Körbekérdeztük a parlamenti pártokat, hogyan értékelik a most lezárult tavaszi ülésszakot és az eddig nyújtott parlamenti munkát, mely napirendre került ügyet tartják a legmeghatározóbbnak, továbbá mit várnak a következő ülésszaktól, milyen témákra, illetve milyen javaslatokkal készülnek.
Az összes parlamenti frakciónak elküldtük a kérdéseinket, és most az a ritka helyzet állt elő, hogy mindegyik válaszolt is.
„Háborús időket élünk, a parlament is annak rendelt alá mindent a tavaszi ülésszakban, hogy ennek a hatásait mérsékelje” – közölte a Fidesz-frakció. A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportja által küldött válaszban úgy fogalmaztak: „Ilyen helyzetben a legfontosabb, hogy megvédjük az ország biztonságát, a magyar családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést.” Ennek érdekében számos döntést hoztak. A frakció álláspontja szerint a sikerességet nem nekik, hanem az embereknek kell megítélniük.
Az egyik legmeghatározóbb témának a 2024-es költségvetés elfogadását tartják, mivel a mostani, nehéz helyzetben több területen meg kell védeni a kormányzat eddig elért eredményeit. Politikai szempontból fontosnak nevezték azt is, hogy elfogadtak a parlamentben egy békepárti határozatot is, „megerősítve, hogy emberéleteket csak tűzszünettel, békével lehet menteni”. A Fidesz-frakció válaszában azt is hozzátették:
Tanulságos volt, hogy a baloldal nemet mondott a békére, és nem szavazta meg a határozatot, ezzel is a háború pártjára helyezkedve.
A nagy témák mellett további fontosnak tartott eredményeket soroltak fel:
Megmentettük a magyar gazdákat a földadótól, amit egyes baloldali önkormányzatok – élükön a Márki-Zay Péter vezette Hódmezővásárhellyel – ki akartak vetni. Ugyancsak sokakat érint, hogy lezártuk a fúrt kutakról szóló többéves vitát, és a továbbiakban sem kell bejelenteni, ha valakinek ilyen áll a kertjében.
„A szomszédunkban sajnos két keresztény testvérnemzet háborúja dúl már második éve, amely mind politikailag, mind gazdaságilag, mind pedig lelkileg óriási kihívást jelent. A KDNP elsődleges célja, hogy Magyarország az előtte álló kihívásoknak sikeresen tudjon megfelelni” – közölte a kereszténydemokrata párt lapuknak válaszolva.
A tavaszi ülésszakban az Országgyűlés döntéseivel kapcsolatban képviselőik felszólaltak, és ismertették a frakció álláspontját a különböző kérdésekben.
A Magyarország érdekét és a magyar emberek biztonságát szolgáló döntések a támogatásunkkal születtek meg. A kitűzött feladatainkat sikeresen elvégeztük, az eredményt pedig a magyarok értékelik
– tette hozzá a KDNP.
Ahogy a Fidesz, a KDNP is fontosnak tartja a jövő évi költségvetés elfogadását, „amellyel az ország stabil működésének keretei jövőre is biztosítottá váltak”. Közleményükben úgy fogalmaztak:
A 2024-es költségvetés megvédi a családokat és a munkahelyeket, a rezsicsökkentést és a nyugdíjakat. Mindezek mellett fontos megemlíteni a békepárti határozat elfogadását, amelyet a baloldal teljes mértékig elutasított, ezzel mindenki számára egyértelművé téve álláspontjukat, miszerint nem állnak ki a békére irányuló törekvések mellett.
A háborúpárti vádakra ebben a cikkünkben reagáltattuk az ellenzéki pártokat. A KDNP az ellenzéket érintő külföldi kampányfinanszírozás kérdéskörét is nagyon komoly ügynek tartja, mert „a magyar választások befolyásolására tett kísérletnek tekinthető”. A párt szerint a következő ülésszakban egy olyan szabályozás létrehozására kell koncentrálni, amely biztosítja, hogy átláthatatlan külföldi szervezetektől kapott guruló dollárok többé ne szólhassanak bele a magyar választók akaratába.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az Indexnek adott interjúban azt mondta, hogy előkészítési szakaszban van a külföldi kampányfinanszírozás tilalmát szigorító módosítás kidolgozása, ősszel vitathatják meg a részletszabályokat. „A cél az, hogy ami tavaly történt, ne ismétlődhessen meg újra” – jelentette ki a politikus, aki szerint azt is át kell gondolni, hogy a pártok gazdálkodására vonatkozó szabályok legyenek érvényesek minden választáson induló szervezetre. A külföldi kampányfinanszírozás ügyében tett ellenzéki reakciókról itt és itt is írtunk. Az ellenzéki pártok azt állítják, hogy betartották a jogszabályi előírásokat.
A Demokratikus Koalíció (DK) számára kezdettől világos volt, hogy „az Orbán-rendszer fékezett habzású parlamentje” csak korlátozott lehetőségeket teremt az ellenzéki politizálásra.
A parlamenti munkát ezért elsősorban olyan lehetőségnek tekintjük, amely nyilvánosságot teremt alapvető feladatokhoz: a kormányképes ellenzéki alternatíva bemutatásához, az Orbán-rendszer leleplezéséhez, különösen a vágtató orbáni infláció valódi természetének leírásához, és az ellenzék országos hálózatának építéséhez
– közölte a DK frakciója.
A párt szerint ma az Országgyűlés az egyetlen hely, ahol viszonylag szabadon lehet kérdezni a hatalom képviselőit, akár a miniszterelnököt is, és ahol a fideszesek szemébe lehet mondani, hogy
Orbán Viktor felelős az ország állapotáért, a növekvő szegénységért és az elviselhetetlen drágulásért, és hogy ez a politika kivezeti Magyarországot az Európai Unióból.
De legalább ennyire fontosnak tartja a DK azt is, hogy a párt képviselői – többségében az árnyékkormány miniszterei – folyamatosan egyeztetnek a civilszervezetekkel, szakértőkkel és járják az országot. Különösen fontosak a párt számára a kihelyezett frakcióülések, ahol a képviselőik az ország különböző részein találkoznak a helyi önkormányzati vezetőkkel, civilszervezetekkel és a polgárokkal. Az elmúlt évben összesen négy ilyen ülésre került sor: Miskolcon, Pécsett, Szegeden és legutóbb Salgótarjánban és Egerben. A továbbiakban alapvetően ezt a munkát akarják folytatni.
Legnagyobb sikerüknek azt tartják, hogy a DK parlamenti munkájának is köszönhetően „mára Dobrev Klára árnyékkormányának programja és tagjai jelentik a valós alternatívát a NER-rel szemben, és ezt a kormánypárti megszólalások bizonyítják a legjobban.” A DK-frakció közleményében azt is hozzátették: örömmel konstatálják azt is, hogy „Kövér Lászlónak jól láthatóan minden alkalommal gombóc van a torkában”, amikor ki kell mondania, hogy „Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportjának vezetője”.
A tavaszi ülésszak végén a DK sajtóközleményben összegezte a párt frakciójának munkáját, ebben többek között azt írták: összesen 14 törvényjavaslatot, 37 határozati javaslatot, 50 módosító javaslatot, 1065 írásbeli kérdést, 752 felszólalást jegyeztek a DK képviselői a tavalyi alakuló ülés óta.
„Pártunk, ha egyelőre kis frakcióval is,, de meghatározó részét képezi a magyar országgyűlésnek. Markáns véleményeink alapján igyekszünk minél inkább érvényesíteni álláspontunkat. Ha nem is mindig sikerül – a kormány szinte mindent lesöprő politikájának köszönhetően –, több témával kapcsolatban így is értünk már el eredményt” – közölte a Mi Hazánk.
A párt egyértelműen sikeresnek tartja az elmúlt egy évüket, mivel olyan témákat tudtak bevinni a Parlament falai közé, amelyeket eddig ott nem képviselt egyik politikai tömb sem. „Ilyen például – a teljesség igénye nélkül – a kútamnesztia, a WHO-szerződés, a készpénz-használati jog, az új világrend, a végrehajtó-maffia, a magyarországi no-go zónák kérdése, a mezőgazdaság fejlesztése az akkugyárakkal szemben és az, hogy maradjunk ki a gazdasági háborúból is” – olvasható a párt Indexnek küldött válaszában.
Több meghatározó témát is említettek a közleményükben: „gondoljunk csak a tavaszi ülésszak utolsó hetére, amikor a kormánypártok elfogadták a társadalmilag és minden politikai párt által is kritizált státusztörvényt, vagy a 2024-es költségvetetést”.
Mégis a Mi Hazánk számára az egyik legmeghatározóbb a kutak szabályozásáról elhíresült törvény, amelynek módosítása tükrözte a témával kapcsolatos álláspontjukat is, és „meghátrálásra bírták a kormányt”. A párt szerint ugyanis ehhez szükség volt arra az intenzív, főként vidéki kampányukra és országjárásukra is, amit a kúttulajdonosok és a magyar emberek érdekében folytattak.
A következő ülésszaktól azt várja a Mi Hazánk, amiért szerettek volna a magyar Országgyűlésbe kerülni, vagyis hogy minél több témában fogalmazzanak meg „egy nemzeti értékrenden alapuló álláspontot”; az egyre bizonytalanabbá váló helyzetben minél inkább tudják képviselni a magyar emberek érdekeit, és így minél inkább ellensúlyt képezzenek a jelenlegi Fidesz–KDNP-hegemóniával szemben.
Mindezt úgy, hogy a Gyurcsány fémjelezte baloldal se erősödjön, hiszen a mi célunk, hogy megszabadítsuk Magyarországot az elmúlt több mint három évtized levitézlett politikusaitól, oldalaktól függetlenül
– tette hozzá válaszában a párt.
A Momentum szerint a negyedik kétharmad után csak számukra vált nyilvánvalóvá, hogy a Fidesz kormányzása mellett érdemi parlamenti munkát nem lehet végezni az Országház falain belül, ezért a parlamenti jelenléttel járó eszközöket más formában kell hasznosítani.
Az elmúlt években az Orbán-kormányok módszeresen üresítették ki az Országgyűlés jogköreit, ezzel csökkentve a Ház jelentőségét, így értelmes és valós vitát folytatni bizonyos törvényjavaslatokról, módosítókról nem lehet, ilyeneket kidolgozni és benyújtani gyakorlatilag felesleges a Fidesz miatt. Rendre parttalan és értelmetlen viták zajlanak a falakon belül, hiszen a kormánypárti képviselők minden kérdésre és problémára ugyanazokkal a szavakkal és betanult frázisokkal válaszolnak. Semmilyen konstruktív törvényjavaslatra nem nyitottak, a kétharmaddal csak azokat a javaslatokat szavazzák meg, amiket kiadnak nekik ukázba
– közölte az ellenzéki párt.
Hónapokkal ezelőtt eldöntötték, hogy változtatnak a parlamenti politizálásukon, vagyis a Momentum frakciója az Országgyűlésen kívüli munkára helyezte a hangsúlyt az eddigi ciklusának nagy részében, és így tesz a továbbiakban is.
„Ennek megfelelően a Momentum már hét kordonbontással (elküldött válasza után a párt nyolcadik alkalommal is lebontotta a kordont – a szerk.) hívta fel a figyelmet azokra a problémákra, amelyek minden magyart sújtanak: az oktatás- és az egészségügy szégyenteljes állapotára, a bosszútörvényre, a tanárhiányra, az elszálló inflációra, a kormány hazug és drága propagandájára. Továbbá megmutattuk, hogy igenis lehet a Parlamenten kívül eredményeket elérni a hatalommal szemben: Egerben sikeres aláírásgyűjtést hajtottunk végre, amelynek következtében az az elkerülő út fog megépülni, amelyet az egriek szeretnének. Folytattuk a tiltakozásokat országszerte a környezetromboló és vízzabáló akkugyárak és Lázár János kastélyprivatizációs terve ellen. Emlékezetes, hogy a miskolci megyei közgyűlésről a rendőrök vezették ki Bedő Dávidot és Stummer Jánost” – sorolta eredményeit a párt.
A Momentum szerint nemcsak itthon, hanem külföldön is bebizonyították, hogy „Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral”. A párt aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy az EU-s pénzek kifizetéséért cserébe várják el a magyar kormánytól a magyar oktatás átfogó reformját, emellett többször jártak a háború sújtotta Ukrajnában, személyesen vittek segélyszállítmányt a kárpátaljai magyaroknak és ukránoknak.
„A Momentum EP-képviselői pedig már több mint másfél milliárd forint EU-s forráshoz segítették hozzá a hazai civilszervezeteket és önkormányzatokat” – olvasható a párt válaszában. Arra is felhívták a figyelmet, hogy megszületett a Holnap Magyarországa Terv, amely bemutatja, milyen lehetne a jövő Magyarországa. A Momentum szerint „a mai politikai palettán senki más nem rendelkezik ilyen programmal”.
A Jobbik – Konzervatívok sajtóosztálya az Indexnek küldött válaszában azt írta, hogy a párt frakciója számos jobbító szándékú javaslatot nyújtott be egy „Normális Magyarország” reményében, és fontos ügyekben álltak ki következetesen a parlamentben.
A tavaszi ülésszakban a legkisebb vállalkozások érdekében többször is felszólaltak a jobbikos képviselők, mert az ország gazdasági fejlődésének jövőjét a magyar vállalkozásokban látják.
A párt saját sikereként értékeli azokat az intézkedéseket, amelyeket bár állításuk szerint elsőként kezdeményeztek, a Fidesz lesöpörte őket az asztalról, majd a kormány saját ötletként valósította meg. A Jobbik – Konzervatívok közleményében négy példát is felsoroltak:
A jobbikos képviselők a rendvédelem területén is többször felszólaltak, javaslatokat fogalmaztak meg. Az ellenzéki politizálást ebben a ciklusban tartják a legnehezebbnek, mert „a mindent átszövő, félrevezető és gátlástalan hazugságpropagandával szemben nehéz bármilyen módon sikeres és érdemi munkát végezni”.
A legmeghatározóbb eseménynek azt tartják, hogy „világossá vált, Orbán Viktor ki akarja vezetni hazánkat az Európai Unióból, és ez egyre leplezetlenebbül kerül terítékre a Parlamentben is” (ezt a kormány számos alkalommal cáfolta, például Navracsics Tibor miniszter is), „a gazdasági válságot sem tudta kezelni a kormány”, és „Európával szemben egy oroszbarát útra, a vesztesek oldalára vezette hazánkat, amely keleti sodródásunkat készíti elő”. Ugyanakkor a Jobbik – Konzervatívok szerint „nekünk Európa a biztonságunk, és csak és kizárólag nyugati szövetségeseink tudják biztosítani hazánk biztonságát minden értelemben”.
A következő ülésszak fontos feladatának tartják, hogy az „egyre mélyülő megélhetési válsággal” szembenézve meg kell mutatni, „kik azok, akik miatt rosszabbul élnek az emberek”, és a kormányzati politikával szemben mennyire fontos a bérek fejlesztése, „a tisztességes bérekért való országos és európai kampány is”.
Az MSZP szerint bár az ellenzék javaslatait rendre leszavazza a Fidesz–KDNP, fontos látni, hogy a következetes, hangos tiltakozás a Parlamenten belül és kívül eredményekre vezet. „Akkor is, ha a propagandamédiában a Fidesz saját eredményének próbálja beállítani azokat a változtatásokat, amelyeket az ellenzék és a társadalom együttes nyomására tesz” – közölte a szocialista párt.
Azt is hozzátették: amíg nincs kormányváltás, addig is mindent meg kell próbálni ebben a rendszerben is, hogy „a rosszabbnál rosszabb intézkedéseket” megpróbálják valahogyan javítani.
A tavaszi ülésszak alatt – ahogy a választások óta is – következetesen kiálltunk az oktatás szabadsága és a pedagógusok, diákok mellett. A tiltakozás hatására, bár a bosszútörvényt áterőltette a Fidesz, egy-két részterületen sikerült visszalépésre bírni a kormányt
– írta válaszában az MSZP.
A szocialisták az eredményeik közé sorolják, hogy az ellenzéki pártok közül egyedül álltak ki az árstop meghosszabbítása mellett, és „ennek hatására” a kormány többször is meghosszabbította annak határidejét. Úgy vélik, a tiltakozásukkal sikerült elérni, hogy a kormány rendezze a többgenerációs családi házak helyzetét, és így ők is hozzájuthattak a rezsicsökkentett árú gázhoz.
Közleményükben arra is felhívták a figyelmet, hogy frakcióvezetőjük, Tóth Bertalan pert nyert, így kiderülhet, hogyan szállt be az állam a Vodafone megvásárlásába.
Az MSZP évek óta minden nyáron kampányt folytat a szabad vizekért és a szabadstrandokért, az Alkotmánybíróságon akadályozták meg a Balaton 30 méteres körzetének beépítését, idén is követelik, hogy a rászoruló családok kapjanak üdülési támogatást, a strandbelépők árát pedig korlátozzák.
A párt két éve javasolta, és idén végre bevezette a kormány, hogy a SZÉP-kártya terhére hidegélelmiszert is lehessen vásárolni. A Jobbik – Konzervatívok is saját eredményének tekinti, hogy a kormány módosította a SZÉP-kártya felhasználását.
Az MSZP emlékeztetett rá, hogy olyan helyi ügyek mellé állt, mint például a győri akkumulátorgyár építésének megakadályozása, vagy hogy a XIII. kerületben továbbra is sétány viselhesse Horn Gyula néhai miniszterelnök nevét.
Az őszi parlamenti időszakban folytatni kívánják a dolgozók, a rászorulók és a nyugdíjasok érdekeinek képviseletét. Folytatják az országjárást is, mely során politikusaik, képviselőik személyesen mondják el az embereknek, mit képvisel a párt, milyen javaslatokkal éltek az érdekükben. Országos és helyi ügyek mellett is kiállnak, közben pedig készülnek a 2024-es választásokra, amellyel kapcsolatban elsőként kezdeményezték, hogy az ellenzéki pártok fogjanak össze egymással és a helyi civilekkel.
A Párbeszéd – Zöldek aktívan részt vesz a parlamenti munkában, a tavaszi ülésszakban is törvénymódosítások, határozati javaslatok tucatjait nyújtották be a politikai programjukat tükröző, számukra fontos szakpolitikai ügyekben. Ilyen volt például Magyarország fenntarthatósági átállása, a zöldenergia-fordulat, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a négynapos munkahét, a rezsiutalvány, az igazságos társadalmi közteherviselés, a zöldadók, az oligarchaadó, a társadalmi esélyteremtés, illetve a tanárok béremelése.
A parlamenti munka alkalmat nyújt arra, hogy bemutassuk társadalmi víziónkat és részletesen kidolgozott szakpolitikai javaslatainkat. A kormányoldal szégyene, hogy maximálisan kiüresíti a törvényhozás munkáját, és fideszes szavazógépként működteti az Országgyűlést
– közölte a Párbeszéd – Zöldek.
A párt szerint nehéz addig sikeresnek értékelni a parlamenti munkát, ameddig a kormányoldal a legcsekélyebb szakpolitikai diskurzusra sem nyitott, és az ellenzék javaslatai jellemzően még tárgysorozatba sem kerülnek.
„Magyarország veszít a parlamentarizmus kiüresítésével, a szándékosan átláthatatlan salátatörvényekkel, az utolsó pillanatban a Törvényalkotási bizottságra becsempészett módosításokkal, az egyik napról a másikra áterőltetett, mindenfajta társadalmi és politikai vitát nélkülöző törvénykezéssel” – olvasható a Párbeszéd – Zöldek közleményében.
Az akkumulátorgyárak ügyét kiemelten fontosnak tartják, ebben benne van mindaz, amit a Párbeszéd – Zöldek elutasít a kormány gazdaságfejlesztési stratégiájában:
a környezetvédelem negligálása, a termőföld és a vízkészletek elherdálása, a klímacélok elszabotálása, az energiahatékonyság semmibevétele, a GDP-központú, semmilyen társadalmi haszonnal nem járó iparfejlesztés, a külföldi nagyvállalatok általi ökogyarmatosítás elősegítése, a lábbal tiport környezet- és munkavédelmi előírások, a tudásalapú gazdaság helyett az alacsony hozzáadott értékű, környezetpusztító termelés priorizálása.
A kérdés súlyára tekintettel a Párbeszéd – Zöldek parlamenti vitanapot kezdeményezett a kérdésről, ahol bemutattuk, „miért zsákutca a kormány akkumulátorstratégiája”.
Az őszi ülésszakkal kapcsolatban közölték: várhatóan már a tavaszi választásokra történő felkészülésre fogja használni a kormány, és felerősödnek majd az Európai Unióval való csaták, amelyeknek az Országgyűlés is eszköze lesz.
A kormányoldal hosszú ideje ígérgeti a gyermekvédelminek nevezett, valójában az LMBTQ-csoportok további megbélyegzését szolgáló, csak fideszes ideológiai szélmalomharcként és ellenségképzésként értelmezhető törvénymódosítást. Emellett az Országgyűlésnek valószínűleg újra kell tárgyalnia mind az idei, mind a jövő évi költségvetési javaslatokat, hiszen ezek köszönőviszonyban sincsenek a valós gazdasági folyamatokkal
– közölte a párt.
A Párbeszéd – Zöldek azt ígéri, hogy továbbra is zöld-baloldali értékvilágukat kívánják megjeleníteni, középpontban a fenntarthatósággal, a klímavédelemmel és egy igazságos, szolidáris Magyarország megteremtésével.
Az LMP – Magyarország Zöld Pártja közölte: a tavaszi ülésszakban mindent megtettek azért, hogy emeljék, és ne rombolják az Országgyűlés színvonalát.
A párt szerint nélkülük nem kapnának figyelmet olyan problémák, mint az, hogy „a kormány akkumulátorgyarmatot akar” az országból csinálni, vagy hogy mit tesz a közösségi média a fiatalokkal, és az sem, hogy mi történik hazánk ivóvízkincsével, vagy hogyan küzdünk a klímaváltozás ellen.
„Bár a kormánypártok mindenre ugyanazzal a pár mondattal reagálnak, mi felelősségünknek érezzük a józan, gondolkodó magyar embereket képviselni az Országgyűlésben. Ezt tettük a tavaszi ülésszakban, és ezt tesszük a jövőben is” – ígérte rövid közleményében a párt.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)