez másképp.
Bár kormánypárti politikusként lett államfő – és ez a Fidesz szavazói körében automatikus népszerűséget jelent –, az, hogy láthatóan a nyugatias álláspontot képviseli a külpolitikában, némileg az ellenzéki szavazók körében is elfogadhatóvá teszi, fejtette ki Rajnai Gergely. Ha Novák Katalin nagyon konfliktusos, pártpolitikai magatartást valósítana meg – mutatott rá az elemző – akkor ezt a népszerűségét elveszíthetné.
Fél évvel ezelőtt a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője azt nyilatkozta, hogy Novák Katalin önmeghatározása addigi munkássága alapján leginkább diplomatának tekinthető, mivel elsősorban külpolitikai témákban artikulálta magát, ami a korábbi köztársasági elnökök esetében nem volt jellemző.
Rajnai Gergely azt is mondta: miután pártpolitikai erőviszonyok döntik el, hogy ki a köztársasági elnök, elkerülhetetlen, hogy a mindenkori államfőt ne kedveljék azon pártok szavazói, akik nem támogatták a jelöltségét, függetlenül attól, hogy mit tesz a gyakorlatban. Az elemző úgy fogalmazott: az ellenzékiek meggyőzésére nincs igazán eszköze a mindenkori köztársasági elnöknek.
Tavaly júniusban az M1 48 perc című műsorában Novák Katalin kijelentette: azt tartaná ötéves ciklusa egyik legnagyobb eredményének, ha közelebb tudna jutni az emberekhez, tényleg megnyílnának a szívek és az ajtók. Azt szeretné, hogy öt év múlva sokan legyenek olyanok, akik úgy gondolnak vissza a ciklusára: „Az én elnököm is volt.”
Mráz Ágoston Sámuel szerint a pápalátogatás „megkoronázta” Novák Katalin egyéves szerepkeresésének sikeres lezárását: az egyházfő és a társadalom szimpátiáját is láthatóan sikerült elnyernie, illetve a szokásos kritikai megjegyzések is elmaradtak a nyilvánosságban.
Néhány napra sikerült kifejezni a nemzet egységét, amely az államfő alkotmányban rögzített munkaköre
– közölte a Nézőpont Intézet vezetője. Kérdéseinkre válaszolva a köztársasági elnök diplomáciai aktivitására is kitért. Beiktatási beszédében Novák Katalin úgy fogalmazott: bízik benne, hogy ajtónyitogatásban és kulcskeresésben Magyarország hasznára lehet.
Az államfő sok olyan helyre is eljuthat, ahová a miniszterelnöknek pártpolitikai okokból nehezebb, ezzel szélesíteni tudja Magyarország nemzetközi mozgásterét
– jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel, majd emlékeztetett rá, hogy Novák Katalin az elmúlt egy évben az Egyesült Államokban, közép-európai partnereknél és a nagy európai tagállamokban is járt, illetve számos Európán kívüli országgal is felvette vagy felelevenítette a kapcsolatokat.
Ilyenkor az államfő elsősorban ajtónyitó tud lenni Magyarország számára, méltán nevezhető ezért az ország első és aktív nagykövetének
– tette hozzá a Nézőpont Intézet vezetője.
Április végén jelentette be a Sándor-palota a pápalátogatásra hivatkozva, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélteknek. Budaházy György ezután lóháton távozott a váci börtönből. Az ügy nagy visszhangot váltott ki, a sajtóban és ellenzékben is bírálták a döntést.
„A Budaházy-ügy már régóta a magyarországi radikális jobboldal egyik fő szimbolikus ügye” – mondta Rajnai Gergely. Azt nem tudhatjuk pontosan, miért gondolta úgy Novák Katalin, hogy kegyelemben kell részesítse Budaházy Györgyöt, de az elemző szerint ez beleillik abba a törekvésbe, hogy próbál a nem fideszesek felé is gesztusokat gyakorolni.
A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője úgy véli,
míg a nyugatos vonal a baloldali ellenzék felé jelent gesztusokat, addig a Budaházy Györgynek adott kegyelem a radikális jobboldalnak szól.
„Az ilyen lépések miatt politikai értelemben nem feltétlenül konzisztens Novák Katalin államfői munkája, ő azonban a konzisztenciánál fontosabbnak tartja, hogy ha csak rövid ideig is, de minden jelentős támogatottsággal rendelkező oldal úgy érezze, az ő köztársasági elnökük is” – mondta Rajnai Gergely. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az államfő túl sokszor próbál túl sokféle oldalnak kedvezni, azzal elveszítheti a hitelességet, ezért, akárcsak a külpolitikában, a belpolitikai gesztusok terén is egyensúlyoznia kell.
A Budaházynak adott államfői kegyelem Mráz Ágoston Sámuel szerint a nemzet egységének kifejezésére irányuló kötelezettség szempontjából érthető meg: a nemzet egységébe ugyanis nemcsak a Fidesz által képviselt jobboldal vagy a töredezett baloldal, hanem a radikális jobboldal is beletartozik.
Novák Katalin elmúlt egy évében érezhető a törekvés, hogy gesztusokat tegyen több irányba is, miközben keresztény és konzervatív értékrendjét is hangsúlyozza. Ebből a szempontból hasonlítható össze, amikor fogadta a Sándor-palotában a melegjogi szervezeteket azzal, amikor lényegében feltételes kegyelmet adott Budaházynak
– vélekedett a Nézőpont Intézet vezetője. Utóbbival kapcsolatban kifejtette, hogy „csak végrehajtási kegyelemről van szó”, mert „ismételt bűncselekmény elkövetése esetén a most elengedett éveket is le kell töltenie” Budaházy Györgynek.
Mráz Ágoston Sámuel szerint egy-egy ilyen gesztus nem teszi Novák Katalint népszerűbbé, sőt egy ilyen lépéssel akár kockáztathatja is addigi támogatóinak bizalmát, mégis, a gesztusok sorozata segíthet neki betölteni az államfői szerepet.
A Budaházy-ügy nyomán nemrégiben cikket írtunk arról, hogy mi korlátozza az államfő kegyelmi jogkörét, milyen gyakran élnek ezzel a jogosítványukkal, továbbá volt-e példa arra, hogy az igazságügyi miniszter nem ellenjegyezte az elnök kegyelmi határozatát.
Novák Katalin a beiktatási beszédében kiemelte, hogy fül, szív és száj akar lenni azok számára, akiket kevésbé hallani, látni és érteni. Azt is mondta, hogy ez az összetartozás a közösségi médiában is látszani fog. Facebook-oldala mellett Twitter- és Instagram-fiókját is aktívan használja Novák Katalin, újabban pedig a fiatalok új kedvenc platformján, a BeRealen is megtalálható „elnoki” néven.
A BeReal 2020-ban indult, 2022 végére már több mint hetvenmillió felhasználója volt. Az Indexen többször is foglalkoztunk az alkalmazással: a magyar 15–29 évesek közel tizede, 9 százaléka használja napi szinten. A BeReal lényege, hogy a képeknek a teljes valóságot kell mutatniuk, nemcsak azt, amit láttatni akarunk, hanem a kamera mögötti világot is, mindezt szerkesztés és filterek nélkül. Naponta csak egyszer lehet fotót feltölteni rá egy véletlenszerű időpontban, és a felhasználónak két perce van rá, hogy elkészítse a képet. A napokban Novák Katalin például ezen az alkalmazáson keresztül is sok sikert kívánt az érettségiző diákoknak, illetve bejelentkezett a Papp László Budapest Sportarénából, ahol Jordan B. Peterson kanadai klinikai pszichológus tartott előadást.
Ahogy már tavaly őszi cikkünkben írtuk, a köztársasági elnök kiemelt kommunikációs terepként tekint a különböző közösségi platformokra, emellett a szimbolikus gesztusokat is tudatosan gyakorolja és összeköti őket az emberközeliségre való törekvésével, az állampolgárokkal való kapcsolatteremtésre.
Államfőként az első szimbolikus lépése volt, hogy ünnepélyes beiktatása után megnyitották a látogatók előtt a Sándor-palotát, amit aztán a hivatalos tájékoztatás szerint 5500-an meg is tekintettek. Új köztársasági elnökként Novák Katalin fogadta és vezette körbe hivatalában a látogatók egy részét, akik közös fotókat, szelfiket készíthettek vele. A május 13–14-i hétvégén ismét ingyen látogatható lesz a Sándor-palota Novák Katalin beiktatásának első évfordulója alkalmából.
(Borítókép: Novák Katalin beiktatása 2022. május 14-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)