Gulyás Gergely újságírói kérdésre elismerte, a volt hadifoglyok érkezése után tájékoztatták az ukránokat, de a nemzetközi jog alapján nincs értesítési kötelezettségük. A miniszter tisztázta, nem hadifoglyokról volt szó, a szabadításuk megtörtént Oroszországban, ők nyilatkoztak arról, hogy Magyarországra szeretnének jönni. Gulyás Gergely hetekkel korábban tudott arról, hogy van mód arra, hogy adott esetben döntően magyar vagy magyar felmenőkkel rendelkezőket Magyarországra szállítsanak.
Gulyás Gergely arra vonatkozó kérdést is kapott, hogy Soros György fia, Alexander Soros kijelentette, politikusabb lesz, mint édesapja. A miniszter megjegyezte, ha ezt még lehet fokozni, és erre vállalkozik Alexander Soros, akkor komolyan fel kell készülni erre.
A státusztörvény parlamenti vitája alapján Gulyás Gergely szerint sok képviselő nem is ismeri alaposan a törvénytervezet szövegét. Szerinte kár a tanári kirendelést kiemelni, amelyre csak végső esetben lenne szükség, és fölösleges ezzel riogatni az embereket.
Megemlítette, hogy 2030-ig hétezer milliárd forintot fordítana a kormány pedagógusbér-emelésre. Ebből az uniós hozzájárulás mindössze 800 milliárd lenne, nagyjából a tervezett béremelés 13 százaléka.
A tervezet már tartalmaz fix óraszámot, heti 24 órát, ennek meghatározását maguk a tanárok sürgették.
David Pressman szavairól Gulyás Gergely leszögezte, Magyarország szabad ország, mindenki azt mond, amit akar, beleértve az amerikai nagykövetet is.
Kérdésre válaszolva a miniszter megerősítette, hogy az utolsó mérföldkövet is visszaigazoltan is teljesítettük, amit előírt Brüsszel. Ez az igazságszolgáltatási reform volt, amelynek tervezetét elfogadta az Európai Bizottság. Gulyás Gergely szerint a 7 éves költségvetés ránk eső része tehát jár, a bizottság politikai okokból húzza az időt, gyakorlatilag már most is küldhetnénk számlát.
Gulyás Gergely a menekültkvótáról újra elmondta, minden eszközt ki kell használni, meglátják, hogy a rendelet túllép-e azon a kereten, amit az uniós jog ezen a területen megenged.
A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a gyógyszerforgalmazók esetében korábban 28-ról 40 százalékra emelték az extraprofitadót, amelynek a mostani döntés értelmében a felét, vagyis 20 százalékot a cégek leírhatják, ha kutatás-fejlesztésre vagy bővítésre fordítják azt.
A gyógyszergyártóknál is megfelezik az extraprofitadót, de még a maradék is megfelezhető, amennyiben ők is kutatás-fejlesztésre költik ezeket az összegeket.
Elhangzott, a szektor 30 milliárd forint különadót fizetne be, de ezzel a lépéssel 15 milliárd forintig csökkenhet ez a teher.
Gulyás Gergely bejelentette azt is, hogy a SZÉP-kártyákkal is lehet majd hidegélelmiszert vásárolni, még hozzá augusztus 1-től idén december 31-ig. A SZÉP-kártya eddigi keretét – a kormány döntése értelmében – további 200 ezer forinttal megemelhetik a munkáltatók.
A lehető legkedvezőbb adózási járulékfeltételek mellett tehetik meg a dolgozóik támogatását a munkáltatók – emelte ki a miniszter.
A kormánynak továbbra is a véleménye, hogy Brüsszel döntése a migránskvótáról elfogadhatatlan és veszélyes, erősítheti a migrációt, ráadásul Magyarország több vonatkozásban is hátrányosan lenne érintett. Gulyás Gergely leszögezte, minden formában és minden eszközzel fellépnek ellene.
A miniszter úgy látja, a szolidaritási hozzájárulás is elfogadhatatlan, emberi jogi gondolkodás alapján is nehezen védhető. Jogilag egyelőre annyi történt, hogy a belügyminiszterek tanácsa döntött erről, ami szintén egy ígéret megszegése. Elfogadott szabályozás ugyanakkor még nincs, trilógus kezdődik, ez viszont Gulyás Gergely szerint még tovább szokta rontani a szabályokat.
Gulyás Gergely bejelentette, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv jelentős segítséget nyújt a vállalkozásoknak. Egyeztettek a kamarával, az egyik legnagyobb problémának az energiaárat látják a vállalkozásoknál, ezen belül is az áram árát.
A vállalatok 81 százaléka rögzített áras szerződést kötött, ennek az a következménye, hogy ma ezeknek a vállalkozásoknak az egyharmada 320 euró/megawatt fölött fizet, az átlag 250 euró felett van. Három területen árplafont vezetnek be, a legmagasabb árat 200 euró/megawattban határozzák meg július elsejétől. Az árplafon a feldolgozóiparra, a szálláshely-szolgáltatásra és a raktározásra-szállításra érvényes.
Cserébe azt várják, hogy növeljék a gyártási kapacitásokat, és ne emeljék az árakat a vállalkozások, az iparkamara ennek ellenőrzését vállalja. Az intézkedés több mint ötezer vállalkozásnak segít, mintegy 40 milliárdos költségvetési kiadás mellett.
Védelmi költségvetésre van szükség, ez megvédi a korábban elért vívmányokat. Gulyás szerint ezzel megfelelünk a NATO-vállalásoknak is, a GDP 2 százalékát fordítjuk honvédelemre.
Gulyás Gergely azzal kezdte, hogy a kormányüléseket továbbra is azok az intézkedések határozzák meg, amelyek az orosz–ukrán háború, valamint az erre adott brüsszeli válaszok miatt álltak elő. A háború új szakaszába lépett, látják az adatokat, még ha azok hitelessége vizsgálandó is, a harctéren egyre többen halnak meg.
A kormány álláspontja szerint nemcsak magyar nemzeti érdek, hanem mindenki érdeke a mielőbbi béke, továbbra is azonnali tűzszünetet szeretnének, ami az infláció jelentős mérséklődéséhez vezetne. Gulyás Gergely szerint két atomnagyhatalom már az urántartalmú lőszerek bevetését sem tartja túlzónak, ezzel veszélyes eszkaláció indult.
A magyar álláspontot elhallgattatnák az Európai Unióban
– jelentette ki a miniszter, leszögezve, hogy kitartanak az álláspontjuk mellett.
Az árstopok kivezetését, amit a magyar jegybank is sürget, elég viccesnek tartom – fogalmazott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az unió és a Magyar Nemzeti Bank kritikáival kapcsolatban. Az interjúban azt is leszögezte: közép- és hosszú távon a magasabb fejlettség mellett úgyis uniós forrás nélkül, nettó befizetővé válik Magyarország. Az erről szóló cikkünket itt olvashatja.
A szokásos csütörtöki időponttól eltérően hétfő 10:30-ra hirdettek Kormányinfót. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tájékoztatóját percről percre követjük. Köszöntjük olvasóinkat!