Merész vállalkozásba kezdtek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) nyelvészei és informatikusai: egy álhíreket és áltudományos cikkeket kereső oldalt és mobiltelefonos alkalmazást fejlesztenek. A hamis információt tartalmazó hírek tízszer jobban terjednek, mint a valódi információk, komoly gondokat és károkat okozva a társadalomban, valamint a gazdasági életben. A modellt, amely közel 90 százalékos biztonsággal jelzi az álhírgyanút, először az egészségügyben alkalmazzák, de a fejlesztők tervezik, hogy más területekre is kiterjesztik.
„Szociálpszichológiai kutatásokból tudjuk, hogy a valódi híreknél tízszer nagyobb eléréssel terjednek az álhírek és az áltudományos szövegek a világhálón” – nyilatkozta az Indexnek Németh T. Enikő. Az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszékének vezetője szerint a Covid–19-járvány jól rámutatott arra, hogy az álhírek milyen károkat tudnak okozni a kisebb-nagyobb közösségekben.
A koronavírus-járvány alatt a hamis hírek emberéletekben is mérhető veszteségeket okoztak azzal, hogy áltudományos érvelésekkel és hamis információkkal bizalmatlanságot ültettek el a közvéleményben. De említhetnénk a gazdasági károkat is. Gondolok itt például az 5G-rendszer tornyai ellen elkövetett támadásokra Nyugat-Európában
– mondta Németh T. Enikő. Mivel az álhírek, valamint az áltudományos nézetek az élet számos területén megjelennek, ezért azonosításuk társadalmi és gazdasági szempontból, valamint a korszerű tudomány hitelességének megőrzése szempontjából is elkerülhetetlen. A SZTE nyelvészei és informatikusai a Debreceni Egyetemmel konzorciumban ennek a problémának a kutatására és feltérképezésére kaptak 200 millió forintot a Magyar Tudományos Akadémiától a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Programban. A négyéves projekt tavaly ősszel kezdődött, de már néhány hónap múlva érdekes eredményeket produkált.
Fontos annak tisztázása, hogy hogyan is ismerhetők fel az álhírek és az áltudományos szövegek
– magyarázta Németh T. Enikő. Egy népes nyelvészcsapat kutatja, hogy az álhíreknek milyen jellemzőik vannak, amelyek alapján jól azonosíthatók ezek a cikkek, illetve szövegek. Például jó eséllyel gyanítható, hogy álhírrel van dolgunk, ha a szövegben csupa nagybetűs szó, rengeteg felszólító mód, érzelmekre ható kifejezés, összevissza tegezés és magázás vagy sok felkiáltójel található.
„Az egyik hallgatónk már készített egy alkalmazást. A program egy 110 millió paraméteres mesterséges neuronháló” – mondta el Csendes Tibor. Az SZTE Informatikai Intézetének tanára szerint a neurális hálózat egy biológiai ihletésű, rendkívül összetett és bonyolult szimuláció. A lényege, hogy a gép tanul, és a rétegekbe rendezett mesterséges neuronok kommunikálnak egymással különböző függvényeken keresztül. A szegedi informatikusok eddig 5000 álhírt és 5000 valós hírt töltöttek a rendszerbe, hogy a gép tudjon tanulni.
A program a rendelkezésére bocsátott tanító példák alapján olyan általános mintázatokat próbál felállítani, amelyek révén minél nagyobb pontossággal képes a pozitív és negatív példák elkülönítésére.
„Az ember sem tudja pontosan megmondani, hogyan ismeri fel a program a hamis információkat tartalmazó híreket. Az alkalmazott modell komplexitásából adódóan egyelőre nehéz megítélni, hogy a program a vizsgált szövegek pontosan milyen – emberek által is értelmezhető – tulajdonságai alapján hozza meg döntéseit, ugyanakkor a kiértékelésre használt hírek közel 90 százalékában képes felismerni az álhíreket és az áltudományos szövegeket” – fogalmazott Berend Gábor adjunktus, az ötfős fejlesztői csapat vezetője. Hozzátette: a nyelvészek kézzel gyártják a szabályokat, saját szakértelmük és tapasztalataik alapján. Sziszifuszi munkával több száz cikket kell elolvasniuk, hogy megfelelő minőségű szabályokat alkothassanak.
Mi olyan eszközt próbálunk létrehozni, ami hasonló döntéseket hoz, mint az ember, de a döntési mechanizmus sokszor merőben eltérő
– tette hozzá Berend Gábor. A fejlesztők célja az, hogy a végén értelmezni is tudják a gép döntési folyamatait.
Bár a fejlesztők még gőzerővel dolgoznak az álhírkereső oldalon, az egészségügy területéről már többen is érdeklődnek a program iránt. „Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) humán erőforrással, kézi ellenőrzéssel, hatóságilag végzi ezt a munkát. Ha visszaélésre utaló jelet észlelnek, hivatalból el kell járniuk” – fogalmazott Csendes Tibor, aki hozzátette: az OGYÉI-nek keresőrobotot is fejlesztenének, amely éjjel-nappal monitorozná a különböző egészségügyi honlapokat.
Az SZTE tanára jelezte: tervbe vették egy rövid szöveges sillabusz megírását, amelyben jelzik, hogy mire érdemes odafigyelni, és hogyan tudjuk azonosítani az álhíreket.
A program jelenleg magyarul érhető el, de az eddigi tapasztalataink szerint átültethető lesz más nyelvekre is
– közölte Berend Gábor. A tervek szerint az álhírkereső mobilverziója androidos és iOS-rendszereken is letölthető lesz.
(Borítókép: Index)